Belföld
Magyarország Európa-politikája markáns + GALÉRIA
Bóka János szerint alapvető változásokra van szükség
Bóka János előadásában azt mondta, amíg egy tagállam lojálisan együttműködik a többi tagállammal és az uniós intézményekkel, addig megfogalmazhat bármilyen kritikát akár személyekre, akár intézményi működésre vonatkozóan is.
Hozzátette: Magyarország szerint az Európai Uniónak (EU) alapvető változásokra van szüksége azért, hogy megfeleljen a jelen kor kihívásainak.
„Ez a kritika rendkívül éles, ugyanakkor mindaz, amit a magyar kormány tesz Európa-politikája keretében, az a lojális együttműködés keretein belül van” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarország európai uniós tagságának nincs alternatívája, ezért egy sikeres és jól működő EU-ban érdekelt.
A miniszter a múlt félévi magyar EU-elnökséget értékelve azt mondta, Magyarországnak olyan jogalkotási feladatokat sikerült megoldania, mint például az uniós költségvetés elfogadása, de komoly stratégiai kérdéseket is az „asztalra tudott tenni”. Ezek között említette a bel- és igazságügyi együttműködés vagy az agrárpolitika területét.
„Látványos nagypolitikai sikernek” értékelte a miniszter a versenyképességről szóló budapesti nyilatkozatot, a nyugat-balkáni bővítés újraindítását, a „migrációs fordulat” további megalapozását. „Ezek a magyar elnökség egyértelmű sikerét jelzik” – szögezte le.
Bóka János szerint a „magyar elnökség nagyon politikai volt mind a tartalmat, mind megnyilvánulásait tekintve”, és jelmondatára – Tegyük újra naggyá Európát – és logójára még tíz év múlva is mindenki emlékezni fog, ami nem mondható el a korábbi elnökségekről.
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió viszonyára térve a miniszter azt mondta, a Trump-adminisztráció és az EU kapcsolatára nem elég a „terhelt” jelzőt használni.
Mint mondta, a Trump-adminisztrációnak van egyfajta viszolygása a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatban, és ebben a „trumpi világrendben” ezen szervezetek szerepe viszonylag korlátozott.
Ugyanakkor az EU nem egyszerűen egy nemzetközi szervezet az amerikai vezetés számára, az EU testesíti meg mindazt a politikát, amivel szemben Trump meghatározta magát, amivel szemben fellépett és győzni tudott.
A miniszter azt mondta, a magyar kormánynak nincs olyan ambíciója, célja, hogy az EU és az Egyesült Államok között egyfajta közvetítői, mediátori szerepet lásson el, de ilyen igény egyik fél felől sem jelentkezik.
A racionális magyar kormányzati tevékenység az – emelte ki –, hogy a jelenlegi amerikai adminisztráció és a kormány közötti kétoldalú jó kapcsolatok fejlesztésével növelik Magyarország politikai mozgásterét.
Bíznak abba, hogy ez a megnövekedett mozgástér az uniós intézményekkel szemben fennálló konfliktusokban is nagyobb cselekvési lehetőséget ad – tette hozzá.
Bóka János beszélt arról is, hogy az EU-ra vonatkozó amerikai vámintézkedések területén a tagállami mozgástér rendkívül szűk, a kereskedelempolitika, a vámpolitikát is beleértve, kizárólagos uniós hatáskör.
Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok részéről nincs hajlandóság arra, hogy az egyes tagállamokat ebből a szempontból külön entitásként kezelje – fűzte hozzá.
Magyarország azt tudja tenni – mondta – hogy megpróbálja az Európai Bizottságot racionális cselekvési pályára állítani.
Kitért arra, hogy Európai Központi Bank számításai szerint az Egyesült Államok által hozott kereskedelmi intézkedések az európai GDP-ben 0,3 százalékos csökkenést eredményeznek, azonban az európai válaszintézkedések hatására ez az adat tovább nőne, legalább 0,5 százalékos lenne.
Bóka János az új összetételű Európai Bizottságról azt mondta, „nagy elvárásaik nem voltak”, Magyarország nem is támogatta Ursula von der Leyen bizottsági elnökké választását.
Az európai parlamenti választások üzenete azt volt, hogy az európaiak szerint „nem mennek jól a dolgok, változásra van szükség”. Azok a pártok, amelyek a változás mellett kampányoltak, azok megerősödtek, azok pedig, amelyek a korábbi politika folytatása mellett kardoskodtak, veszteségeket szenvedtek el – mondta.
Bóka János szerint mindezek után olyan parlamenti többség alakult, amely az állandóságot, a változatlanságot jelenítette meg. „Ugyanazzal a szisztémával és ugyanazokkal az emberekkel a szükséges változásokat nem lehet levezényelni” – tette hozzá.
Ahhoz, hogy az Európai Bizottságot valódi politikai cselekvésre lehessen ösztönözni, erős tagállamokra és erős tagállami vezetőkre van szükség – hangoztatta Bóka János.
A Magyarországnak járó uniós forrásokról azt mondta, ezeket politikai okokból nem kapja meg Magyarország, hiszen a támasztott feltételeknek az ország megfelelt.
