Belföld

„A cél a hatékony és olcsó állam megteremtése”

A kormányzati intézkedések több mint félmillió közszolgálati dolgozó béremelését tették lehetővé – mutatott rá Gulyás Gergely kancelláriaminiszter

A közszférában elrendelt létszámstop célja a bürokrácia növekedésének megakadályozása, a hatékony és olcsó állam megteremtése, valamint a régóta esedékes bérrendezés előkészítése – ez derült ki egy MSZP-s írásbeli kérdésre adott, a Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett válaszból.

közszolgálat 20180720
Tervszerűen halad a közszférában a bérrendezés folyamata (Fotó: Katona László)

„A kormány a gazdasági növekedésből származó erőforrásokat adócsökkentésre és béremelési programokra fordítja, ez több mint félmillió közszolgálati dolgozó béremelését tette lehetővé” – hangsúlyozta Gulyás Gergely írásbeli válaszában. A kancelláriaminiszterhez a szocialista Bangóné Borbély Ildikó fordult több, a közszférában dolgozókat érintő írásbeli kérdéssel.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett, hogy elsőként a pedagógusok részesültek béremelésben, bérük 2013 és 2017 között átlagosan ötven százalékkal emelkedett.

Ugyanilyen mértékű, vagyis átlagosan ötven százalékos illetménynövekedés valósul meg a rendvédelmi dolgozóknál, rendőröknél és tűzoltóknál a 2015 és 2019 közötti időszakban, és ezt a mértéket éri el több lépcsőben a bérfejlesztés a katonák esetében is 2019-re. Gulyás rámutatott arra is, hogy az egészségügyi szakdolgozók béremelése 2019-re átlagosan eléri a hatvanöt százalékot a 2012-es szinthez viszonyítva. „A mentők bére 2016 és 2018 között átlagosan hatvanhét százalékkal, az ápolók illetménye 2016 és 2019 között hatvanöt százalékkal növekszik” – tette hozzá.

A miniszter egyébként felidézte, hogy a Fidesz–KDNP 2010-ben „egy eladósodott, kiszolgáltatott helyzetben lévő államháztartás mellett vette át a kormányzást a Magyar Szocialista Párttól”. „A 2010-es kormányváltást megelőző időszak folyamatos megszorításai jól illusztrálták, hogy milyen elhibázott volt az előző, baloldali kormány költségvetési politikája” – mutatott rá a miniszter.

Bangóné Borbély Ildikó arról is érdeklődött, hogy a közszférában valójában miért volt szükség hirtelen elrendelt létszámstopra. A kancelláriaminiszter nyomatékosította, hogy a cél a bürokrácia növekedésének megakadályozása, egyben a hatékony és olcsó állam megteremtése, ezen felül pedig a régóta esedékes bérrendezés előkészítése. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a központi közigazgatás bérfejlesztése a közszférában történő béremelések egyik utolsó lépése csupán. Mindehhez – folytatta – átlátható létszámgazdálkodási rendszer kialakítása szükséges, aminek előfeltétele, hogy a háttérintézményi kör létszámkerete is stabil legyen.

Orbán Viktor június végén, a kormánymegbízottak kinevezési okiratának átadásán azt mondta, a középszintű közigazgatásban bevezették az életpályarendszert, és tervezik a központi közigazgatásban dolgozók fizetésének emelését is. Jelezte, ma az állam legjobban működő szerve a középszintű közigazgatás, és azt várja a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, hogy a központi közigazgatás is „méltóztasson felzárkózni erre a színvonalra, hogy azt tudjuk mondani: ez a különbség majd eltűnik”.