Belföld
A Kúrián a romagyilkosságok
Hét esztendő után tehetnek pontot a bűnügy végére
Az elsőrendű vádlott Kiss Árpád védője, Bérdi Zsolt az MTI-nek elmondta, a Kúriának egyrészt azt kell megállapítania, helytálló-e, hogy másodfokon bűnösnek mondták ki az érintett vádlottakat a besenyszögi rablással kapcsolatban egy olyan bűncselekményben, amelyben az elsőfokú bíróság nem állapította meg bűnösségüket. A másik nagy feladata, hogy megnézze, az első- és a másodfokú eljárásban történt-e olyan eljárási szabálysértés, amely miatt az egész ügyet hatályon kívül kell helyezni.
A Budapest Környéki Törvényszék 2013 augusztusában hirdette ki elsőfokú határozatát, amelyben tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte Kiss Árpádot, testvérét, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot aljas indokból, rasszista indítékból, több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személyek sérelmére elkövetett emberölés miatt. A negyedrendű vádlott Csontos István bűnsegédként tizenhárom év fegyházat kapott. A fellebbezések nyomán az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára került, amely tavaly májusban ugyan helybenhagyta az elsőfokú döntést, de egy új tényállás miatt az ítélet csak Csontos esetében emelkedett jogerőre. A táblabíróság ugyanis a csoport első bűncselekménye, a fegyverek beszerzésére irányuló besenyszögi rablás kapcsán személyi szabadság megsértésében is kimondta Kiss Árpádék bűnösségét. Mindez azonban megnyitotta a lehetőséget a vádlottak előtt a fellebbezésre, akik éltek is a lehetőséggel.
A romák elleni gyilkosságsorozat elkövetői 2008–2009-ben kilenc helyszínen hajtottak végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozat következtében hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsérültek. Az eljárás során derült fény arra, hogy a negyedrendű vádlott, Csontos István a cselekmények előtt nem sokkal még a katonai elhárítás ügynöke volt.