Hogyan lehet a fűtésszámlát csökkenteni?

A fűtési szezonban mindig fontos kérdés, hogyan lehet a fűtésszámlát csökkenteni, kevesebb energiát felhasználni. Spórolhatnak a fűtési költségen azok, akik paneltömben élnek?

„A helyiség hőmérsékletének 1 Celsius-fokkal alacsonyabbra állításával mintegy 6 százalékkal kevesebb energiát használunk fűtésre” – közölte a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (Matászsz). Az energiahatékonysági felújításokkal (például fal-homlokzat szigetelés, nyílászárócsere) egy panellakásban akár 40-50 százalék energiamegtakarítást is el lehet érni — természetesen az épület állapotától függően. A szabályozható termosztátokkal és tudatos fűtés-használattal a Levegő Munkacsoport szerint 13-20 százalék energia takarítható meg.

A panellakásban élők is spórolhatnak a fűtési költségen és energiát takaríthatnak meg

A panellakások tipikusan az 1970-es és 1980-as években épült tömbházak és több tízezer embernek adnak otthont Nyíregyházán és a megyében is. Pontosan azért, mert több mint 40 évesek, rendelkeznek olyan sajátosságokkal – a külső falak szigetelése sok esetben nem optimális, a radiátorok, csövek is régiek, így kevésbé hatékonyak –, amelyek miatt a fűtés költsége magasabb lehet és a családi kiadások között komolyabb tétel. Ami azonban kétségtelen, hogy a távfűtésnek, vagy központi fűtésnek sok előnye van, nem kell fát hasogatni, szenet behordani, a kazán meghibásodása vagy szén-monoxid-szivárgás miatt aggódni.

A fűtéssel spórolás a panellakásban élők számára nem csupán pénzügyi kérdés — hosszú távon komfort- és környezetvédelmi szempontból is jelentős. Ám nem minden problémát lehet pillanatok alatt megoldani (pl. teljes épületszigetelést) és más korszerűsítések is nagy beruházást igényelhetnek, nem mindig lehet azonnal megvalósítani. de az alacsony-költségű lépések – például a termosztát használata, tudatos szellőztetés, radiátorok takarékos működtetése – már önmagukban is mérhetően csökkenthetik a költségeket.

Ha nincs lehetőség az épületszintű energetikai felújításra, akkor belső szigetelési megoldások is szóba jöhetnek: például a téli hónapokban tegyünk vastagabb szőnyeget a padlóra, használjunk szigetelt alátétet, a vastagabb függönyök is segítenek a hő megtartásában, ahogy a fal- illetve mennyezet-szigetelés is sokat számít. A nyílászárók (ablakok, erkélyajtók) cseréje, illetve a régi keretekbe tett plusz szigetelés (pl. hőszigetelt üveg) ugyancsak komoly segítség lehet.
A radiátorok mögé hővisszaverő fóliát tenni talán az egyik legolcsóbb és régi praktika. A fólia visszaveri a hőt a helyiség felé, nem engedi azt a falon át „elveszni”.

Ne hűtse ki a lakást, okosan szellőztessen!

A kevesebbet használt helyiségeket (pl. folyosó, tároló helyiségek), nem szükséges olyan melegre fűteni, mint a nappalit és a gyerekszobát. Éjszakára, vagy ha hosszabb időre elmegyünk otthonról, csökkentsük a hőmérsékletet. Az eltérő hőmérsékletű helyiségek között pedig csukjuk be az ajtókat, ha nincs ajtó, a térelválasztásnak bármilyen vastagabb (pl: függöny, textil stb.) anyag is megfelel – javasolja a Matászsz.

Szigeteljük a rosszul záródó ablakainkat, akár egy ronggyal, szigetelő párnával, öntapadós gumis, szivacsos ajtótömítő szalaggal elzárhatjuk a hideg levegő útját. A fűtőtesteket azonban ne takarjuk el, mert a bútorok akadályozzák a helyiségben cirkuláló levegő áramlását. Az ablak nem fűtésszabályozó eszköz, célszerű rövid ideig, kb. 5-8 perc az ablakot teljesen kitárva szellőztetni. A résnyire nyitva hagyott ablakon folyamatosan megy ki a meleg a helyiségből. Napos időben húzzuk el a függönyöket, húzzuk fel a redőnyt, hogy a napfény melengető hatása érvényesüljön. Sötétedéskor húzzuk be a függönyöket, engedjük le a redőnyöket, hogy csökkentsük a meleg kiáramlását.