Jó eséllyel indulnak az ifjak a nagyobb bérért

Kiemelte, óriási dolog a mintegy kétszámjegyű keresetnövekedés a mostani gazdasági helyzetben, „nyakunkon a háborúval”. Kifejtette, a nettó átlagkeresetek jobban nőnek, mint a bruttó átlagkeresetek. A kormányzat az elmúlt időszakban meghozott intézkedései folyamatosan lépnek hatályba a családtámogatási rendszeren, az szja-mentességen keresztül, és ezek most materializálódnak, látszanak a számadatokban.

Hozzátette, a mediánkereset 82,6 százaléka a bruttó átlagkeresetnek, ez történelmi pillanat, korábban ilyen még soha nem volt. A mediánkereset közelítése a bruttó átlaghoz azt mutatja, hogy sokkal egészségesebb bérstruktúra kezd kialakulni - jegyezte meg. Czomba Sándor kitért arra, hogy a bérek alakulásában fontos tolóerő volt a minimálbér, illetve a garantált bérminimum sávjainak beállítása, és kedvezően hatottak a munkáltatóknak adott kedvezmények is. A bértárgyalásokkal kapcsolatban az államtitkár elmondta, a munkáltatói oldal új számsor tett az asztalra, és ez most elég messze áll a munkavállalói elképzelésektől.

Az érdekeket folyamatosan próbálják közelíteni, segíteni a megállapodást. Példaként említette, hogy a munkáltatókat segíti a hétfőn bejelentett 11 pontos intézkedési csomag is. A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Czomba Sándor elmondta, továbbra is feszes a munkaerőpiac. A fiatalok munkanélkülisége, illetve foglalkoztatási rátája jobb, mint az uniós átlag, de van itt még feladat, van teendő. Erről szól az Ifjúsági Garancia Program, amelyben most már több mint 26 ezren vesznek részt. A fiataloknál a legnagyobb bérkülönbség a 20-22 éves, és a 30 éves fiatalok között van. Ez azt sugallja, hogy érdemes tanulni, mert nagy valószínűséggel ők magasabb jövedelemkategóriában tudnak elhelyezkedni - jegyezte meg.

Arra a kérdésre, hogy a Tisza Párt egyik közgazdásza szerint a migránsok befogadása jót tenne a munkaerőpiacnak Czomba Sándor elmondta, a migránsok egy jelentős része Európába nem dolgozni megy, hanem a szociális ellátórendszeren keresztül próbál megélni. „Erre nekünk abszolút nincs szükségünk” - fogalmazott. Szükség van harmadik országbeli állampolgárokra adott esetben, meghatározott feltételekkel, meghatározott ideig, de amíg van magyar munkavállaló, addig őket szeretnék a munkaerőpiacra segíteni - mondta, hozzátéve, hogy az országhatáron belül nagyjából 300 ezer magyar munkavállaló van, akiken tudnak és akarnak segíteni.