Drámaian csökken a lakásépítések száma

Az utóbbi néhány évben meglehetősen hullámzott a lakásépítések száma Baranya vármegyében. A 2023-ban regisztrált erős csökkenést követően tavaly az I–III. negyedévében az előző év azonos időszakinál egyharmadával kevesebb, összesen mindössze 191 lakás épült az országnak ezen a részén.

A KSH által szolgáltatott adatok szerint a lakások 69 százalékát Pécsen, a fennmaradó részüket nagyjából fele-fele arányban a többi városban és községekben adták át. Mindez azt mutatja, hogy a városokban visszaesett, a községekben pedig gyakorlatilag stagnált az épített lakások száma.

Az új lakásokat fele-fele arányban természetes személyek, illetve vállalkozások építtették, előbbiek építési aktivitása alapvetően stagnált, utóbbiaké számottevően visszaesett az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A lakások csaknem hattizede családi ház formában épült, háromtizedét többszintes, többlakásos, több mint egytizedét lakóparki épületben vették használatba a baranyaiak. Az új lakások átlagos alapterülete (115 m²) meghaladta az országos átlagot (99 m²), a négy és annál több szobával épültek aránya (47 százalék) pedig nagyjából megegyezett azzal.

A covidjárvány idején bekövetkezett, 2020-as mélypontot követően két évig emelkedett, majd 2023-ban újra visszaesett a lakásépítési hajlandóság Baranyában. Úgy tűnik, a negatív hullám tartós.

Mint a portál által megkérdezett ingatlanpiaci szakember kiemelte, az öt évvel ezelőtti időszakot megelőzően évenként születhettek új rekordok, amelyeket egyértelműen a családok új otthonteremtését preferáló kormányzati támogatások tápláltak.

A 2020-at megelőző években a támogatást kimaxoló családok könnyedén juthattak akár húszmillió forintnyi vissza nem térítendő vagy részben nagyon kedvező juttatáshoz, és Baranyában is nagyon sokan éltek a kecsegtető lehetőséggel.

A bőségnek aztán a covidjárvány időszaka, illetőleg a járvány idején kezdődő, majd az utána folytatódó építőanyag-drágulás vetett véget, hiszen a központi juttatások egyre kisebb hányadban tudták csak támogatni az otthonteremtést. Ezt a folyamatot, a lakásépítési kedvet tovább rontotta az infláció elszaladása, amely ugyancsak további dráguláshoz vezetett nemcsak az építőanyagok, hanem a hitelek területén is.

A lakásépítési kedv visszaesése roppant érzékenyen érintette az építőipari ágazat szereplőit is. Az érzékelhetően csökkenő megrendelések miatt vállalkozások szűntek meg, máshol csökkentették az alkalmazotti létszámot. A piaci szereplők figyelme átmenetileg a kisebb munkák, felújítások felé (is) fordult a korábbi komplett generálkivitelezések felől. Ezt az átmeneti állapotot próbálják áthidalni a vállalkozások a jelenleg futó, vidéki otthonok felújítását támogató kormányzati juttatások révén keletkező megrendelésekkel.