Az EU polikrízisben van

Bóka János beszélt az EU biztonsági válságáról, ami elmondása szerint egyrészt az unió orosz-ukrán háborúval, illetve Ukrajnával kapcsolatos, elhibázott stratégiájával, másrészt az európai biztonság- és védelempolitika hiányosságaival magyarázható.

Hozzátette, az EU gazdasági válságban is van, ami a versenyképesség és a kereskedelempolitika területén is látható.

Úgy folytatta, az unió költségvetési válsággal is szembesül, amit nagyon jól megmutat a következő hétéves költségvetéssel kapcsolatos tárgyalások állása.

Bóka János hozzátette, az Európai Unió továbbra is migrációs válságban van.

Mindennek a következménye az, hogy az EU intézményi válságban is van: ez politikai-vezetési válságot, valamint az uniós intézményi egyensúly megbomlását, illetve az EU és a tagállamok közötti hatáskörelosztási rendszernek a diszfunkcióit jelenti – összegzett a miniszter.

Bóka János az Európai Bizottság elnökének Ukrajna támogatásával kapcsolatos levelével kapcsolatban kérdésre válaszolva azt mondta, az ukrán korrupciós botrány fényében a levél kiküldése „politikai provokációval” felérő tevékenység.

Történelmi tévedésnek minősítette az unió háborúval kapcsolatos álláspontját, mondván, ennek a konfliktusnak nincs megoldása csatatéren, csak a diplomáciai megoldása lehetséges.

Ukrajna finanszírozásával összefüggésben rögzítette, a magyar kormány nem tud támogatni olyan megoldást, amely a magyar embereknek és a költségvetésnek további anyagi kötelezettséget vagy jogi felelősségvállalást jelentene.

Bóka János kijelentette, Donald Trump amerikai elnök javaslata jelenleg az egyetlen komolyan vehető béketerv, „az Európai Uniónak ezt a béketervet teljes mértékben és feltétlenül támogatnia kellene, annak megvalósításában közreműködni, nem pedig azt kisiklatni vagy aláásni, mint ahogy az elmúlt napokban szinte ösztönszerűen az európai intézmények és egyes tagállamok részéről láthattuk”.

Az ukrán uniós tagsággal kapcsolatban megerősítette a kormányzati álláspontot: Ukrajnával az uniónak stratégiai együttműködést kell kialakítania, de ez nem vezethet uniós tagsághoz.

A biztonság- és védelempolitikáról közölte, egyetértés van abban, hogy az EU-nak nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért, szerinte a tagállamoknak kell annak alakításában vezető szerepet játszaniuk. Támogatta azt az elképzelést, hogy a bizonyos feltételek mellett a védelmi beruházások ne számítsanak bele az államadósság és a deficit számításába.

Kitért arra, a SAFE nevű hitelcsomagból Magyarország 16,2 milliárd eurónyi védelmi ipari fejlesztésre felhasználható forráshoz jut, az ezzel kapcsolatos terveken jelenleg is dolgozik a kormány, november 30-ig kell benyújtania.

Az uniót érintő gazdasági válságról a tárcavezető azt mondta, a tavaly elfogadott budapesti versenyképességi nyilatkozat végrehajtásának súlyos hiányosságai vannak.

A versenyképességi akadályok között az egyik legnagyobbnak Bóka János az amerikaihoz képest magas európai energiaárakat tartja. Hozzátette, a RepowerEU-rendelet indokolatlanul és észszerűtlenül választaná le az EU-t az orosz fosszilis energiahordozókról; Magyarországnak ez a GDP 4 százalékának megfelelő kárt okozna.

Irreálisnak nevezte a bizottság által megfogalmazott klímacélokat, továbbá kifogásolta a Mercosurral létrejött, valamint az Ukrajnával kötött szabadkereskedelmi megállapodást a tagállamokat elégtelenül védő intézkedések miatt.

A miniszter jelezte, az Európai Tanács december 18-19-i ülésén napirenden lesz az unió következő költségvetése. Elmondta, a büdzsé politikai üzenete az, hogy az uniós költségvetés akár 20 százaléka is Ukrajnában köthet ki, míg további 10 százalék a Next Generation-hitelek visszafizetésre kell fordítani.

Magyarország továbbra is vívja azokat a jogi és politikai csatákat, amelyek az illegális migráció megállítására alkalmas magyar megoldásokkal kapcsolatosak – mondta az uniót sújtó migrációs válságról.

Bóka János az uniós intézményi válság egyik jelének nevezte a tagállami hatáskörök „megnyirbálását”, a lopakodó hatáskörbővítést.

Szólt a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárásokról. Szerinte ezzel kapcsolatban érdemi szakmai párbeszéd nem zajlik, az eljárás teljesen átpolitizálódott, a politikai boszorkányüldözés szintet lépett az elmúlt félévben. Kifejtette, az Európai Parlament jelentéstevője arra hívta fel a tagállamok figyelmet, hogy jövő áprilisban Magyarországon választások lesznek, és ha megfelelő döntéseket hozzák meg a tagállamok, akkor annak a választás kimenetelére is hatása lehet.

A miniszter a képviselői kérdésekre válaszolva elmondta, a bizottság elnökének „Ukrajnát támogató levele” beismerése annak, hogy az EU-nak nem állnak a rendelkezésére azok a források, amelyekkel Ukrajnát beláthatatlan ideig pénzügyileg támogathatná. Az EU olyan pénzt akar elkölteni, amilyenje nincs, mindezt úgy, hogy az ukrán államot alapjaiban megrázó korrupciós botrányra derült fény, amelynek szálai Zelenszkij elnökig vezetnek – közölte, elfogadhatatlannak nevezve az uniós terveket.

Az uniós forrásokkal kapcsolatos kérdésekre válaszolva Bóka János hangsúlyozta, a források zárolása politikai nyomásgyakorlási eszköz, amellyel szemben Magyarországnak politikai eszközökkel kell fellépnie. Mindent megtesznek azért, hogy a magyar emberek megkaphassák az őket megillető forrásokat; ez egy hosszú folyamat lesz, amelynek „a kulminációja a következő hétéves költségvetési keretterv elfogadása körül lesz” – mondta az európai ügyekért felelős miniszter bizottsági meghallgatásán.