Belföld
Előrelépés az IT-bűnözés elleni harcban
Parlamenti vita lezárva

Kiberbűnözés
Vezérszónoki felszólalások
Fidesz: a kiegészítő jegyzőkönyv megfelelő válaszokat tartalmaz a 21. századi kiberbűnözés kihívásaira
Herczeg Tamás, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta, hogy a kiberbűnözés nemzetbiztonsági ügy is. Az új szabályok nemcsak technikai előrelépést jelentenek, hanem a jogállami garanciák erősítését is segítik.
Azt is mondta: ahogy az internet és más számítógépes hálózatok használata exponenciálisan nőtt az utóbbi évek során, úgy gyarapodott a törvénytelen online tevékenységek köre és lehetősége is. Ezért indokolt és időszerű, hogy Magyarország megerősítse jogi kereteit és a területhez kapcsolódó nemzetközi együttműködési eszközeit is.
A kiegészítés modernizálja az együttműködés eszközeit és olyan garanciákat vezet be, amelyek a 21. századi kiberbűnözés kihívásaira megfelelő választ adnak – értékelt.
KDNP: az offline térben is meg kell erősíteni a társadalom védelmét
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka arról beszélt: a KDNP célja a közbiztonság erősítése, a magyar társadalom védelme, biztonságának garantálása mind az offline, mind az online térben. Céljuk, hogy a büntetőjog korszerű és hatékony választ tudjon adni a modern társadalom kihívásaira is. Ehhez járulna hozzá a törvényjavaslat elfogadása, amely az úgynevezett Budapest Egyezményhez csatolt, a megerősített együttműködés és az elektronikus bizonyítékok átadásáról szóló második kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szól.
Hozzátette: megszaporodtak az online csalások a közösségimédia-használat népszerűvé válásával, valamint azzal, hogy a a legsérülékenyebb korosztályok, így a kisgyermekek, iskolások és az idősek is használják napi szinten ezeket az eszközöket. Ezért fel kell lépni az online csalások ellen – mondta, jelezve, hogy a KDNP támogatja a javaslatot.
A vitát az elnöklő Jakab István lezárta.
Polgári törvénykönyv
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a polgári törvénykönyvről szóló törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatról ismertette: a javaslat két részből áll, a polgári törvénykönyv és az ügyvédi tevékenységről szóló törvény módosításait tartalmazza.
A polgári törvénykönyv módosításai közül kiemelte a gondnokság alá helyezett személyek jogait érintő változást. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen nagykorú személy nevében a gondnok még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet olyan jognyilatkozatot, amellyel „ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond”. Hozzátette, hogy ez a rendelkezés a kiskorúakról szóló szabályozásban már szerepel.
A polgári törvénykönyv öröklési jogról szóló része egyértelművé kívánja tenni, hogy ági öröklésére csak akkor kerül sor, ha a törvényes örökösök között az örökhagyónak nincs leszármazója. Ha tehát az örökhagyó leszármazója, akárcsak részben is törvényes örökös, ági öröklésnek nincs helye – mondta.
A javaslat ügyvédi tevékenységről szóló része az ügyvédi letétkezelésre vonatkozó szabályozást módosítja, és célja a letétkezelési rendszer megbízhatóságát biztosító garanciák erősítése. A törvényalkotás több egymásra épülő lépésben valósítja meg az ügyvédi letétkezelés reformját és építi ki azt a garanciarendszert, amely megfelel az Alkotmánybíróság által támasztott követelményeknek.
A módosítás kötelezővé teszi letétenként az elkülönült alszámlás letétkezelést, hogy növelje a letéti rendszer átláthatóságát. A letétkezelés felügyeletét ellátó területi ügyvédi kamarák esetében ez az ellenőrzések hatékonyságát, a saját alszámlaegyenlegébe akár közvetlen betekintést nyerő ügyfél számára pedig a rendszer megbízhatóságát növeli – tette hozzá az államtitkár.
A módosítás a letét céljával nem ellentétes hasznosításnak minősíti az állampapír vásárlását, ha a letéti szerződés így rendelkezik. Az állampapírban kezelés garantálja a névérték visszafizetését, ugyanakkor a letett összeg terhére a tranzakcióval kapcsolatos költség, például visszaváltási díj nem számolható el, annak fedezetét külön kell biztosítani. Az állampapír-vásárláshoz az ügyfél írásbeli hozzájárulása szükséges – ismertette Répássy Róbert.
