Katasztrofális következményei lennének az ukrán EU-csatlakozásnak

– Brüsszelben előszeretettel beszélnek Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásáról, ám ehhez rengeteg feltételnek kellene megfelelniük. Elérhetőek ezek néhány év alatt az ország számára?

– Ukrajna nem teljesíti az európai uniós csatlakozáshoz elengedhetetlen maastrichti pénzügyi kritériumokat. Ezek előírják a fegyelmezett költségvetési gyakorlatot, a kamatok és az infláció konszolidált keretek között tartását, illetve az erre való képességet. A kevésbé ismert, illetve emlegetett koppenhágai kritériumok, amelyeket minőségi vagy demokráciakritériumoknak nevezünk, pedig alapvetően nem ítélhetőek meg, hiszen Ukrajna háborúban áll. Az emberi jogokról, a média szabadságáról, a kisebbségek joggyakorlási lehetőségeiről, a gazdasági verseny érvényesüléséről keveset tudhatunk, illetve amit tudunk, azok kifejezetten kedvezőtlenek. Ezen pénzügyi és demokráciakritériumok teljesítése a most már tizenegy éve háborús konfliktusban álló országban nem elsődleges szempont. Tisztázatlan Ukrajna közigazgatási értelemben vett területe is. A Krím és a délkeleti megyék, amelyeket többnyire orosz ajkúak laknak, orosz fennhatóság alatt állnak.

Mindaddig, amíg a békekötés meg nem történik, Ukrajna bármilyen nemzetközi szervezetbe történő integrálása újabb konfliktusokat generáló, a problémákat még inkább a nemzetközi térbe emelő lenne.

Magyarország, amely a békekötés pártján áll, a legerősebb ellenző aggályait éppen Ukrajna gazdasági szétesettségére és a máig meglévő háborús konfliktus meglétére helyezi. Egy kaotikus viszonyok között létező ország EU-taggá tétele óhatatlanul felborítaná a közös költségvetésből részesülő, már meglévő európai uniós tagállamok finanszírozási kereteit. Mindehhez tegyük hozzá, az EU költségvetése, mint ahogy gazdaságának hatékonysága is, folyamatosan romlik.

A 2025-ös éves költségvetési kerete 199,44 milliárd euró az uniónak, amelyből Ukrajna jelenleg is részesedik. De ez az összeg elenyésző az ukrán újjáépítéshez. Ahhoz, hogy Ukrajna érdemi felfejlesztését megkezdjék, évente szükség lenne egy legalább százmilliárd eurós összegre.

Ez a pénzvolumen azonban nem létezik, még hitelből sem. Az a brüsszeli elképzelés, hogy a nemzeti tagállamok a GDP-jük 0,25 százalékát fordítsák Ukrajna megsegítésére ugyancsak megterhelő lenne. A 82 ezer milliárd forintos éves magyar GDP 0,25 százalékát nem tudnánk nélkülözni.

– Ha a csatlakozás következményeit részleteiben vizsgáljuk, tucatnyi veszély merülhetne fel, ezek között leggyakrabban a mezőgazdaságot érő károkat szokták emlegetni. Valóban ezt a szektort érintené legfájdalmasabban?

– Elsősorban igen, mivel Ukrajna iparosított délkeleti területei orosz megszállás alatt állnak. Így számottevő gazdasági értéket szinte kizárólag a megmaradt területeken lévő mezőgazdasági termelés által tud felmutatni.

A világ legnagyobb napraforgótermelője, a világranglistán az 5. kukoricatermelő, a 3. burgonyatermelő és az 5. búzatermelő.

A kiváló termőhelyi adottságok, különösen a feketeföld által a termelési volumene jelentős export teljesítésére teszi képessé északkeleti szomszédunkat. Az ukrán lakosság belső élelmiszer-ellátására pedig – sajnos – egyre kevesebbet kell fordítani, hiszen a népességszáma rohamosan csökken, és nem csak a háborús cselekmények miatt. 1990-ben még 51,5 millió volt Ukrajna lakossága a hivatalos népszámlálás szerint. A 2021. július 1-jei becslés szerint 41,4 millióra, 2024-ben pedig már csak 33,4 millióra apadt, dehát már ez is egy éve volt, és a népességcsökkenés tovább tart. A kiváló termőtalaj, a már jobbára nyugati tulajdonban lévő mezőgazdasági kombinátok volumenkibocsátása a harci cselekmények megszűnésével még erősebben gépesíthető lesz, ami a most sem szerény mezőgazdasági kibocsátást megsokszorozhatja. Olyan mennyiségi robbanás következhet be – és olyan alacsony eladási árakon, amely az Európai Unió piacait szinte teljes egészében képes lefedni, sőt – mondhatom – az alacsony árak által tönkretenni.

Az uniós és nemzeti támogatásokból működő európai mezőgazdaság tevékenysége gazdaságossági szempontból okafogyottá válhat.

A nyugati, jobbára nyíltan amerikai magántulajdonra és offshore cégekre épülő, fejlett technológiával működő ukrán mezőgazdasági agrobusinessek Európa éléskamrájává válhatnak. Ez az egész európai agártársadalmat romba döntheti. A jól gépesített ukrán mezőgazdasági üzemek munkaerőigénye minimális, és a fajlagosan kevesebb munkaerőbére is töredéke a német, a francia, de akár a közép-európai termelőkének.

– Hogyan alakulhat a magyar energiabiztonság?

– Jelenleg Ukrajna mezőgazdasági termékeinek jelentős része meglehetősen génszennyezett, génmódosított. Ezáltal emberi fogyasztásra kevésbé alkalmas, ám belőlük, különösen a kukoricából fűtő- és más energia előállítható. Akár Magyarországon is felhasználható lenne ez az energia. A Mariupoli Vas- és Acélművekkel, a donyecki medencével, Krivoj Rog térségének nyersanyagával, energiájával, miáltal orosz megszállás alatt állnak, aligha számolhatunk. Nekünk az energiabiztonságunkat az javíthatná, ha az évtizedek óta Ukrajnán keresztül érkező olaj és földgáz szállítási útvonala mentén béke lenne. Ez még az olaj árát is lefelé vinné.

– A csatlakozást követően a munkaerő szabad áramlása okán közelsége miatt esetleg lennének, akik Magyarországot választanák?

– A földrajzi közelsége okán igen, Magyarország egy kiemelt célpont lenne. De csak első körben. Az EU-s állampolgársággal Magyarországról már könnyebben menne az ukrán munkaerő a nálunk lényegesen magasabb munkajövedelmet biztosító nyugati országokba.

– A magyar cégek számára milyen újabb kihívásokat jelentene egy ekkora ország csatlakozása?

– A magyar cégek elsősorban Ukrajna infrastruktúrájának újjáépítéséből vehetnék ki a részüket. Ukrajna felől a mezőgazdasági termékeken és a bevándorló ukrán állampolgárokon kívül más nem nagyon kerülne Magyarországra, ám az újjáépítés pénzügyi fedezete nincs meg.

Az elképzelés, hogy ezt az EU biztosítaná tagállami közreműködéssel, tagállami befizetésekkel, minden bizonnyal nem talál egyöntetű támogatásra.

Az Európai Unió e célra történő hitelfelvétele pedig naiv elképzelés, látva a trumpi adminisztráció EU-t érintő vámjait, az európai autóipar megrendelésállományának drasztikus visszaesését, a versenyképességben, innovációban gyengélkedő európai országokat. Egyúttal ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az Európai Újjáépítési és Rezilienciaalap feltöltéséhez már egy jelentős hitelt felvállalt. Azért annyira nem hitelképes térség az EU sem, hogy korlátlanul hitelezhető legyen.

– Az uniós forrásokból maradna egyáltalán számunkra valami, ha Ukrajna is részesedne ezekből?

– Az ország működőképes állapotba hozása az infrastruktúra és közigazgatás terén az EU közvetlen segélyezése által történne a jelenlegi brüsszeli tervek szerint. Mindez azonban csak az első kör, mert ezzel Ukrajna még messze nem érné el az Európai Unió fejlettségi szintjét, tehát évtizedekre, ha nem még annál is tovább az európai közös költségvetésből finanszírozott ország lenne.

A segélyek, különösen a rendszeres EU-költségvetési források Ukrajnába juttatásának nagy problémája, hogy Ukrajna a világ egyik legkorruptabb országa. A Forbes 10-es világranglistáján a 4. helyen áll a nyugat-afrikai Guinea után.

Az EU-s pénzek – bármennyire is humánusak vagyunk a 11 éve háborúban álló ország irányába – aligha jutnának célba. A magyar fejlettségi index, az EU-átlaghoz mért, egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson jelenleg 75 százalék. Az elmúlt 35 év alatt – igaz, Brüsszel folyamatos ellennyomása és a 105 éve nettó erőforrás-deficites ország adottságai, különösen a tervgazdaságot követő, felelőtlen neoliberális rendszerváltó gazdaságpolitika miatt – még mindig nem tudtuk elérni az EU-átlagot.

Egy olyan ország, amely háborúban áll, infrastruktúrája megsemmisült, állampolgárainak fele elmenekült, belátható időn belül kizárt, hogy az EU átlagos fejlettségi szintjére emelkedjen, sőt a végtelenségig nyúló elmaradottsága okán örökre segélyezett ország maradna.

Mégis azt mondom, hogy Ukrajnát minél előbb konszolidálni kell, de erre az Európai Uniónál szélesebb koalícióra van szükség, Kína és az Amerikai Egyesült Államok nélkül a teljes körű gazdasági helyreállítás elképzelhetetlen.