A washingtoni csúcstalálkozó tétje

A csúcstalálkozó mögött több hónapja tartó szakdiplomáciai előkészítés áll: a felek lényegében már végigtárgyalták a fő témákat, így a találkozó célja az, hogy ezek végleges formát öntsenek. Ez alól egy kivétel van, amire mindjárt visszatérünk.

A legösszetettebb napirendi pont az amerikai–magyar nukleáris együttműködés kérdése. Magyarország a jövőben amerikai gyártású nukleáris fűtőelemeket fog használni, ami részben az energiaellátás diverzifikációját szolgálja, részben szükségszerűség: a növekvő villamosenergia-igény következménye. Emellett előzetes keretmegállapodás születhet az amerikai technológiával működő kis moduláris erőművek (SMR-ek) telepítéséről. Ezek az ipartelepek mellé telepített reaktorok évtizedekre meghatározhatják Magyarország energiaszerkezetét.

Ide tartozik, és kritikus kérdés, hogy az USA meghosszabbítja-e a Paks II. beruházásra vonatkozó amerikai szankciómentességet, amely decemberben lejár. Ha ezt nem sikerül biztosítani, a bővítés üteme és finanszírozása is veszélybe kerülhet.

A nyitott kérdés, amire fentebb utaltunk, a kőolaj- és földgázszállításokra vonatkozó szankciómentesség ügye. Erről Donald Trump korábban ellentmondásosan nyilatkozott. Magyarország földrajzi és infrastrukturális okokból nem tudja gyorsan kiváltani az orosz forrásokat. Ezt egyszer már az amerikai elnök is belátta. Ha azonban most mégsem veszi figyelembe a tényeket, azzal komoly csapást mér az ország ellátásbiztonságára, a versenyképességére és a lakosságra is, hiszen a rezsicsökkentés alapja az olcsó beszerzés.

A washingtoni úton üzleti tárgyalásokat is folytatnak: több amerikai beruházás bejelentése várható, elsősorban az egészségipari, elektronikai és informatikai szektorban. Ezek csak akkor valósulhatnak meg, ha a kétoldalú politikai környezet stabil marad, amire most nagy esély van.