A jövő a patriótáké

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: a hidegháború után sokan hitték, hogy a szabadság végleg győzött, „de ma már tudjuk, sajnos nem a béke kora jött el, hanem a szellemi és erkölcsi elbizonytalanodás időszaka”. „A győzelem mámorában a Nyugat nem megerősödött, hanem önmaga ellen fordult, elkezdte kérdőre vonni a saját történelmét, szégyellni a hőseit, lebontani a határait és elfelejteni, hogy a szabadságot nem örökségként kapjuk, hanem napról napra meg kell azt védeni” – tette hozzá.

Szavai szerint miközben egyes országok a múlttal hadakoznak, „mi, patrióták egyre tisztábban látjuk”, az identitás nem tehertétel, hanem tartás, hogy a nemzet nem elavult eszme, hanem jogul formáló erő, a szuverenitás nem akadálya az együttműködésnek, hanem előfeltétele annak, és „a határaink nem kirekesztenek, hanem a közösségünk természetes önvédelmi reflexei”.

A patrióták hisznek abban, hogy a nemzet jövőjét nem birodalmi központokból írják, hanem azt itthon, a saját hagyományokra, kultúrára és közösségekre építve formálják. A patrióták nem kérnek bocsánatot azért, mert hollandok, amerikaiak vagy éppen magyarok, mert „mi nem egy multinacionális vállalat, nem egy globális társulat vagyunk, hanem hús-vér emberek, élő közösségek, családok és nemzetek, akiknek van történelmük, van nyelvük, van földjük, van hazájuk és van hitük és van jövőnk is” – fogalmazott. A honvédelmi miniszter úgy vélte: a háborúkat ma már nem csupán fegyverekkel vívják, a frontvonalak a fejekben húzódnak, „a kultúránkat, a hitünket, a gondolkodásunkat támadják, mert tudják, ha el tudják venni az igazságot, ha át tudják formálni az identitásunkat, akkor fegyver nélkül is legyőzhetnek minket”.

„A 21. században sem csupán a katona feladata a haza védelme”, e küldetés közös, a haza szeretetének üzenete ott kell, hogy legyen mindenhol, ott kell lennie az iskolákban, a médiában és a családokban egyaránt – mondta. Szavai szerint a katonai erő fontos, de önmagában kevés, hiszen kell még mellé nemzeti öntudat, erkölcsi tartás, jellem és hűség is, ezért döntöttek Magyarország védelmi képességeinek újjáépítése mellett.

„A békéért nem könyörögni kell, hanem biztosítani azt, mert ebben a hadseregben nem zsoldosokra, hanem hazafiakra van szükség, olyanokra, akik ha kell, fegyvert fognak, nem a háborúért, hanem a béke garanciájaként” – hangsúlyozta. Szalay-Bobrovniczky Kristóf közölte, újjáépítették a magyar haderőt, de nem fenyegetésből, hanem tiszteletből, „mert tudjuk, a haza nem védi meg önmagát, nekünk kell megvédeni”. „Jó hír az, hogy már nem vagyunk egyedül, a világban egyre több a hazafi, egyre többen mondják ki, elég volt abból a világból, ahol a gyengeség erény, a rend bűn, a hazaszeretet szégyen” – mondta, hozzáfűzve, a patrióták nemcsak visszatérnek a közbeszédbe, hanem mostantól formálják is azt, „nem lábjegyzetek a történelemkönyvekben, hanem a következő fejezet írói”.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a konzervatív értékek nem a múlt romjai, hanem a jövő alapjai, és most, amikor a világ új rendje formálódik, nekik is formálniuk kell azt. „Nem kívülről irányított világot, hanem olyan rendet építünk, amely a nemzeti szuverenitásra, a közösségi felelősségre és az emberi méltóságra épül, és ugyan vannak politikai pártok és szereplők, akik ma is inkább Brüsszel elvárásait lesik, onnan remélnek kis hűbéres hatalmacskát, nekünk egyértelmű: a hazához való hűség nem lehet alku tárgya, mert aki elárulja nemzeti közösségét csak azért, hogy külföldön tapsot kapjon, és annak hátán aztán választást akarjon nyerni, az nem bírál, hanem elárul, ezért sem mindegy hát, hogy kik képviselik ezt a hazát” – mondta.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta, „a rend nem ellenség, hanem szabadságunk feltétele, a haza nem szégyen, hanem összetartozásunk forrása, a nemzet nem korlát, hanem lehetőség, a biztonság nem luxus, hanem alapjog, a béke nem magától értetődő, hanem közös munkánk gyümölcse”.