Edukálni kell a gyerekeket a médiatartalmak kapcsán

Császár Miklós úgy fogalmazott: csak úgy tudják felkészíteni s ezáltal megvédeni a gyerekeket az online térben, ha megmutatják nekik, hogyan születnek a médiaüzenetek, és miért pont az adott formában találják meg őket a közösségi média felületeken.

Rámutatott: a kreatív iparban és a promóció területén egyre nagyobb hangsúlyt kap a mesterséges intelligencia, amely segíti a kereskedelmi üzenetek fogyasztóhoz való eljuttatását. A mesterséges intelligencia révén a gyártók egyre inkább személyre szabottan alakítják a tartalmakat.

Kollarik Tamás, az NMHH elnöki főtanácsadója, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egyetemi docense arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a filmek korhatárbesorolása egy ajánlás. Ugyanakkor sok más országgal ellentétben itthon sem cenzúra, sem hozzáférési tilalom nincs a korhatár kategóriák alapján – húzta alá.

Jelezte továbbá, hogy korhatárbesorolása a filmek előzeteseinek is van. „Amikor elmegy egy család a moziba, akkor a film előtt bejátszott előzetesekben sem lehet olyan tartalom, ami az adott korhatár besorolásnak nem felel meg” – emelte ki.

Kitért arra is, hogy a magyar filmek túlnyomó többsége, mintegy 90 százaléka állami finanszírozással készül, és a forgalmazást követően később bekerülnek a nemzeti filmarchívumba. Elmondta, hogy a mozis forgalmazás után rendszerint a tévében, majd a streaming platformokon lesznek elérhetőek a filmalkotások. Kitért arra is, hogy a magyar jog a producert nem tekinti a film szerzőjének.

Taba Miklós, a Nemzeti Filmiroda vezetője a korhatárbesorolás kapcsán közölte, hogy a mozikban csaknem ezer alkotás jelenik meg éves szinten, ennyi filmet kell megvizsgálniuk és besorolniuk.