A bírói szerep tanulható

– Milyen feladatokat végez a Magyar Igaz­ságügyi Akadémia?

– Az akadémia látja el a teljes magyar bírói kar képzését, továbbképzését. Ezen túlme­nően szellemi műhely és központ is kíván lenni, a jog mellett igyekszik nyitni a kultúra, a közélet témái felé is. Végre sikerült valóra váltani azt a régi tervünket, hogy legyenek olyan kiadványaink, legyen olyan folyóiratunk, amelyek segítségével a tudást nyomtatott formában is közvetíteni tudjuk, megmutatva magunkat a társintézményeknek is. Tehát igen komplex feladatot lát el a MIA.

– Hogyan, milyen módszerekkel képzik a bírókat?

– Az elmúlt években nagyon sok vita folyt arról, hogyan kellene megújítani, a kor kihívásainak megfelelővé tenni a bírák képzését. Például hogy miként lehet bevonni az oktatásba a modern technikai eszközöket, vagy hogyan tudjuk tágítani a képzési lehetőségeket annak érdekében, hogy ezek minden bíróhoz, titkárhoz és fogalmazóhoz eljussanak. Tekintettel kell lenni arra is, hogy felnövőben van egy új generáció, amelynek sok minden természetes, ami az idősebbeknek nem – és fordítva. Meg kell találni tehát azokat a módszereket, amelyek révén sikerrel juttathatjuk célba az információkat. Az idén indított, úgynevezett „új generációs” képzéseken a fogalmazókra, a titkárokra és a kezdő bírókra koncentrálunk. A képzések egy része jogkérdésekről szól majd, de a nagyobb hangsúlyt az úgynevezett soft-skill készségek fejlesztésére helyezzük, felismerve azt, hogy önmagában a jog tudása szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy valakiből jó bíró váljék. Kell az is, hogy a tárgyalóteremben érthe­tően kommunikáljon, közérthetően adja elő az indoklást. Ez nem mindenkinek megy zsigerből, viszont lehet tanítani. Az is tanulható, hogy hogyan kell kezelni egy tanút a tárgyaláson vagy éppen fenntartani a rendet. Ezek le vannak írva ugyan az eljárásjogi törvényekben, de egészen máshogy jelennek meg a gyakorlatban. Ezért az előadók között lesznek bölcsészek, pszichológusok, andragógusok, tehát olyan szakemberek is, akiktől azt reméljük, hogy éppen ezeket a készségeket tudják fejleszteni. Sokszor én is érzékelem bíróként, hogy szocializálódva egy rendszerben ránk ragadnak jó és rossz minták, és egy idő után nem is gondolunk bele, hogy kívülről hogyan látszik a munkánk. Ehhez néha ki kell lépni a bírói szerepkörből.

– Akár idősebb bírák is tudnak új impulzusokat szerezni ilyen programokon?

– Az idei képzéseink másik nagy célcsoportja a bíróságvezetőké, akik járásbírósági vagy törvényszéki elnökként olyan, munkáltatói vagy éppen épületfenntartói feladatokkal találják szemben magukat, amelyek megoldását nem tanulták. Ha a bírói kar két vége felől közelítünk, tehát a vezetőket és a kezdőket szólítjuk meg a képzésekkel, talán okkal remélhetjük, hogy az új ismeretek az adott bíróság minden szintjére eljutnak. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy lemondtunk volna a többi bíró kollégáról, számukra inkább helyi, regionális képzéseket biztosítunk.

– Az elmúlt években három új eljárási kódex is hatályba lépett. Erre mennyire sikerült felkészíteni a bírókat?

– Hatalmas kihívás volt ez, hiszen olyan jogszabályokról van szó, amelyek minden bíró napi munkavégzésének részét képezik, rá­adásul mindhárom jogszabályban modellváltás történt. Időbe telik, míg a bírák ugyanolyan készségszinten tudják alkalmazni az új kódexeket, mint a korábbi jogszabályokat, amelyeket egyetemista koruk óta forgatnak. Példaértékűnek tartom azt a felkészítést, amit az akadémia az Országos Bírósági Hivatallal végzett ezen a területen. Az összes bíró részt vett egy kéthetes képzésen, amelyhez írásos tananyagot is kaptak.

– Arról van már tapasztalatuk, hogyan sikerült ezt az ugrást abszolválnia a bírói karnak?

– Nehéz ezt felmérni, hiszen minden tárgyalás többszereplős, sok múlik azon, hogy egy jogi képviselő mennyire felkészült, milyen keresetlevelet nyújt be, mivel védekezik. Meggyőződésem, hogy a társhivatásrendek közül messze a bírói kar várta legfelkészültebben a változást. Valahol persze ez így természetes, hiszen a bírók az ügy urai.

– Fel lehet mérni azt, hogy mennyire képzettek a bíráink?

– Érdemes egy-egy konkrét területet megvizsgálni, az uniós jog alkalmazását tekintve például összehasonlíthatjuk magunkat a velünk együtt csatlakozó tagállamokkal. Ebben a vonatkozásban kiemelkedőek vagyunk, hiszen a magyar bíróságok kezdeményezték a legtöbb előzetes döntéshozatali eljárást az Euró­pai Unió Bíróságán, amely számos olyan ítéletet hozott, amely a közösség nagyobb tagállamainak bírói gyakorlatára is hatott. Ez közérthetően azt jelenti, hogy olyan réseket, hiányosságokat fedeztek fel magyar bírák az uniós jogban, amelyeket a nagy tagállamok eddig nem, például a közbeszerzések, a fogyasztóvédelem vagy a versenyjog területén. A személyes benyomásom az, hogy igény van a bírák részéről a jó, színvonalas képzésre és továbbképzésre.

– Nemrég fejeződött be az első országos pervezetési verseny. Mi volt ennek a célja?

– A pervezetési verseny is része annak a folyamatnak, amelyben keressük a legjobb módját a megfelelő tudás átadásának. Ennek pedig már rég nem a frontális előadás a kizárólagos eszköze, hanem például az, hogy modellezünk egy bírósági élethelyzetet. Ez elmélyítheti a tudást, és mivel élményszerű, a jelentkezők még inkább kedvet kaphatnak a bírói hivatáshoz. A versenyt fogalmazók és titkárok számára hirdettük meg, tehát azoknak, akikből előbb-utóbb bíró válhat – úgy a büntető, mint a polgári ügyszakban. A bírókat játszó kollégákat ötfős csapatok segítették, akik kiosztott szerepeket alakítottak. A bírónak tulajdonképpen egy tárgyalást kellett levezetnie, a zsűri pedig pontozta egyrészt azt, hogy a jogszabályi feltételekkel mennyire van tisztában, másrészt azt, hogy a váratlan szituációkra hogyan tud reagálni. Ilyen váratlan helyzet lehet például, hogy jelentkezik valaki a hallgatóságból azzal, hogy diktafonnal rögzíteni akarja a tárgyalást, vagy mondjuk a jogi képviselő nem hozza magával a meghatalmazást, esetleg egy vádlott nem megfelelően viselkedik. Meglepően jól sikerült a verseny, az indulók nagyon felkészültek voltak. A pozitív visszajelzések arra biztatnak, hogy jövőre is megrendezzük a versenyt.