„A belvárosiak közösségére vagyok a legbüszkébb”

Nincs semmilyen valóságalapjuk Juhász Péter vádjainak – mondta a polgármester (Fotó: Varga Imre)

– Nagy kerékpározó hírében áll. Mindenhova biciklivel közlekedik?

– A Belvárosban mindenhova biciklivel vagy gyalog megyek. Kis kerület vagyunk, mindig arra törekedtünk, hogy forgalomcsökkentett utcákat hozzunk létre. Éppen ezért az utóbbi években a tranzitforgalmat próbáltuk kiszűrni, és az elkövetkezőkben is ezt szeretnénk.

– Jelenleg milyen a biciklis-infrastruktúra az V. kerületben, illetve a fővárosban?

– Mind Budapest, mind a városrészünk kerékpáros-infrastruktúrája folyamatosan fejlődik. Itt, a Belvárosban valamennyi fejlesztésünknél, például a közelmúltban a Sas utcánál, a Henszlmann Imre utcánál, a Városház utcánál, most pedig a Semmelweis utcánál zajló felújításoknál figyelembe vesszük a kerékpárosokat. Azt látom, hogy az utóbbi tíz évben, vagyis amióta ugrásszerűen megnőtt a biciklisták száma, a közlekedési kultúra megváltozott. Korábban magam is azt tapasztaltam, hogy voltak összefeszülések, de mostanra a gyalogosok, a biciklisek és az autósok megtanultak együttélni a városban. Természetesen egy ekkora városban, mint Budapest, és itt, az V. kerületben is vannak olyan jelenségek, amelyekre válaszokat kell találni. Az utóbbi években megjelentek a segwayek, a különböző rollerek vagy elektromos kétkerekű járművek, amelyekre a KRESZ szabályai nem vonatkoznak. Ez újfajta kihívás, így leültünk az itt élőkkel átbeszélni a helyzetet. Én személy szerint nem tiltani szeretnék, de a részükről is azt tapasztaltam, hogy nem akarják tiltatni ezeket az eszközöket, de szabályozni mindenképpen kell a használatukat. Sok mindenkinek kell megférnie egymás mellett, és senki sem élvezhet előnyt a másikkal szemben.

– A közelmúltban jelentették be, hogy sportközpont épül a Vadász utcában. Miért van erre a központra szükség, és mikorra készül le?

– Szeretnénk, ha 2019 szeptemberében az általános iskolások az úszásoktatásban már igénybe vehetnék a sportközpont szolgáltatásait. Az a célunk, hogy olyan létesítményt tudjunk átadni mind a kerületieknek, mind az ide látogatóknak, amely időtálló, megfelel a kor kihívásainak, és üzemeltethetőség szempontjából is tökéletes. Gyerekként én is a kerületben tanultam meg úszni, a Molnár utcai uszodában, amely azonban 2000-ben sajnos bezárt, és le is bontották az épületet. Emiatt nem tudjuk biztosítani az itt élő gyermekeknek, hogy helyben tanuljanak meg úszni. Jelenleg utaztatjuk őket, hol a Margitszigetre, hol más uszodákba. Azt is látni kell, hogy a Belvárosban élő aktív, valamint az idősebb lakosoknak is szeretnénk olyan multifunk­cionális sportközpontot átadni, ahol mindenki ki tud kapcsolódni. Ebben a sportközpontban lesz tanuszoda, uszoda, wellnessközpont, továbbá kosárlabdapálya, edzőterem és táncterem, sőt, még falmászásra is lesz lehetőség. Olyan létesítményt akarunk, amely a lehető legtöbb funkcióval rendelkezik. Ez igen nehéz feladat, hiszen az önkormányzat nem rendelkezik üres telkekkel, az épített környezet határozza meg, hogy mit lehet ide építeni. Szerintem megtaláltuk azt a formát, amely a több száz éves házak, valamint a néhány évtizede épült irodaházak közé beilleszkedik. A Belváros sűrűn beépített környezetében ez a sportközpont igazi zöld sziget lesz.

– Mekkora összegből épül meg a sportközpont?

– A sportközpont az engedélyeztetési fázisban van, ennek lezárása után tudunk pontos összeget mondani. Az önkormányzat felkészült arra, hogy ezt a beruházást akár önerőből meg tudja valósítani. Ugyanakkor bízunk benne, hogy más – akár kormányzati, akár pályázati – forrást is találunk majd, ezzel könnyítve az önkormányzat helyzetén.

– Korábban arról beszélt, hogy vannak tervek arra vonatkozóan, hogy az Arany János utcai metrómegálló egy részére parkolót alakítsanak ki. Erről született már döntés?

– A Podmaniczky tér felújítására a Tér-Köz pályázaton nyertünk pénzt a fővárostól, s ez érinti ugye az Arany János utcai metrómegállót és a trolibuszfordulót, amely fővárosi tulajdon. Nem kifejezetten azzal szeretnénk megtölteni a teret, hogy parkoló legyen a helyén, hanem az a cél, hogy ez is élhető közösségi tér legyen. A Belváros nagysága, kiváló tömegközlekedése nem is feltétlenül indokolja, hogy mindenki autóval érkezzen hozzánk. Ráadásul nem messze, a Szabadság téren nagy mélygarázs működik. Továbbá az is tény, hogy a Belváros északi részében kevésbé jellemző a parkolási probléma, mint a déliben.

– Az eddigi tájékoztatás alapján 2018. május-júniusban adhatják át a megújult Párisi udvart. Hogy áll a felújítás, tudják tartani a határidőt?

– A Párisi udvar magánerős beruházás, nem az önkormányzat a beruházó. Ugyanakkor a helyiekkel együtt az önkormányzat is nagyon örül annak, hogy ez a belvárosiak által is közkedvelt és emblematikus épület végre visszanyeri régi fényét.

– Sajtóhírek szerint a lakók egy része zúgolódik az építkezéssel járó kellemetlenségek miatt, és felmerült, hogy kártérítést kapjanak. Sikerült csillapítani a kedélyeket?

– Én személyesen jártam utána a dolognak, és azt a tájékoztatást kaptam az ott élőktől és beruházótól is, hogy minden problémára sikerült megoldást találni.

– Korábban a Szorakész, a volt politikai rabok szervezete megszerezte az összes engedélyt a Szabadság téri obeliszkállításhoz, de az utolsó pillanatban a Belváros megtagadta a tulajdonosi hozzájárulást. Miért?

– A testület magával az elvvel messzemenőkig egyetért, amit határozatban ki is nyilvánított. Az emlékezés szabadsága nagyon fontos dolog, és kell is emlékezni. Azonban az említett helyen interaktív szökőkút van, technikai­lag tehát erre a helyszínre nem kivitelezhető az emlékmű. Másrészt ez a szökőkút mind a belvárosiak, mind az idelátogatók kö­ré­ben nagyon kedvelt, utazási magazinok is említik. Ez a szökőkút közösségi színfolt, szerettük volna, ha Budapest büszkesége marad.

– Több külföldi városban turistaellenes akciók voltak, mivel a helyiek számára egyre nagyobb gondot jelent a turisták túlzott jelenléte. Budapesten a látnivalók jelentős része a Belvárosban található. Érzékelhető a kerületben hasonló probléma?

– Nagyon örülünk annak, hogy a Belvárost sikerült az elmúlt tíz évben úgy felújítanunk, hogy a turisták mostanra nemcsak a nevezetességek, hanem a környezet miatt is jönnek. Pár évvel ezelőtt nem volt nagy élmény végigsétálni például a Petőfi Sándor utcán egészen a Szabadság térig. Azóta fasor létesült, díszburkolatot kapott az utca, üzletek nyíltak, beindult a kiskereskedelem, egyre több szálloda épül a kerületben, ami mind vonzza a turistákat. Meg kell tanulnunk együtt élni a jelenséggel, de persze vannak dolgok, amelyeket szabályozni kell. Szerintem azzal semmilyen baja nincs a belvárosi lakosságnak, hogy turisták jönnek ide. Az viszont már gondot okozhat a társasházaknak, ha úgy adnak ki lakásfunkciójú ingatlanokat turistaszállásnak, hogy azzal terhet rónak a lakókra. Éppen ezért az önkormányzat rendeletet hozott, amelynek értelmében most már csak a társasházak beleegyezésével lehet szálláshelyeket nyitni. Ezzel nem a turisták számát korlátozzuk, hanem az együttélés szabályait próbáljuk lefektetni.

– A Fővárosi Közgyűlés a közelmúltban döntött a budapesti futósportesemények számának csökkentéséről. Ezek a rendezvények tényleg akkora terhet rónak a fővárosra, hogy korlátozni kelljen a számukat?

– A rendeletmódosítással csupán annyi történt, hogy a továbbiakban csak annyi futóeseményt lehet rendezni, amennyire az utóbbi években pályázatot adtak be, vagyis újabbak már nem lehetnek. A futóversenyek szervezésének újragondolásával csupán technikai változások történtek. Mostantól a tájékoztatási kötelezettség a szervezőé, de azt gondolom, hogy a kerület szempontjából nagyon fontos, hogy a belvárosiak idejében értesüljenek a lezárásokról, forgalomkorlátozásokról.

– Elődjével, Rogán Antallal szokott-e még egyeztetni a kerület ügyeiről?

– Természetesen, hiszen ő a kerület országgyűlési képviselője, és mint jó honatya a kerület érdekeit szem előtt tartva szokott lobbizni a városrész érdekeiért. Ennek is köszönhetően az utóbbi években több támogatást kapott a kerület a kormánytól.

– Juhász Péter, az Együtt korábbi önkormányzati képviselője és az ellenzéki pártok sokat támadták őt és a jelenlegi belvárosi vezetést is a helyi ingatlanügyek kapcsán. Lezárultak ezek a történetek?

– Juhász Péter vádjainak semmilyen való­ság­alapjuk nincs, csupán mondvacsinált ügyekkel próbált bekerülni a sajtóba, csak a politikai karrierjét akarta itt építeni. Juhász Péter azóta lemondott a képviselőségről, további munkájához sok sikert kívánok.

– Hogyan látja, jelenleg mennyire működik a kerületi érdekérvényesítés a Fővárosi Közgyűlésben?

– Úgy gondolom, nagyon helyes döntés volt, hogy a kerületi polgármesterek bekerülhettek a Fővárosi Közgyűlésbe, ezáltal elmondhatják a véleményüket. Tény, ez a mostani rendszer folyamatos egyeztetést és kompromisszumkészséget igényel, hiszen ugyanabból a közös költségvetésből szeretne megszerezni minél több támogatást mindegyik polgármester a saját kerületének. És ez így normális.

– Újraindul 2019-ben a polgármesteri címért, vagy esetleg az országos politikában vállalna szerepet?

– Én továbbra is a kerületiekért szeretnék politizálni polgármesterként, így örömömre szolgál majd, ha következő választáson is bizalmat kapok a helyiektől.

– Mire a legbüszkébb, amit polgármesterként elért?

– Leginkább a belvárosiak közösségére. Már gyerekkorom óta azt tapasztalom, hogy nagyon jó közösség van itt, a kerületben, amely egyre inkább összetartó, együttműködő. Jó együtt megvitatni a kerület dolgait, és közös döntések alapján együtt tenni a Belváros folyamatos fejlődéséért.

Három dolog, amit nem tudtunk róla

1. A kisfiam nagy horgász hírében áll, s nemcsak a kortársai körében, a felnőttek között is megállja a helyét. Az ő unszolására az idén letettem a horgászvizsgát. Így most én tanulok tőle valamit, nagyszerű apa-fia programnak bizonyul, s még több értékes időt tölthetünk el együtt.

2. Azt mindenki tudja rólam, hogy nagyon sokat kerékpározom, azt viszont kevesen tudják, hogy belvárosi emberként nagy természetjáró vagyok, szeretek túrázni, kirándulni.

3. A mozgalmas, pezsgő Belváros szeretete mellett a nyugodt, vidéki időtöltés is közel áll hozzám: családom, barátaim körében nemcsak túrázni szoktam, hanem alkalomadtán disznóvágásra és azt követő finom ebédre invitálom a szeretteimet, és természetesen én főzök.