Magyarország felértékelődik a türk államok régiójában

Sok szempontból különleges a most Budapesten rendezett Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) állam- és kormányfőinek találkozója. Eddig ugyanis minden esetben a szervezet valamelyik állandó tagja látta vendégül a meghívottakat. Magyarországnak megfigyelői státusza van, de nem csak ezért számít egyedülállónak a mostani összejövetel. A TÁSZ-nak ugyanis minden tagja – Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország, Üzbegisztán, megfigyelői státusszal rendelkező államok: Magyarország, Türkmenisztán, Észak-Ciprus – muszlim vallású ország (hazánk kivételével). Azt is figyelembe kell venni, hogy az állandó résztvevők sorában, Törökországot és hazánkat leszámítva, a többi állandó tagállam a posztszovjet térségből került ki.

Magyarország vállalta, hogy összekötő kapocsként fog működni a Kelet és a Nyugat között, és a mostani tárgyalásoknak is ez lehet az egyik fő témája. Figyelemre méltó, hogy a TÁSZ-nak Budapesten van az egyetlen külképviseleti irodája.

A TÁSZ – eredetileg, Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa, néven – 2009. október 3-án alakult meg. Akkor még a globális Nyugaton egy kézlegyintéssel intézték el a dolgot, mára azonban a TÁSZ minden fronton kihívást jelent a fejlett ipari államok számára. Már az összlakosság létszáma is – amely megközelíti a 200 milliót –, tekintélyt parancsol a szervezetnek.

Ennek nem kell minden részletkérdésre kitérnie, de fontos, hogy például Ukrajna ügyében ne legyen olyan széthúzás, amely valamelyik résztvevő fél érdekeit komolyan sértené. Éppen a napokban zárultak le Isztambulban a török diplomácia által szervezett orosz–ukrán tűzszüneti tárgyalások, tehát magának a ténynek a figyelembevétele minden tagállamnak fontos zsinórmérce lehet. A TÁSZ tagállamai egy olyan geopolitikai ütközőzónában vannak, amelynek határai Oroszországgal és Kínával is érintkeznek, nem is beszélve arról, hogy olyan regionális hatalmak is jelen vannak a térségben, mint Irán és India.

Mindezen felül érdemes a régióban lévő nyersanyagforrások okozta lehetőségekre is számítani, mivel például Azerbajdzsán jelentős olaj- és földgázkitermelő ország, így komoly befolyással bír a két energiahordozó térségbeli ellátásában.

Fontos megemlíteni, hogy a TÁSZ-országokon halad át az a szállítási útvonal – középső korridor, Transzkaszpi Nemzetközi Szállítási Útvonal –, amely Kínából a Kaukázuson és a Kaszpi-tengeren keresztül, Oroszország és Irán megkerülésével Európába szállít árukat. Vagyis az útvonal a TÁSZ tagállamain is keresztülhaladva, éri el az öreg kontinenst. Ez jelentősen csökkenti a sokféle kitettség okozta kockázatot, gondoljunk csak az ukrán háborúra. Mindez jelentősen felértékeli a türk államokat.