A Soros-szervezetek szótárral és térképpel segítik a migránsokat

Idomeni, Görögország. Az NGO-k még telefonos applikációt is fejlesztettek az Európába készülőknek (Fotó: MH)

Dunkerque-től Leszbosz szigetéig felhasználták azt a Refugee Phrasebook elnevezésű kiadványt, amely illegális migránsoknak nyújt segítséget egyfajta szótárként, illetve a hatóságokkal való kommunikációban – derül ki az Open Knowledge Foundation Deutschland nevű szervezet által indított projekt honlapjáról. A Soros-féle nyílt társadalom eszméje mellett hitet tevő kezdeményezők szerint széles körben terjesztették, illetve terjesztik a kiadványt, várva a menedékkérőkkel dolgozó szervezetek további visszajelzéseit, véleményét. A 2015-ös magyarországi migránsválság idején a George Soros, illetve a CEU által is segített Migration Aid nevű szervezettel együttműködő, amúgy alapvetően az adatnyilvánosságért tevékenykedő csoport az adománygyűjtés apropóján megemlíti azt is, szükségük van adományokra, hiszen tízezer ilyen szótár kinyomtatása a görög Idomeni szigetén csaknem kétezer-négyszáz dollárba kerül.

Hasznos fordulatok

Az emberek szabad mozgásáért is ténykedő szervezet – állítása szerint – tudatában van annak, hogy a bevándorlók új, választott országukban „nacionalizmussal, fasizmussal és bizonytalan jövővel” néznek szembe. Ennek jegyében a szavak mellett az idegenrendészeti és menekültügyi eljárásokban kimondottan hasznos fordulatokat is lefordítottak az arab és a fárszi mellett több európai nyelvre.

A lapunk által megismert dokumentum nyomán a szándék egyértelmű: elősegíteni a migránsok bejutását Európába. A külön egészségügyi tematikájú részben olyan kifejezések szerepelnek, mint hogy „utoljára két napja éltem nemi életet”, „vérzik az ánuszom”, „zavart vagyok”, „fáj, amikor vizelek”, „talán terhes vagyok”, vagy éppen akár az, hogy „megerőszakoltak”. Talán a legkülönösebb, vélhetően ugyancsak a nyugati hatóságok szimpátiá­jának felkeltését célzó kifejezések, amelyeket a potenciális menedékkérők szájába adnak a Soros-féle jogvédők, ezek: „hangokat hallok, amikor egyedül vagyok” és „úgy érzem, mintha megfigyelnének”.

A jórészt közel-keleti országokból, így Szíriából, Afganisztánból, továbbá Afrikából érkezők számára olyan kifejezéseket is megtanít a brosúra, mint hogy „homoszexuális/transzszexuális vagyok”, de a merkeli Willkommenskultur jegyében szerepel a dokumentumban a „vannak Németországban élő rokonaim” többnyelvű fordítása is. A betegségre és egyéb hátrányokra való utalás mellett külön lajstromba szedték a készítők az állítólagos diszkriminációt taglaló megállapításokat is, mint például: „hátrányos megkülönböztetés ért a bőrszínem miatt”, „hátrányos megkülönböztetés ért egy bizonyos társadalmi csoporthoz való tartozásom vagy a vallásom miatt”.

Luxembourg besegít

Hogy az ilyen, illetve ehhez hasonló érvek megértő fülekre találhatnak az illetékes, kiváltképp uniós bürokratáknál, arra a Magyar Helsinki Bizottság által a magyar állam ellen indított sokadik perben születtet ítélet is utal. A szintén Soros-féle szervezet a minap diadalittasan közölte az Európai Unió Bíróságának határozata nyomán: vége a meleg menedékkérők elavult és megbélyegző pszichológiai tesztelésének. Az ügy lényege, hogy a luxembourgi testület szerint a bevándorlási hivatal vagy egyéb szervezet munkatársai nem kötelezhetik úgymond bizonyításra a magukat homosze­xuálisnak mondó migránsokat. Vagyis a hatóságoknak elég a talán éppen az említett brosúra nyomán angolul előadott bemondásra figyelembe venniük az illető szexuális irányultságát, mint kvázi érvet a jogosultság mellett.

A gyűjteményben egyébként százötven szóból álló, külön jogi kifejezéseket tömörítő válogatás is található, ebben többek között a „kvótamenekült” szó is szerepel. A szótárat kiegészítik a különböző telefonos alkalmazások, úgynevezett applikációk, ezeknek külön web­oldalt szerkesztettek, ami azonban elérhető a Refugee Phrasebook felületéről is. Nem aprózták el, száznégy nyelven tettek ingyenesen elérhetővé, illetve letölthetővé ilyen programokat, amelyek segítségével a migránsok találhatnak szállást az erre jelentkező önkéntesek lakásán, de van olyan alkalmazás is, amely kifejezetten a balkáni migrációs útvonallal kapcsolatban szolgáltat naprakész információkat. Ez utóbbiban megtalálható egy olyan funkció is, amely a kísérő nélkül utazó gyerekeknek szól.

„Isten hozott”

Az appok között természetesen megtalálható a szószedet letölthető verziója is, ez harminc nyelven tartalmazza az összegyűjtött kifejezéseket. Több program kifejezetten Németországra, a migránsok első számú úti céljára koncentrál, így például letölthető az „Isten hozott Drezdában”, az „Isten hozott Németországban”, illetve több arab nyelvű tájékoztató is az országról.

Érdekesség, hogy bár az Európai Unióba sok országból, térségből érkeznek, a nemzetmegnevezések között csak a szíriait találhatjuk meg. Nem véletlenül, hiszen az ott dúló polgárháború rögtön alapot szolgáltat a menedékkérelem benyújtásához. Azok ugyanis, akik háborús térségből érkeznek, gyorsabban és könnyebben kaphatnak menekültstátust számos uniós országban, mint a gazdasági migránsok. Rá­adásul a migránsok származása nem mindig állapítható meg könnyen, hiszen zömüknek nincsenek okmányaik, így a kérelmek elbírálásakor leginkább arra lehet alapozni, amit magukról mondanak, függetlenül attól, hogy a származásukról vagy az életkorukról van-e szó. További adalék, hogy a német szervezet által készített, a neten elérhető fotók szerint nem csak szótárakat, hanem térképeket is osztogattak az illegális bevándorlók körében, a biztonságos útvonalak megjelölésével.

Megkönnyítené a családegyesítést és legális migrációs útvonalakat hozna létre az ENSZ, az unió és Angela Merkel pedig a kvóták mellett kardoskodik
Tízezer bevándorlót akar az unió hazánkba küldeni

Őry Mariann

A migráció szervezése, nem pedig megállítása a célja az ENSZ és az Európai Unió új migrációs javaslatainak.
Kerítés mögül. Az ENSZ menekültügyi főbiztosságának budai palotája (Fotó: Hegedüs Róbert)
A migrációval kapcsolatban két javaslat is napvilágot látott februárban, s az eddigi információk alapján mindkettő alapvetően ellentétes Magyarország és a visegrádi országok álláspontjával. Az ENSZ február elején hozta nyilvánosságra a migránsok jogait és lehetőségeit kiszélesítő Global Compact for Migration (GCM) című egyezménytervezetét. A decemberi marokkói csúcstalálkozón elfogadandó dokumentum többek között a legális migrá­ciós útvonalak bővítését, valamint az embercsempészek elleni erélyesebb fellépést is szorgalmazza. Határozottan ellenzi, csak a „legvégső eszközként” fogadja el a migránsok őrizetbevételét, és számos javaslatot tesz, hogyan kell segíteni a migránsokat, lényegében a fogadó ország állampolgáraival azonos  jogokat vet fel. Emellett megkönnyítené a családegyesítést is, és szorgalmazza a civil és „filantróp” szervezetek szerepvállalását.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tervezet megjelenésekor azt mondta, Magyarország nem fog olyan alapállást támogatni, amely a migráció ösztönzéséről szól. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig arról tájékoztatott, Magyarország marad az ENSZ migrációs tárgyalássorozatában, és harcba száll azért, hogy érdemben befolyásolni tudja az elképzeléseket. A miniszter visszautasította az ENSZ azon állításait, miszerint a migráció kedvező lenne a gazdaságra, hasznos, kedvező és megállíthatatlan folyamat lenne. Bírálta továbbá, hogy a javaslat nem tenne különbséget politikai és gazdasági, legális és illegális migránsok között, és gyakorlatilag megváltoztatná a világ térképét.

Az Európai Unió soros bolgár elnöksége által bemutatott új migrációs javaslat központi elve a többlépcsős szolidaritási mechanizmus, amely önkéntes és kötelező betelepítéseket is tartalmaz. Alapja az Euró­pai Bizottság által 2016 májusában előterjesztett Dublin IV. rendelettervezet. A javaslatot tavasszal akarják átvinni az uniós döntéshozatali rendszerén, hogy nyáron életbe is léptethessék.  A betelepítésre kijelölt migránsok számának meghatározásakor szem előtt tartanák a tagállam EU-hoz viszonyított lakosságarányát, GDP-arányát, referenciaszámát (ötven százalék lakossági arány plusz ötven százalék GDP-arány), és bevezetnék az úgynevezett „tisztességes részesedés” fogalmát, ez a referenciaszám és az EU összes menedékkérelem szorzata. Az egy tagállamra jutó „tisztességes részesedés” a menedékkérők konkrét, de folytonosan változó száma, amelyet az EU Menekültügyi Ügynöksége heti rendszerességgel újrakalkulálna egy algoritmus és egy szoftver segítségével. A próbaszámítás szerint hazánk „tisztességes részesedése” 10 518 személy lenne a becslés értelmében.

Szolidáris menekültügyi rendszert kell kiépíteni az Európai Unió­ban, és a strukturális alapokból származó pénz elosztásánál figyelembe kell venni a menekültek befogadását – mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön a Bundestagban. A tegnapi uniós csúcson képviselendő német álláspontról elmondta, a menedékkérők „méltányos elosztása„ fontos eleme kell hogy legyen az uniós stratégiának.

Miniszterelnöki erős mondatok a közelmúltból

Évértékelő, 2018. 02. 18.: „A bevándorlók először a nagyvárosokat foglalják el. Bajorország például ma már több pénzt költ menekültügyre, bevándorlásra és integrációra, mint amennyit a gazdaság, a környezetvédelem és az egészségügy állami költségvetésére együttesen. Bécsben járva én is azt hallottam, hogy az idei tanév beiskolázási adatai alaposan megleptek mindenkit, az iskolakezdők között felszökött az iszlám vallású gyermekek aránya. A NATO-jelentések szerint – úgy látszik, a katonák még nem hagyják magukat cenzúrázni – 2020-ig hatvanmillió ember indul majd Európa felé. (…) A legtöbb bevándorló ráadásul az iszlám világból érkezik majd. A kultúránk, az identitásunk és a nemzeteink, ahogy ma ismerjük őket, ha ez így meg tovább, megszűnnek létezni. A legrosszabb rémálmaink válnak valóra. A Nyugat elesik, miközben Európa észre sem veszi, hogy megszállják. Most mindegy, hogy ez a liberális demokráciák gyengesége, a korábbi gyarmattartó és rabszolgatartó múlt visszaütése vagy a Soros György-féle birodalom pénzéhes, felforgató akcióinak következménye-e. (…) A Soros-hálózat egyik főideológusa, az Euró­pa Tanács emberjogi főbiztosa elkottyantotta, hogy titokban már évekkel ezelőtt meghirdették a Soros-féle embertípus kitenyésztésének programját, ahogy ők szerényen mondják, ha én ki tudom mondani: a Homo sorosensust, ami magyarul annyit tesz, Soros-féle embertípus. S rájöttem, hogy onnan nézve mi, bennszülöttek, akiknek van saját hazájuk, saját kultúrájuk, saját vallásuk, amihez ráadásul foggal-körömmel ragaszkodunk, nos, mi a Sorosok nézőpontjából reménytelen, átformálhatatlan egyedek vagyunk. Az ő nézőpontjukból a migránsok valóan jobb alapanyagot jelentenek. (…) Azt mondja az Egyesült Nemzetek Szervezete, hogy meg kell szüntetni azokat a jogi és fizikai akadályokat, amelyek gátolják a bevándorlók átkelését a határokon. Kihúzhatjuk magunkat, ez a kerítésről szól, ezt egyenesen nekünk címezték. Érdekes módon az efféle javaslatok legtöbbször olyan emberektől származnak, akiket testőrök védenek, páncélozott autókban járnak, magas kerítés veszi körül a házukat, és biztonsági rendszer védi őket a nap huszonnégy órájában.”
•
Eger Televízió, 2018. 02. 20.: „Ha 2014-ben nem a Fidesz–KDNP alakított volna a kormányt, hanem például a baloldal esetleg a Jobbikkal, akkor ma nem lenne kerítés, Magyarországon még mindig ki-be járkálnának százezrével a migránsok, migránstáborokkal lenne tele az ország, terrorcselekménynek lehettünk volna áldozatai, és oda lenne a közbiztonság. Azt szeretném, ha Magyarország nem válna bevándorlóországgá.”
•
Dunaújvárosi Hírlap, 2018. 02. 22.: „A legfontosabbnak azt tartom, hogy védjük meg az országot, mert hiába vannak remek terveink, hiá­ba építünk uszodát, hiába lesz munkahely a Dunaferrben, meg a városba betelepülő más beruházásoknál, ha az országot nem védjük meg, akkor hiába a sok fejlesztés. A veszély két irányból is fenyeget: egyrészt dél felől, ahol a kerítéssel meg kell fogni az illegális migránsokat, ami a következő egy-két évtizedben elhúzódó küzdelem lesz, másfelől az Európai Unió irányából, mert Brüsszel most egy újabb támadást indított. Azt szeretnék, ha júniusig, de mindenképpen az év első felében születne egy végleges döntés a kötelező betelepítési kvótákról. Mi pedig ezt mindenképpen szeretnénk megakadályozni.”

Röviden
•
Az Európai Unió tengeri határát ugyanúgy meg kell védeni, mint ahogy Magyarország is képes volt arra, hogy megvédje az EU külső, szárazföldi határát – mondta pénteken telefonon az MTI-nek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A politikus Máltán járt hivatalos látogatáson, amelynek során tárgyalásokat folytatott mások mellett kollégájával, Carmelo Abelával, valamint fogadta őt Marie-Louise Coleiro Precca államfő is. A távirati irodának a miniszter kiemelte: az Euró­pába irányuló illegális migráció és a kontinensre nehezedő migrációs nyomás állt máltai tárgyalásai fókuszában. Szerinte nem lehet elfogadni azt a megközelítést, hogy a tengeri határ megvédése lehetetlen. Szijjártó úgy véli, az EU súlyos mulasztást követett el, hogy az elmúlt három évben semmit sem tett a tengeri határ megvédéséért. Mint mondta, a legjobb megoldás az lenne, ha az Afrikából induló illegális migránsok már az észak-afrikai partokat sem érnék el. Szerinte ma az európai biztonság a Földközi-tengeren kezdődik, éppen ezért hazánk továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy meg kell védeni Európa tengeri határát. Ezért rendkívül veszélyes Európára nézve az ENSZ globális migrációs csomagja – tette hozzá.
•
További ötvenmillió eurós (15,5 milliárd forintos) támogatásról döntöttek az uniós vezetők a Száhel-övezet országai javára, így a már megítélt támogatás 414 millió euróra egészül ki – közölte tegnap Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig, a Szahara déli peremén végighúzódó Száhel-övezet országainak javára tartott uniós donorkonferenciát követően tartott sajtótájékoztatóján elmondta, az összeggel a terrorizmus megfékezésére irányuló közös övezeti katonai erő felállítását támogatják.
•
Az amerikai bevándorlási hivatal (USCIS) csütörtökön hozta nyilvánosságra új alapokmányát, amelyből kihagyta azt a passzust, miszerint az Egyesült Államok a bevándorlók országa. Az nem derült ki, hogy az új alapokmányból miért maradtak ki a „bevándorlók nemzete” és az „Amerika mint bevándorlónemzet” kifejezések.
•
Csehországban 2017-ben 1450 külföldi állampolgár kért menedéket, huszonhéttel kevesebb, mint 2016-ban – derül ki a cseh belügyminisztérium pénteken közzétett adataiból.