Belföld
Nőtt a Fidesz előnye
A magyar kormány sikeres amerikai útja érezhetően mobilizálta a kormánypárti szavazótábort, írja a Magyar Társadalomkutató

A Magyar Társadalomkutató november 13. és 14. között végzett telefonos felmérése alapján a kormánypártok ismét elérték az 50 százalékos támogatottságot, ami fontos politikai mérföldkő. A kutatási adatok alapján egyértelmű, hogy a magyar kormány amerikai útját a választók többsége diplomáciai sikernek értékelte, amely segített mobilizálni a kormánypárti szavazótábort.
A Tisza Párt jelenleg a választók 40 százalékának támogatását élvezi, vagyis a korábbi baloldali pártok „kannibalizálása” után nem tudott tovább bővülni és új szavazói csoportokat megszólítani, ugyanakkor mára a magyar politika baloldali térfelének egyetlen érdemi szereplőjévé vált. A két nagy párton túl továbbra is csak a Mi Hazánk jutna be a Parlamentbe, ők a szavazatok 5 százalékára számíthatnak. A Magyar Kétfarkú Kutyapárt támogatottsága 3 százalék, így nem kerültek közelebb a bejutási küszöbhöz, ahogy a Demokratikus Koalíció sem (2 százalék). Az egyéb pártok összesen a választók 1 százalékát tudnák megszólítani.
A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy Magyarországon a választók többségét továbbra is a Fidesz–KDNP képviseli.
A Magyar Társadalomkutató pártpreferencia-kutatásai alapján az elmúlt hónapok eseményei elsősorban a Fidesz–KDNP-nek kedveztek: a két nagy párt közötti különbség 8 százalékpontról 10 százalékpontra nőtt, így a kormánypártok előnye ismét kétszámjegyű. A közelmúlt legnagyobb közéleti figyelmét a magyar kormány washingtoni csúcstalálkozója keltette, ahol sikerült a népszerű rezsicsökkentést megvédeni. Az elmúlt hetekben jelentős érdeklődést váltott ki a háromgyermekes anyák szja-mentessége, valamint a 3 százalékos lakáshitelt biztosító Otthon Start Program is. Az alábbiak mind-mind pozitív üzenetű tematizációs lehetőséget biztosítanak a kormánypártok számára.
Ezzel szemben a Tisza Párt nyár vége óta látványos belső és külső válságtünetekkel küzd: több, a párthoz köthető személy körül is botrányos ügyek láttak napvilágot, miközben az adó- és nyugdíjpolitikára vonatkozó, idő előtt kiszivárgott elképzeléseik kifejezetten kedvezőtlen fogadtatásra találtak. A szervezetépítés üteme is elmarad a korábbi ígéretektől: a szeptember 30-ra meghirdetett jelöltállítást elhalasztották, és máig nem sikerült olyan politikusi csapatot felépíteniük, amely képes lenne ellensúlyozni a mozgalom „one-man show” jellegéről szóló kritikákat.
