Belföld
„A belvárosiak közösségére vagyok a legbüszkébb”
Budapesti Mozaik. Szentgyörgyvölgyi Péter szerint jó döntés volt, hogy a kerületi polgármesterek bekerülhettek a Fővárosi Közgyűlésbe, de ez folyamatos egyeztetést igényel

– Nagy kerékpározó hírében áll. Mindenhova biciklivel közlekedik?
– A Belvárosban mindenhova biciklivel vagy gyalog megyek. Kis kerület vagyunk, mindig arra törekedtünk, hogy forgalomcsökkentett utcákat hozzunk létre. Éppen ezért az utóbbi években a tranzitforgalmat próbáltuk kiszűrni, és az elkövetkezőkben is ezt szeretnénk.
– Jelenleg milyen a biciklis-infrastruktúra az V. kerületben, illetve a fővárosban?
– Mind Budapest, mind a városrészünk kerékpáros-infrastruktúrája folyamatosan fejlődik. Itt, a Belvárosban valamennyi fejlesztésünknél, például a közelmúltban a Sas utcánál, a Henszlmann Imre utcánál, a Városház utcánál, most pedig a Semmelweis utcánál zajló felújításoknál figyelembe vesszük a kerékpárosokat. Azt látom, hogy az utóbbi tíz évben, vagyis amióta ugrásszerűen megnőtt a biciklisták száma, a közlekedési kultúra megváltozott. Korábban magam is azt tapasztaltam, hogy voltak összefeszülések, de mostanra a gyalogosok, a biciklisek és az autósok megtanultak együttélni a városban. Természetesen egy ekkora városban, mint Budapest, és itt, az V. kerületben is vannak olyan jelenségek, amelyekre válaszokat kell találni. Az utóbbi években megjelentek a segwayek, a különböző rollerek vagy elektromos kétkerekű járművek, amelyekre a KRESZ szabályai nem vonatkoznak. Ez újfajta kihívás, így leültünk az itt élőkkel átbeszélni a helyzetet. Én személy szerint nem tiltani szeretnék, de a részükről is azt tapasztaltam, hogy nem akarják tiltatni ezeket az eszközöket, de szabályozni mindenképpen kell a használatukat. Sok mindenkinek kell megférnie egymás mellett, és senki sem élvezhet előnyt a másikkal szemben.
– A közelmúltban jelentették be, hogy sportközpont épül a Vadász utcában. Miért van erre a központra szükség, és mikorra készül le?
– Szeretnénk, ha 2019 szeptemberében az általános iskolások az úszásoktatásban már igénybe vehetnék a sportközpont szolgáltatásait. Az a célunk, hogy olyan létesítményt tudjunk átadni mind a kerületieknek, mind az ide látogatóknak, amely időtálló, megfelel a kor kihívásainak, és üzemeltethetőség szempontjából is tökéletes. Gyerekként én is a kerületben tanultam meg úszni, a Molnár utcai uszodában, amely azonban 2000-ben sajnos bezárt, és le is bontották az épületet. Emiatt nem tudjuk biztosítani az itt élő gyermekeknek, hogy helyben tanuljanak meg úszni. Jelenleg utaztatjuk őket, hol a Margitszigetre, hol más uszodákba. Azt is látni kell, hogy a Belvárosban élő aktív, valamint az idősebb lakosoknak is szeretnénk olyan multifunkcionális sportközpontot átadni, ahol mindenki ki tud kapcsolódni. Ebben a sportközpontban lesz tanuszoda, uszoda, wellnessközpont, továbbá kosárlabdapálya, edzőterem és táncterem, sőt, még falmászásra is lesz lehetőség. Olyan létesítményt akarunk, amely a lehető legtöbb funkcióval rendelkezik. Ez igen nehéz feladat, hiszen az önkormányzat nem rendelkezik üres telkekkel, az épített környezet határozza meg, hogy mit lehet ide építeni. Szerintem megtaláltuk azt a formát, amely a több száz éves házak, valamint a néhány évtizede épült irodaházak közé beilleszkedik. A Belváros sűrűn beépített környezetében ez a sportközpont igazi zöld sziget lesz.
– Mekkora összegből épül meg a sportközpont?
– A sportközpont az engedélyeztetési fázisban van, ennek lezárása után tudunk pontos összeget mondani. Az önkormányzat felkészült arra, hogy ezt a beruházást akár önerőből meg tudja valósítani. Ugyanakkor bízunk benne, hogy más – akár kormányzati, akár pályázati – forrást is találunk majd, ezzel könnyítve az önkormányzat helyzetén.
– Korábban arról beszélt, hogy vannak tervek arra vonatkozóan, hogy az Arany János utcai metrómegálló egy részére parkolót alakítsanak ki. Erről született már döntés?
– A Podmaniczky tér felújítására a Tér-Köz pályázaton nyertünk pénzt a fővárostól, s ez érinti ugye az Arany János utcai metrómegállót és a trolibuszfordulót, amely fővárosi tulajdon. Nem kifejezetten azzal szeretnénk megtölteni a teret, hogy parkoló legyen a helyén, hanem az a cél, hogy ez is élhető közösségi tér legyen. A Belváros nagysága, kiváló tömegközlekedése nem is feltétlenül indokolja, hogy mindenki autóval érkezzen hozzánk. Ráadásul nem messze, a Szabadság téren nagy mélygarázs működik. Továbbá az is tény, hogy a Belváros északi részében kevésbé jellemző a parkolási probléma, mint a déliben.
– Az eddigi tájékoztatás alapján 2018. május-júniusban adhatják át a megújult Párisi udvart. Hogy áll a felújítás, tudják tartani a határidőt?
– A Párisi udvar magánerős beruházás, nem az önkormányzat a beruházó. Ugyanakkor a helyiekkel együtt az önkormányzat is nagyon örül annak, hogy ez a belvárosiak által is közkedvelt és emblematikus épület végre visszanyeri régi fényét.
– Sajtóhírek szerint a lakók egy része zúgolódik az építkezéssel járó kellemetlenségek miatt, és felmerült, hogy kártérítést kapjanak. Sikerült csillapítani a kedélyeket?
– Én személyesen jártam utána a dolognak, és azt a tájékoztatást kaptam az ott élőktől és beruházótól is, hogy minden problémára sikerült megoldást találni.
– Korábban a Szorakész, a volt politikai rabok szervezete megszerezte az összes engedélyt a Szabadság téri obeliszkállításhoz, de az utolsó pillanatban a Belváros megtagadta a tulajdonosi hozzájárulást. Miért?
– A testület magával az elvvel messzemenőkig egyetért, amit határozatban ki is nyilvánított. Az emlékezés szabadsága nagyon fontos dolog, és kell is emlékezni. Azonban az említett helyen interaktív szökőkút van, technikailag tehát erre a helyszínre nem kivitelezhető az emlékmű. Másrészt ez a szökőkút mind a belvárosiak, mind az idelátogatók körében nagyon kedvelt, utazási magazinok is említik. Ez a szökőkút közösségi színfolt, szerettük volna, ha Budapest büszkesége marad.
– Több külföldi városban turistaellenes akciók voltak, mivel a helyiek számára egyre nagyobb gondot jelent a turisták túlzott jelenléte. Budapesten a látnivalók jelentős része a Belvárosban található. Érzékelhető a kerületben hasonló probléma?
– Nagyon örülünk annak, hogy a Belvárost sikerült az elmúlt tíz évben úgy felújítanunk, hogy a turisták mostanra nemcsak a nevezetességek, hanem a környezet miatt is jönnek. Pár évvel ezelőtt nem volt nagy élmény végigsétálni például a Petőfi Sándor utcán egészen a Szabadság térig. Azóta fasor létesült, díszburkolatot kapott az utca, üzletek nyíltak, beindult a kiskereskedelem, egyre több szálloda épül a kerületben, ami mind vonzza a turistákat. Meg kell tanulnunk együtt élni a jelenséggel, de persze vannak dolgok, amelyeket szabályozni kell. Szerintem azzal semmilyen baja nincs a belvárosi lakosságnak, hogy turisták jönnek ide. Az viszont már gondot okozhat a társasházaknak, ha úgy adnak ki lakásfunkciójú ingatlanokat turistaszállásnak, hogy azzal terhet rónak a lakókra. Éppen ezért az önkormányzat rendeletet hozott, amelynek értelmében most már csak a társasházak beleegyezésével lehet szálláshelyeket nyitni. Ezzel nem a turisták számát korlátozzuk, hanem az együttélés szabályait próbáljuk lefektetni.
– A Fővárosi Közgyűlés a közelmúltban döntött a budapesti futósportesemények számának csökkentéséről. Ezek a rendezvények tényleg akkora terhet rónak a fővárosra, hogy korlátozni kelljen a számukat?
– A rendeletmódosítással csupán annyi történt, hogy a továbbiakban csak annyi futóeseményt lehet rendezni, amennyire az utóbbi években pályázatot adtak be, vagyis újabbak már nem lehetnek. A futóversenyek szervezésének újragondolásával csupán technikai változások történtek. Mostantól a tájékoztatási kötelezettség a szervezőé, de azt gondolom, hogy a kerület szempontjából nagyon fontos, hogy a belvárosiak idejében értesüljenek a lezárásokról, forgalomkorlátozásokról.
– Elődjével, Rogán Antallal szokott-e még egyeztetni a kerület ügyeiről?
– Természetesen, hiszen ő a kerület országgyűlési képviselője, és mint jó honatya a kerület érdekeit szem előtt tartva szokott lobbizni a városrész érdekeiért. Ennek is köszönhetően az utóbbi években több támogatást kapott a kerület a kormánytól.
– Juhász Péter, az Együtt korábbi önkormányzati képviselője és az ellenzéki pártok sokat támadták őt és a jelenlegi belvárosi vezetést is a helyi ingatlanügyek kapcsán. Lezárultak ezek a történetek?
– Juhász Péter vádjainak semmilyen valóságalapjuk nincs, csupán mondvacsinált ügyekkel próbált bekerülni a sajtóba, csak a politikai karrierjét akarta itt építeni. Juhász Péter azóta lemondott a képviselőségről, további munkájához sok sikert kívánok.
– Hogyan látja, jelenleg mennyire működik a kerületi érdekérvényesítés a Fővárosi Közgyűlésben?
– Úgy gondolom, nagyon helyes döntés volt, hogy a kerületi polgármesterek bekerülhettek a Fővárosi Közgyűlésbe, ezáltal elmondhatják a véleményüket. Tény, ez a mostani rendszer folyamatos egyeztetést és kompromisszumkészséget igényel, hiszen ugyanabból a közös költségvetésből szeretne megszerezni minél több támogatást mindegyik polgármester a saját kerületének. És ez így normális.
– Újraindul 2019-ben a polgármesteri címért, vagy esetleg az országos politikában vállalna szerepet?
– Én továbbra is a kerületiekért szeretnék politizálni polgármesterként, így örömömre szolgál majd, ha következő választáson is bizalmat kapok a helyiektől.
– Mire a legbüszkébb, amit polgármesterként elért?
– Leginkább a belvárosiak közösségére. Már gyerekkorom óta azt tapasztalom, hogy nagyon jó közösség van itt, a kerületben, amely egyre inkább összetartó, együttműködő. Jó együtt megvitatni a kerület dolgait, és közös döntések alapján együtt tenni a Belváros folyamatos fejlődéséért.
Három dolog, amit nem tudtunk róla
1. A kisfiam nagy horgász hírében áll, s nemcsak a kortársai körében, a felnőttek között is megállja a helyét. Az ő unszolására az idén letettem a horgászvizsgát. Így most én tanulok tőle valamit, nagyszerű apa-fia programnak bizonyul, s még több értékes időt tölthetünk el együtt.
2. Azt mindenki tudja rólam, hogy nagyon sokat kerékpározom, azt viszont kevesen tudják, hogy belvárosi emberként nagy természetjáró vagyok, szeretek túrázni, kirándulni.
3. A mozgalmas, pezsgő Belváros szeretete mellett a nyugodt, vidéki időtöltés is közel áll hozzám: családom, barátaim körében nemcsak túrázni szoktam, hanem alkalomadtán disznóvágásra és azt követő finom ebédre invitálom a szeretteimet, és természetesen én főzök.