A rikkancs és az államférfi

„Az a tény, hogy Magyar Péter semmi ujjat nem tudott mondani a Kötcsére csődített maroknyi hívének, baloldali elemzők szerint is egy valószínűleg helyrehozhatatlan politikai hibának fog bizonyulni. A saját, ismert fordulatait unos-untalan mantrázó politikai rikkancshoz képest elés ellentétet mutatott ezúttal is a miniszterelnök kötcsei fellépése és beszéde. Orbán az elsők között szögezte le, hogy hazánk egy olyan ország „egy ingatag térség közepén”, amely speciális vezetői képességeket kíván azoktól, akik vállalják és elnyerik a kormányzati felelősséget. >Ha ostoba kormányunk lesz, tönkre fogunk menni; ezt kell mindenkinek észben tartania<; fogalmazott a miniszterelnök, aki hangsúlyozta, hogy a Fidesz nyíltan politizál, míg a Tisza Párt titkolózik. >Nem mondhatom el, amit gondolok, mert elveszítjük a választást; nem beszélhetünk róla, de a választás után mindent lehet<; ezek ma a legveszélyesebb, egyszersmind a Tisza politikáját átható mondatok” – kezdte az értékelést ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég tudományos igazgatója.

„Orbán ezt követően rámutatott arra, hogy az elmúlt évi kötcsei találkozó óta számos világpolitikai kérdésre >válasz született<, az USA új elnöke Donald Trump, új német kormány alakult, Franciaország nem tudott kikeveredni a kormányválságból, a V4 feléledt, az orosz hadsereg győzni tudott, Ukrajnát fel fogják osztani és a BRICS tovább erősödik” – szögezte le az alkotmányjogász.

Az elemző fontosnak tartja, hogy a miniszterelnök tágabb összefüggésbe helyezte gondolatait.

„Szerinte Amerika elfogadta, hogy Kína behozhatatlan demográfiai és technológiai előnyben van, az Egyesült Államok gazdasága pedig kínai beszállítók nélkül nem működik, ezért az USA a >visszavonulást< és az önellátást választja” – emelte ki a kormányfő eszmefuttatását ifj. Lomnici Zoltán.

„Megjegyzendő, hogy 2024 végén a BRICS kilenc új partnerországot fogadott be; 2025 elején a csoport már tíz taggal és nyolc partnerrel rendelkezik, és így mintegy a világ népességének felét, a globális GDP több mint 41 %-át (PPP) adja. A csoport vezetői a dollármentesítés és az alternatív pénzügyi rendszer felé mozdulnak, ami alátámasztja Orbán a >BRICS erősödik< kijelentését” – tette hozzá az elemző.

A BRICS-et és annak vezető államát, Kínát különösen nem szabad alábecsülni, hiszen gazdasági szerepe évről évre nő.

„A vásárlóerő-paritáson számolt adatok alapján Kína gazdasága már 2023-ban is nagyobb volt az Egyesült Államokénál, és az IMF előrejelzése szerint 2025-re 40,7 billió nemzetközi dollárra nő, szemben az USA 30,5 billiójával. Ez egyértelműen mutatja, hogy Kína lekörözte az Egyesült Államokat a világ legnagyobb gazdaságaként” – emelte ki ifj. Lomnici Zoltán.

Ebben a helyzetben Európának újra kellett volna értékelnie a helyzetét, ám ebből nem sok látszik, már pedig ez a kontinens versenyképességére is hatással lesz.

„A kormányfő szerint az EU nem kényszerülne ilyen helyzetbe, ha a 2008-as válság után átszervezte volna a jóléti államot, bent tartotta volna Angliát, stratégiai megállapodást kötött volna Törökországgal, integrálta volna a Balkánt és technológiai együttműködést alakított volna ki Kínával. Ehelyett túltolta a demokráciaexportot és a szankciós politikát. Orbán szerint az EU gyenge vezetői miatt vesztett versenyképességéből és a következő években az Európai Unió mellékszereplő marad a világpolitikában, Németországban csendben felszámolják a jóléti államot. Súlyos válságba kerül a demokrácia, hiszen sem Franciaországban, sem Németországban nem engedik indulni az esélyes patrióta pártokat. Eközben az iszlám miatt párhuzamos jogrendszerek alakulnak ki, és természetesen párhuzamos társadalmak” – sorolta a kormányfő szavait kiemelve az alkotmányjogász.

Mindez pedig Európa gazdasági teljesítményében is tükröződik.

„Eurostat adatok szerint a G20 tagok gazdasági teljesítményének elemzésekor 2008-ban az EU27 a világ GDP-jének 25,6 %-át adta, 2018-ra ez 18,6 %-ra csökkent. Az Eurostat 2023-as összegzése szerint a 2011-es 15,9 %-ról 2021-re 14,8 %-ra esett vissza. Ez alátámasztja Orbán állítását, hogy az EU teljesítménye jelentősen csökkent” – állapította meg az elemző.

Fontos, hogy nem csak helyzetértékelést adott Orbán Viktor, hanem alternatívát is mutatott.

„A miniszterelnök a jelenlegi többsebességes modell helyett egy négykörös uniót javasolt. A külső körben biztonsági‑ és energiapolitikai együttműködés, a másodikban közös piac, a harmadikban az euró mellett közös költségvetés, a negyedikben pedig ideológiai összhang lenne. Szerinte csak ilyen átalakítással maradhat életben az unió” – idézte a kormányfőt ifj. Lomnici Zoltán.

„A kormányfő két út közül választásra szólította fel az országot. Az egyik szerinte a >brüsszeli út<, amelyet a DK és a Tisza támogat: progresszív adórendszer, euróbevezetés, közös adósság, rezsicsökkentés és családtámogatások eltörlése, tizenharmadik havi nyugdíj megszüntetése és tömeges migráció. A másik, a Fidesz-KDNP ajánlata: munkaalapú állam, rezsicsökkentés, egykulcsos adózás, nemzeti gazdaságpolitika, kimaradás a háborúból és a közös adósságból, Ukrajna tagságának elutasítása (csak stratégiai partnerség), önálló energiapolitika és a V4 megerősítése. A kormányfő összefoglalása: >béke, közös piac, saját gazdaságpolitika, saját pénz, függetlenség<” – hasonlította össze a két utat az elemző.

„A beszéd további részében számos belpolitikai összefüggés és a magyar polgárok széles rétegeit érintő kormányzati intézkedések (például adócsökkentés, otthonteremtési támogatás, 13. havi nyugdíj) bemutatása és felvázolásában a végén Orbán a hallgatóságot mozgósításra biztatta: >mindent alá kell rendelni a közös győzelemnek<. A tét ugyanis óriási, hazánk biztonsága, függetlensége és szabdsága, az összmagyarság szerzett jogainak megvédése, a nemzet megmaradása” – zárta az értékelést ifj. Lomnici Zoltán.