Örök érték a segítségnyújtás

Vecsei Miklós MMSZ-alelnök hangsúlyozta: azért az idén tartják a megemlékezést, mert fontosnak tartják, hogy továbbvigyék a tavaly elhunyt Kozma Imre, az MMSZ alapító elnöke örökségét. Egyúttal az 1994-ben elhunyt Csilla von Boeselagerre is emlékeznek, aki Kozma Imrével közösen hozta létre a menekülttábort, amiben néhány hónap alatt több mint 48 ezer embert láttak el.

Felidézte: amikor később Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter Magyarországon járt, úgy nyilatkozott, hogy Zugligetben ütötték ki az első téglát a berlini falból.

Ugyancsak emlékeztetett Kozma Imre egyik kedvenc mondására, miszerint „kockázatvállalás nélkül nincs élet”. Ebből a kockázatvállalásból, amit a tábor létrehozása jelentett, pedig sok új élet született – mondta Vecsei Miklós.

Wolfgang Wagner, a németországi máltai segélyszervezet képviselője, aki 1989-ben a Budapestre érkező máltai segélyszállítmányokat irányította, emlékeztetett arra, hogy akkoriban az egész világ Budapestre figyelt, és a naponta megtartott sajtótájékoztatókon újságírók hada vett részt.

A többi között felidézte, hogy a Porsche elnökének köszönhetően 150 keletnémet menekült vett részt a mogyoródi Forma-1-es futamon, az ADAC, a német autóklub felajánlása nyomán a beteg menekülteket repülőgépen szállították müncheni kórházakba, a budapesti taxisok pedig ingyen fuvarozták a menekülteket a zugligeti, majd a később létrehozott további budapesti menekülttáborokba.

Közlése szerint soha annyi ölelést nem kapott, mint 1989. szeptember 9-én, amikor a magyar kormány bejelentette, hogy a keletnémet menekültek nyugat felé elhagyhatják az országot. A keletnémet iratokat nyugati papírokra cserélték és a menekültek a Bécsből küldött buszokkal elindulhattak Ausztria felé – fűzte hozzá Wolfgang Wagner.

Elhangzott: a menekülttábornak a zugligeti Szent Család-plébánia kertje adott otthont, ennek a plébánosa volt Kozma Imre. A tábort a Németországi Szövetségi Köztársaság nagykövetségének augusztus 14-én érkezett megkeresése nyomán nyitották meg augusztus 15-én, a felszerelést, a sátrakat és az emberek elhelyezéséhez szükséges eszközöket pedig Münchenből szállították Budapestre a német máltaiak.

A zugligeti táborban egyszerre 750 embert tudtak elhelyezni, majd újabb három tábor nyílt Budapesten, amelyekben összesen 48 600 keletnémet menekült fordult meg.

A megemlékezéssel egy időben az akkori eseményeket fényképek és dokumentumok segítségével bemutató kiállítás nyílt a Befogadás házában, amelynek udvarán látható a berlini fal két eleme, továbbá egy korabeli újságkivágásokkal felmatricázott Trabant is.

A megemlékezés végén a résztvevők – akik között jelent volt Herczegh Anita, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jószolgálati nagykövete, Áder János volt köztársasági elnök felesége is – megkoszorúzták a befogadás szobrát.