Orbán Viktor: Lehetne egy új békemenet október 23-án!

A kormányfő elárulta: fiatalon úgy gondolta, hogy a 20. századot elvesztettük, de a 21. századot meg kell nyernünk, és ebben hisz ma is. De mit jelent a győzelem békeidőben? Mint mondta, 40 év után értette meg, hogy a győzelem minden nemzetnek mást jelent. A magyaroknak azt, ha képesek vagyunk megváltoztatni a mások által ránk mért sorsot.

A 20. században azt mérték ránk, hogy kicsik legyünk.

– De mi nemzedékünk úgy döntött, most másként lesz, naggyá tesszük Magyarországot – jelentette ki.

Mint mondta, régebben azt gondolta, ehhez elég lesz egy ügyes manőver, aztán jön a növekedés, a stabilitás. De ember tervez, Isten végez: jött a migrációs válság, a Codiv, az ukrajnai háború. Az EU hajójának bordázata nem bírta az ütést, és beszakadt.

– Weber nagyúr és társai csődtömeget csináltak Európából – hívta fel a figyelmet a néppárti Manfred Webert a Star Wars Darth Vaderéhez hasonlítva.

– A mi nemzedékünk 1990-ben egy rendszerváltást már megcsinált. Most 35 évvel később szertefoszlott a reményünk, hogy a biztonságos és gazda jövőhöz elég egy rendszerváltás. Ezt az esélyt az unió vezetői elszúrták – szögezte le.

Aztán feltette a kérdést: Mi lesz velünk most? Hiszen Magyarország a hazánk, Európa az otthonunk.

– Hogy mi lesz, az most dől el – emelte ki Orbán Viktor, aki szerint szükség lesz politikai, intellektuális és személyes bátorságra is.

– Szellemi bátorság kell, hogy kimondjuk: Európa világa, ahogy ismertük, véget ért – mondta, hozzátéve: ezt letagadni óriási hiba lenne.

Többé szerinte senki sem tagadhatja, hogy Európa nyugati fele súlyos válságba került. A német kancellár bejelentette a jóléti állam végét, a francia államadósság a 120 százalékhoz húz, az energiaárak az amerikaiak négyszeresére rúgnak. Az USA-val kötött vámmegállapodás is egy katasztrófa – sorolta.

– Politikai bátorság is kell, egy jó nagy adag kell belőle, mert meg kell mondanunk Brüsszelben, hogy nem kérünk a diktátumaikból. Ha brüsszeli útra lépünk, a magyarok pénze Ukrajnába kerül. A brüsszeli út magasabb adókat, a családi adókedvezmények megkurtítását jelenti. Rosszabb, mint a tíz csapás – folytatta a kormányfő.

– Nincs szükségünk odakozmált Brüsszeli tervekre, mert vannak saját nagy és sokat ígérő terveink – mondta, majd emlékeztetett az adócsökkentési programokra, a családok támogatására, az adómentességekre. – Az asztalon van Magyarország országépítésének következő tíz éves fantasztikus terve – hangsúlyozta. Majd megjegyezte, a külgazdasági és külügyminiszternek sűrű hónapjai lesznek.

A személyes bátorságról szólva Orbán Viktor megemlítette: amikor Magyarország 7 hónap múlva választ a brüsszeli út és a magyar út között, személyes bátorságra is szükség lesz. – Ezért alapítottuk meg a digitális polgári köröket – mondta.

A brüsszeli út képviselői berendezkedtek a digitális térben, vannak pártjaik, civilszervezeteik és megfélemlítik azokat, akik másként gondolkodnak – folytatta.

– De mi nem húzódunk vissza. Ha megtámadnak, nem hátra lépünk, hanem előre – jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint a digitális polgári körökkel megtörték a gyűlöletáradatot.

Beszélt arról is, hogy mindenkinek meg kell mutatni a helyes utat, és ehhez mindenkire szükség van a digitális térben is, meg kell kétszerezni az eddigi létszámot. Azzal a hasonlattal élt, hogy vannak a digitális harcosok, akiknek a kezében kard van, és a polgári körök, amelyek tagjainak kezében vakolókanál, és mindkettőre szükség van: harcosokra és országépítőkre is.

– Mindenkit várunk, akinek fontos a hazája, és aki nem akar Brüsszel alázatos szolgája lenni – jelentette ki.

Végül arra kért mindenkit, ne felejtsék el, hogy „mi hiszünk a szeretet erejében”. – Nagyok vagyunk, erősek vagyunk, sokan vagyunk, és naggyá fogjuk tenni Magyarországot, ha ti is úgy akarjátok – zárta beszédét Orbán Viktor.