Belföld

Élhetőbb jövő! - Ez a kormány célja

Révész Máriusz szerint Magyarország a világ legélhetőbb helyei közé tart

A kormánynak az a célkitűzése, hogy néhány éven belül Magyarország a legélhetőbb országok közé tartozzon, és ez úgy érhető el, ha a városaink is élhetőek lesznek – mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium aktív Magyarországért felelős államtitkára kedden Budapesten, a fővárosi kerékpáros fejlesztésekről szóló sajtótájékoztatón.

Élhetőbb jövő! - Ez a kormány célja
Révész Máriusz szerint a kormány kitartó munkával és célzott fejlesztésekkel Magyarországot a világ legélhetőbb országai közé emeli
Fotó: Facebook/Révész Máriusz

Révész Máriusz Jan Ghel dán építész, várostervező gondolatait felidézve arról beszélt, hogy nem az autókra kell optimalizálni a várost, hanem arra, hogy az emberek ott humanizált módon éljenek, legyen hely sétálni, biciklizni, jól érezzék magukat a mindennapokban. Magyarországon 2010-ben 2 millió 985 ezer autó volt, és ma már 4 millió 300 ezer van. Budapesten és a viszonylag szűk agglomerációban az autók száma körülbelül 200 ezerrel nőtt az említett időszakban – mutatott rá az államtitkár, hozzátéve: ezek az autók azok, amelyek elfoglalják a területeinket és ez óriási kihívást jelent.

„Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez egy konzervatív várospolitika, hiszen visszaadjuk a városnak a tereit arra a célra, amire eredetileg építették jó száz évvel ezelőtt” – fogalmazott.

Révész Máriusz szólt arról, hogy mindez az államtitkárságának az elmúlt időszakban is fontos volt, és többször is próbálták segíteni a fővárosi önkormányzatot, hogy ilyen kerékpárosbarát fejlesztések történjenek: még Tarlós István főpolgármestersége idején, 2018-ban kötöttek egy szerződést a fővárosi önkormányzattal, amely arról szólt, hogy 800 millió forintot biztosít a kormány kerékpáros fejlesztésekre, és emellé szintén 800 millió forintot tesz a főváros.

„Sajnos az történt, hogy ezt a támogatást a fővárosi önkormányzat nem tudta felhasználni, és gyakorlatilag a tavalyi évben teljes egészében vissza kellett fizetni, sajnos ez egy kihagyott lehetőség volt” – mondta az államtitkár. Hozzátette: az előző uniós ciklusban is sikerült egy nagyobb összeget kihasítani fővárosi kerékpáros fejlesztésekre, de ebből 2,2 milliárd forint elveszett, tehát a főváros nem tudta kerékpáros fejlesztésekre felhasználni.

Révész Máriusz megjegyezte, továbbra is szívesen tesznek kísérleteket arra, hogy támogassák a fővárosi kerékpáros fejlesztéseket.

A politikus a szóban forgó kerékpáros projektekről szólva kiemelte: ezek komoly tervek és olyan fejlesztések lesznek, amelyek „a világ bármely részén megállnák a helyüket”. Koppenhágai típusú, elválasztott kerékpárutakat terveznek, amelyekkel hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kerékpározás vonzóbb legyen – mondta.

Révész Máriusz megjegyezte, bízik abban, hogy a kerékpáros fejlesztésekkel el fogják érni, hogy többen szálljanak kerékpárra, ezáltal egészségesebbek, aktívabbak, végső soron boldogabbak legyenek, és ennek köszönhetően Budapest és a többi nagyváros egy élhetőbb hely legyen.

Karácsony Gergely főpolgármester – megköszönve a kormánynak az együttműködést – arról beszélt, hogy a főváros el tudja indítani a történelmi belváros egyik legfontosabb közterülete, a Nagykörút megújítását. A korábban ideiglenesnek tervezett megoldásokat véglegesíteni kell és magasabb minőségben kell megvalósítani – mondta a főpolgármester.

Közölte, a fővárosi önkormányzat 3,8 milliárd forint értékben nyújt be pályázatot a közterületek átalakítása kapcsán, amely kiegészíti a már meglévő európai uniós forrásokat. Továbbá a nagykörúti fasor megmentése érdekében a főváros jó eséllyel pályázik nagyjából 400 millió forintra – tette hozzá.

Karácsony Gergely kiemelte: a Nagykörút megújítása kapcsán szeretnének a korábbinál is szélesebb társadalmi koalíciót fölépíteni.

Balogh Samu (BKK), a nagykörúti fejlesztés programvezetője kitért arra, hogy nemcsak bringasztrádák valósulnak majd meg, hanem – többek között – akadálymentesítenek gyalogosfelületeket, továbbá „a társasházak lakóit és a vállalkozásokat támogató” parkolósávokat is létrehoznak.

Bodor Ádám, a BKK mobilitási vezérigazgató-helyettese elmondta: az eddigi fejlesztéseknek köszönhetően 55 kilométernyi kerékpáros főhálózat jött létre Budapesten, és mostanra a megtett utazások öt százaléka kerékpárral történik a fővárosban.

Megjegyezte, hogy kedden vette kezdetét az Európai Mobilitási Hét.

A BKK szeptember elején tudatta, hogy a társaság és az Irányító Hatóság aláírta azokat a támogatási szerződéseket, amelyek lehetővé teszik új, kiemelt minőségű kerékpáros főútvonalak – úgynevezett bringasztrádák – megépítését Budapesten.

A nagykörúti bringasztráda projektje az Európai Unió támogatásával, a magyar állam társfinanszírozásával valósul meg összesen 4,5 milliárd forintból. Az Üllői út – Váci út tengely kerékpárosbarát fejlesztését, a B3 bringasztráda egyes szakaszainak kialakítását tartalmazó projekt szintén az unió támogatásával és az állam társfinanszírozásával valósul meg 1,5 milliárd forint értékben.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a BKK már aláírta a Nemzeti Fejlesztési Központtal a fejlesztések megvalósulását lehetővé tevő támogatási szerződést.

Kapcsolódó írásaink