A Sorsok Háza csak a zsidóság egyetértésével jöhet létre

Szó sem volt arról, hogy a zsidó szervezeteknek januárban szétküldött dokumentum a végleges verzió lenne – mondta lapunknak Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a Sorsok Háza körül kialakult vitával kapcsolatban. A végleges koncepciót még nem kapták meg az ezzel megbízott, Schmidt Mária vezette közalapítványtól.

Magyarországon holokauszt-emlék-helyet a magyarországi zsidóság támogatása nélkül nem lehet létrehozni, „vagy velük lesz múzeum vagy nem lesz” – jelentette ki tegnap Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Sorsok Háza körül kialakult vita kapcsán. Ismert, két évvel ezelőtt a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány – amelynek vezetője Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója – felkérést kapott, hogy kialakítsa a magyar holokauszt gyermek áldozatainak emléket állító múzeum szakmai koncepcióját, illetve felügyelje annak megvalósítását.

A közalapítvány hétfőn azt közölte, Lázár János szándékosan akadályozza a Sorsok Háza megnyitását azzal, hogy a Miniszterelnökség egy, még 2013 őszén készített „belső munkaanyagot végleges koncepciónak beállítva” hozott nyilvánosságra, illetve küldött szét zsidó szervezetek részére véleményezésre.

A Népszabadság történészeket és zsidó közösségi vezetőket idézve arról írt, az anyagot nem tartották szakmailag megfelelőnek.

A lapunk birtokába került egyik, januári keltezésű, Lázár János által jegyzett levél azonban egyértelműen jelzi az egyik illetékes szervezet elnökének, hogy a számára megküldött kiállítási és szakmai koncepció csupán előzetes anyag. Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár lapunknak megerősítette: „szó sem volt arról, hogy a zsidó szervezeteknek januárban szétküldött dokumentum a végleges verzió lenne”. Mindemellett – folytatta – szeptember 29-én levélben kérték Schmidt Máriát arra, hogy a kiállítási koncepció esetleges változtatásait küldje el a Miniszterelnökség részére.

„A válasz szerint a főigazgató asszony egy dokumentumot készített a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. megbízásából, amelyet leadott. Ezen túlmenően semmilyen megrendelést nem kapott a változtatást illetően, az elkészült, végleges koncepciót pedig nem bocsátja rendelkezésünkre, mert ahhoz az MNV előzetes hozzájárulása szükséges” – taglalta Latorcai. A Miniszterelnökség és az MNV ennek nyomán novemberben kötött egy szerződést, amely a felhasználási jogokat a kancellária birtokába utalta. „Ezt követően jutottunk csak hozzá az előzetes szakmai koncepcióhoz, arról pedig a napokban megjelent közleményből értesültünk, hogy létezhet egy frissített változat is” – hangsúlyozta, hozzátéve: „amennyiben ez igaz, kérjük, küldjék meg részünkre, hogy a szakmai szervezetekkel és a zsidó közösség képviselőivel folytathassuk a konzultációt”.

Lapunk hozzájutott a közalapítvány és az MNV között létrejött szerződéshez, amely szerint előbbi feladata, hogy megalkossa az „Emlékhely kiállításának és oktatási programjának tematikus és módszertani vázlatát, a tudományos tevékenység szakmai koncepcióját, továbbá részt vegyen az Emlékhely létrehozásának előkészítésében”. A feladatok teljesítése során a közalapítvány a szerzői jogokról szóló törvény értelmében szerzői jogvédelemben részesülő alkotásokat hoz létre – utal a szerződés a kiállítási koncepcióra. Rögzíti azt is: a megbízott kizárólagos felhasználási jogot engedett a megbízó, vagyis az MNV részére. A megállapodás alapján tehát, amennyiben újabb dokumentum készül, annak felhasználásáról a vagyonkezelő rendelkezik, ennek ellenére a Schmidt Mária által véglegesnek jelölt dokumentumot az MNV és a Miniszterelnökség a mai napig nem kapta meg.

A helyettes államtitkár úgy fogalmazott, a Miniszterelnökség az előzetes szándék szerint konszenzust akar létrehozni, ez pedig nem akadályozhat senkit, hiszen a Sorsok Háza nem egy szervezet, hanem az egész ország, s benne a zsidó közösségek közös emlékhelye kell hogy legyen. Jelenleg is érkeznek be az észrevételek a zsidó közösségektől, amelyeknek zajlik a feldolgozása. Ezekből két dolgot érdemes kiemelni: mindenki üdvözli a Sorsok Háza létrehozásának kezdeményezését, ám viszonylag egyöntetű vélemény az is, hogy szükség lenne egy mélyrehatóbb koncepcióra is. „Ebben senki nem találhat semmi sértőt, hiszen előzetes dokumentumot küldtünk véleményezésre, így jogos igény, hogy a magyarországi zsidó közösségek és a szakma jobban belelásson az elképzelésekbe” – mondta a helyettes államtitkár. Hozzáfűzte, mindez nem a főigazgató személye elleni támadás vagy kritika, hanem szakmai alapokon nyugvó álláspont, a konszenzus igénye egy ilyen egyedülálló emlékhely esetében nemhogy normális, hanem egyenesen elvárt.