Belföld
Biztonságos lábakon áll a hazai sertéságazat
Hazánkban 2,8 millió sertést tartottak idén júniusban

A tárcavezető kiemelte: a nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatások közül sertéshízó állatjóléti támogatásra idén 10,2 milliárd forint áll rendelkezésre. A notifikált intézkedésekre 7 milliárd forint, a csekély összegű intézkedésekre 3,2 milliárd forint használható fel.
A tenyészkoca tartása után igénybe vehető jövedelempótló támogatás keretösszege 7,8 milliárd forint. Az állatbetegségek felszámolására 12,5 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre, a szélsőséges időjárási viszonyok okozta károk ellen a magyar gazdákat – az unióban elsőként – 2021 óta krízisbiztosítási rendszer védi, mindezzel a kieső gazdálkodói jövedelem akár 71 százalékát sikerült kompenzálni – ismertette.
Ennek is köszönhetően az állattenyésztésen belül meghatározó, nagy hagyományokkal rendelkező sertéságazat teljesítménye egyre nő, Magyarországon az anyakoca-állomány 7 százalékkal, 174 ezerre bővült. Hazánkban 2,8 millió sertést tartottak idén júniusban, ami csaknem 4 százalékos éves növekedés – mutatott rá Nagy István. A közlemény szerint hozzátette: tavaly az ágazat termelése megközelítette a 600 ezer tonnát, ami 2023-hoz képest 8 százalékos növekedés.
Az élősertés-kivitel mennyisége csaknem 16 százalékkal, a sertéshúsexporté pedig mintegy 13 százalékkal bővült egy év alatt. Távol-Keleten, például Dél-Koreában és Vietnámban is keresett a magyar sertéshús, ami a hagyományos uniós piacainkra kerül. 2024-ben az árbevétel több mint 38 százalékával ismét Románia lett a legnagyobb felvásárlónk, utána Olaszország, majd Horvátország következett.
A magyar lakosok fejenként évi 30 kilogrammot fogyasztanak – közölte. Az agrárminiszter hangsúlyozta: bár hosszú ideje a magyar konyha meghatározó alapanyaga, de van még tér a bővülésre, ezért az Agrárminisztérium rendszeres kampányokkal ösztönzi az egészséges és biztonságos hazai sertés-, így a mangalicahús fogyasztását.
„A sertéságazat szereplőivel a kölcsönösen előnyös együttműködés tovább növelheti a gazdálkodók versenyképességét, akik emellett jobb feltételekhez és kedvezményekhez juthatnak a hazai és a nemzetközi piacon” – húzta alá a tárcavezető.