A magyar társadalomban még mindig gyakori a kapcsolati erőszak

Az államtitkár az OKIT indulásának 20. évfordulója alkalmából, az Ökumenikus Segélyszervezet által rendezett konferencia megnyitójában arról beszélt: a kapcsolati erőszak áldozatait fogadó ellátórendszer jelentős fejlődésen ment keresztül, az OKIT-ot követte a többi segítő intézmény, a titkos menedékházak, félutas házak, kríziskezelő ambulanciák, az Igazságügyi Minisztériummal együttműködve az áldozatsegítő rendszer kialakítása.

Mint mondta, „lépkedünk előre”, de sok még a teendő, mert a magyar társadalom mélyen át van itatva a kapcsolati erőszak problémájával. Hozzátette: a telefonszolgálattal a reményt adják meg a rászorulóknak, mert van hová fordulniuk, van kitől segítséget kérniük, és itt komolyan veszik őket, nem kérdőjelezik meg a panaszukat.

Szólt arról is: a hallgatás, agyonhallgatás rombolja a személyiséget, lelkületet, méltóságot. Ezért fontos, hogy lehessen erről beszélni, legyen egy telefonszám, amit fel lehet hívni, de legyen róla szó a közbeszédben is – fogalmazott.

Mint mondta, a krízisellátásban dolgozók munkájának eredménye, hogy ma már a közbeszéd része a kapcsolati erőszak. Beszélnünk kell róla és tenni kell ellene, a nemzeti kultúránknak az élet kultúrájának kell lennie, amelyben nincs helye az erőszaknak – emelte ki.

Beneda Attila megköszönte az Ökumenikus Segélyszervezet munkáját, mint mondta, megnyugtató, hogy olyan szakmai civil partnerrel dolgozhatnak együtt ebben a témában, amelyik „a rászorulókkal együtt tud lélegezni”.

Gáncs Kristóf, a segélyszervezet ügyvezető igazgatója köszöntőjében azt emelte ki, a kapcsolati erőszak elleni küzdelemben nem lehet elérni eredményt összefogás nélkül. Akkor tudunk ott lenni minél több bántalmazott mellett, ha összefogunk – hangsúlyozta.

Rácsok Balázs, az Ökumenikus Segélyszervezet stratégiai és módszertani igazgatója a kapcsolati erőszak kezelésének húszéves tapasztalatairól szólva kiemelte: a legtöbben Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből érkeznek a krízisellátásba.

Mint mondta, még mindig jelentős azoknak a száma, akik nem mernek segítséget kérni, a krízisellátásba kerülők 15 százaléka 11-15 év folyamatos, heti többszöri bántalmazás után kért csak segítséget.

A statisztika szerint átlagosan a hetedik-nyolcadik „kilépési kísérlet” lesz sikeres, a kilépési próbálkozások kudarcát az érzelmi függőség, a lakhatás megoldatlansága és az anyagi függőség okozza, így ezeken a területeken kell jelentős előrelépéseket elérnie az ellátórendszernek.

A 80-20-55-20-as számon elérhető Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat eredményeiről Kloppné Molnár Andrea, az OKIT vezetője elmondta: az elmúlt húsz évben több mint 210 ezer hívás érkezett, vagyis átlagosan 10 500 hívás évente, az átlagos hívásidő hét perc.

A hívások nyomán 28 160 embert helyeztek el, ebből nyolcezer volt nő, húszezer gyermek és 160 férfi. A szolgálatnál 15 fős szakmai stáb dolgozik, többek között pszichológus, mentálhigiénés szakember, szociális munkás, kriminológus, jogász.

Az Ökumenikus Segélyszervezet tájékoztatása szerint Magyarországon 2005-ben az OKIT, illetve nyolc Krízisközpont létrehozásával indult el egy olyan ellátórendszer kialakítása, amely komplex segítséget nyújt a kapcsolati erőszak áldozatainak. Jelenleg nyolc titkos menedékház, húsz félutas ház és hét kríziskezelő ambulancia segíti az áldozatokat.

Az ellátórendszer működtetésében és fejlesztésében jelentős szerepet vállal az Ökumenikus Segélyszervezet is: három titkos menedékházat, három krízisközpontot, három félutas házat és négy kríziskezelő ambulanciát működtet, és 2023 szeptemberétől országos módszertani szervezetként segíti, hogy az áldozatok minél hatékonyabb segítséget kapjanak. 2024-től pedig az OKIT telefonszolgálat szakmai irányítását is a segélyszervezet végzi.

Az ellátórendszer munkatársainak a keddi konferencián mondott köszönetet az Ökumenikus Segélyszervezet.