A belügy nem akart titkosszolgákat ültetni a szerkesztőségekbe

Horváth József (Fotó: MH)

Visszautasította a Belügyminisztérium azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény és más kapcsolódó jogszabályok módosításával a sajtószabadságot vagy bármely más alapjogot akarta volna megsérteni. A tárca ezt annak kapcsán közölte, hogy a sajtóban megjelent hírek szerint a törvénymódosítás lehetővé tenné a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, hogy munkatársaikat a tartalomszolgáltatóknál, médiavállalkozásoknál foglalkoztassák. A tárca az MTI megkeresésére leszögezte: a Belügyminisztérium a jövőben is a törvényes keretek között kívánja folytatni a titkosszolgálatok tevékenységét. Az ezt szabályozó tervezeteket a korábbiaknál pontosabban és közérthetőbben kívánták megfogalmazni, a szakmai fogalmak „jogi leképezése” azonban nem minden esetben történt meg, ez vezethetett a félreértelmezésekhez – írták.

Horváth József nemzetbiztonsági szakértő lapunknak megerősítette a tárca korábbi magyarázatát, amely szerint távközlési szolgáltatók esetében nemzetközileg is bevett szokás, hogy titkosszolgálati szakemberek összekötői feladatot látnak el. Erre azért lehet például szükség, hogy ha egy terroristagyanús személy telefonjának cellainformációit fel kell térképezni, akkor ez minél gyorsabban megtörténhessen. Horváth szerint ezzel együtt mindenre van példa, akár arra is, hogy a titkosszolgálat emberei­nek egy médiumnál van munkájuk.

Példaként említette a napokban lezuhant orosz utasszállító esetét. Az Iszlám Állam azt terjeszti, hogy ő felelős a tragédiáért, és azt ígérte, hogy egy internetes sajtóorgánumon keresztül erről bizonyítékokat hoz nyilvánosságra. Egy ilyen esetben a szolgálatok figyelhetik ezt az oldalt, amelyről adott esetben kiderülhet, hogy működtetői között gyanús személyek vannak – mondta Horváth.