Belföld

Orbán Viktor: Nem akarjuk, hogy a magyar katonák koporsóban jöjjenek haza az ukrán frontról + VIDEÓ

A miniszterelnök szerint Zelenszkij a héten adott interjújában megfenyegette Magyarországot

Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban adott interjúban ismét figyelmeztetett: Ukrajna európai uniós csatlakozása nem pusztán gazdasági vagy politikai kérdés – biztonsági kockázat is.

Orbán Viktor: Nem akarjuk, hogy a magyar katonák koporsóban jöjjenek haza az ukrán frontról + VIDEÓ
A kormányfő a Kossuth Rádióban kezdte a napot
Fotó: Facebook/Orbán Viktor

„Az európai uniós tagság ezzel jár: ha az ukránokat felvesszük az unióba, akkor felvesszük a háborút is” – fogalmazott a kormányfő a műsorban.

Szerinte amint Ukrajna taggá válik, előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik a konfliktus kiszélesedése, és más tagállamok – így Magyarország is – könnyen belesodródhatnak a háborúba. Orbán úgy véli, pontosan ezért volt szükség arra, hogy a héten nyomatékosan kijelentse:

„Nem akarjuk, hogy a magyar katonák koporsóban jöjjenek haza az ukrán frontról.”

Orbán Viktor úgy látja, hogy Európa nyugati fele vezetői „beleugrottak egy háborúba”, miközben Magyarország mindvégig a tűzszünet mellett állt ki. A miniszterelnök szerint a nyugati országok azt mondták, ez az ő háborújuk, Ukrajna pedig az európai biztonságért harcol.

„Ezért fizetjük mi az ukrán nyugdíjakat, a közszolgáltatásokat, a hadsereget” – tette hozzá Orbán. Szerinte Ukrajna egy napig sem bírná a Nyugat nélkül, és ha uniós tag lesz, csak gondokat hoz magával az EU-ba.

Részletezve kifejtette: Európának nem szabad belekeverednie a konfliktusba. „Ha felvesszük az unióba, a háborút is magunkra vesszük. Katonáink is meghalhatnak egy olyan háborúban, amelyhez semmi közünk nincs. Ez nem a magyar érdek.”

A finanszírozásról szólva Orbán azt mondta, Európában sincs pénz, mégis egy másik államot akarunk fenntartani. Az amerikaiak már nem támogatják az ukrán hadsereget, mert az új vezetőjük – egy üzletember – kiszámolta, hogy ez nem jó üzlet, így a terhek az EU-ra hárulnak. Ezért egyre nagyobb hiteleket kell felvennünk, amelyek súlyosan nyomják a vállunkat.

A műsorvezető kérdésére Orbán arról is beszélt, hogy Zelenszkij az elmúlt héten adott magyarországi interjújában megfenyegette Magyarországot. „Ha egy ukrán így fogalmaz, akkor az fenyegetésnek minősül” – fogalmazott a miniszterelnök.

Ugyanakkor hozzátette, hogy ez esetleg Nyugat-Európában beválhat, de Magyarország nem az az ország, amely térdre esik egy ilyen fenyegetés előtt. „Nekünk ne játsszák meg a morál bajnokait, mert erre semmi felhatalmazásuk nincs. Nem beszélhetnek velünk magas lóról.”

Orbán hangsúlyozta, Magyarország segíti Ukrajnát: beengedjük, etetjük, taníttatjuk a gyerekeiket, biztonságot nyújtunk nekik. Nem kértük, hogy ezt megköszönjék, de „túlzás, hogy ők beszélnek tiszteletlenségről”. Szerinte Zelenszkinek meg kell értenie, hogy Magyarország a magyaroké, és itt nincs helye követelőzésnek.

Orbán világossá tette: Ukrajna nem követelheti Magyarországtól, hogy támogassa az uniós tagságát. Hangsúlyozta, Magyarországon vannak ukrán-barát pártok, például a Tisza Párt és a DK, de ez nem jogosítja fel Zelenszkijt arra, hogy így beszéljen Magyarországról.

A miniszterelnök megemlítette, hogy a Zelenszkij-barát Tisza Párt rendezett egy szavazást Ukrajna uniós tagságáról, ám emellett zajlik a Voks 2025 nevű nemzeti konzultáció is. Már több mint kétmillió magyar adta le szavazatát ezen a véleménynyilvánító szavazáson.

Orbán kiemelte, hogy fontos, minden magyar állampolgár elmondja véleményét a kérdésben, hiszen komoly nemzetközi csata kezdődik hamarosan: hétfőn az EU külügyminiszterei arról tárgyalnak, hogy tiltsák meg az orosz olaj, gáz és nukleáris fűtőanyag vásárlását.

Ez azonban azt jelentené, hogy Magyarország akár kétszer-háromszor annyit fizetne az energiáért, mint eddig. Orbán hangsúlyozta, mindent meg kell tenni, hogy ez a döntés ne szülessen meg, mert védeni kell a rezsicsökkentést és a magyar családokat.

Felidézte, hogy Brüsszel követeli a kamatstopok eltörlését, az árrésstop megszüntetését, valamint támadják a munkaalapú gazdaságot és a rezsicsökkentést is.

„Meg kell védenünk a magyar emberek érdekeit” – szögezte le a kormányfő.

Orbán Viktor azt is hozzátette, hogy az összeurópai ügyekre nincs elegendő figyelem és energia. „A magyar történelemben már láttunk hasonlót” – mondta. „Ez a brüsszeli bürokrácia ruhájába bújt, de hasonló módszereket ismertünk már Bécsből is.” A bürokraták szerinte azzal a céllal lépnek fel, hogy elvonják a jogköröket a tagállamoktól.

„A rezsicsökkentéshez semmi közük nincs, ahogy a munkanélküli segélyhez, a gyermekek után járó adókedvezményekhez, vagy akár a 13. havi nyugdíjhoz sem” – hangsúlyozta. Szerinte az egész arra megy ki, hogy ők mondják meg, hogyan éljünk a saját országunkban. „Nem ezért hoztuk létre az uniót, hanem hogy koordinálja a tagállamok munkáját.”

Orbán azt is elmondta, hogy a Patrióták mozgalma azért jött létre, hogy visszaszerezze azokat a jogköröket, amelyeket szerinte alkotmányellenesen vontak el a nemzetállamoktól.

A miniszterelnök szerint az első lépés már sikeres volt, hiszen a Patrióták megszülettek, de vannak testvérpártok is Európában. Úgy látja, hogy a következő két-három évben a kontinens minden jelentős országában patrióta kormányok alakulnak majd.

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény kapcsán Orbán elmondta: érdekes kísérletbe kezdett a magyar kormány. Míg a vidék egy része az elnéptelenedéssel küzd, addig vannak olyan falvak, amelyek várossá akarnak válni, mégsem szeretnék ezt az ott élők.

„Minden önkormányzatnak magának kell eldöntenie, hogy meg akarja-e védeni magát, ezért jogokat kellett adnunk nekik ahhoz, hogy megőrizzék településeik eredeti jellegét, ha ezt akarják” – fogalmazott.

Objektum doboz