Belföld

A ragadós száj és körömfájás legrosszabb következménye

Az egyetlen védekezési mód, amit jelenleg alkalmaznak Magyarországon

Az oltás azért nem megoldás, mert a fejlett világ országai – Európa, Észak-Amerika, Japán, Ausztrália – nem importálnak semmilyen terméket, sem állatot, sem húst, sem hőkezeletlen tejterméket, amelyek vakcinázott állatból származnak – mondta a Magyar Hírlap stúdiójában Rusvai Miklós.

A ragadós száj és körömfájás legrosszabb következménye
Képünk illusztráció
Fotó: MH-archív/Papajcsik Péter

Nagy gazdasági károkat okoz, az emberre nem kifejezetten veszélyes, de képes megfertőzni – mondta a Magyar Hírlap stúdiójában Rusvai Miklós. A virológus kiemelte, a vírus nagyon ellenálló, a környezetben hosszú ideig fennmarad, fenntartja a fertőzőképességét és akár még a széllel is terjedhet.

Az eddig bizonyított legnagyobb távolság 17-18 km volt, amíg el tudta vinni a szél a vírust, az állatok rázzák a fejüket és a leváló nyálcseppeket a szél nagyon messzire eljuttatja – fogalmazott a szakember.

Kifejtette, az oltás azért nem megoldás, mert a fejlett világ országai – Európa, Észak-Amerika, Japán, Ausztrália – nem importálnak semmilyen terméket, sem állatot, sem húst, sem hőkezeletlen tejterméket, amelyek vakcinázott állatból származnak, ezért hagytuk mi is abba a vakcinázást már harminc éve, ha elkezdünk vakcinázni, akkor kizárjuk magunkat az exportból.

Ez a vírus is folyamatosan mutálódik, de szerencsére nem olyan erősen, mint a covid. A legrosszabb következménye a járványnak az lehet ha vakcináznunk kell, mert ebben az esetben az említett állatfajok forgalma mind addig tilos, amíg az utolsó vakcinázott állatot le nem öljük plusz két év. A vakcinázással tovább kizárnánk magunkat a nemzetközi kereskedelemből – hívta fel a figyelmet.

Rusvai Miklós kiemelte, azért kell leölni az állatokat, mert ha a vírus itt marad, akkor konzerválódik, a vakcina a fertőződés lehetőségét nem szünteti meg csak azt, hogy az állatok súlyosan megbetegedjenek, ha az állatok átfertőződnek, akkor immunitást szereznek, de a vírus bennük maradnak. Ha az állatokat nem öljük le, akkor folyamatosan fenntartjuk a vírust. A betegség tüneteit nem mutató állatokban is ott lehet a vírus – fogalmazott.

Megjegyezte, fel sem merül, hogy ezek a fertőzött állatok fogyasztásra kerüljenek. Enyhe fokban az ember is megbetegedhet a vírustól, a kézen, a száj környékén kis hólyagok jelennek meg, amelyek fájnak is, de néhány nap alatt elmúlik, emberben nagy kárt nem okoz – húzta alá.

„Az egyetlen védekezési mód, amit jelenleg alkalmaznak Magyarországon, szigorú lezárások és az állatok minél gyorsabb leölése és a tetemek elföldelése. Az eddigi járvány által okozott kár 15 milliárd forint fölött jár már szerény számításaim szerint, ha további telepek fertőződnek meg, akkor ez a szám nőhet. Hosszú távon akár tejhiány is kialakulhat, ha ez a járvány terjed, a kézenfekvő ország Szlovákia lenne, ahonnan tudnánk venni, de ott is megjelent a fertőzés, így Ausztria lehet a megoldás, ami nagyon drága lesz” – mondta a virológus.

Kifejtette, a fogékony állatokat három hónapig nem lehet exportálni, a nemzetközi egyezmények értelmében június 2-ig nem tudunk exportálni. Azok a gazdák, akik a húsvéti bárány exportra alapozták az éves megélhetésük, ők most bajban lehetnek – jegyezte meg.

A tetemek elföldeléséréről kifejtette, a földet termékenyebbé teszi a szerves anyag, bármilyen szomorú, ahol ezeket az állatokat elhantolják sokkal dúsabb növényzet nő majd. A vírus elpusztul a tetemek bomlása során, a növényekre nem jelent veszélyt, ezért csak dúsabb lehet a növényzet.

Rusvai Miklós felhívta a figyelmet, az égetés nagyon radikális, de jó módszer, de az ország egyetlen állami tetemfeldolgozó üzeme Solton van, ilyen mennyiségű állatot Soltra szállítani óriási járványveszélyt jelentene. Ezért nem merült fel ennek a lehetősége. A szabadtéri égetés valóban nagyon környezetszennyező lett volna, másrészt a lakosság pszichés szempontjából sem lett volna szerencsés ilyen máglyákat látni a híradásokban.

Objektum doboz

Kapcsolódó írásaink