Ülésezik az Országgyűlés

Latorcai János (KDNP) az 1956-os forradalom leverése kapcsán 1956. november 4-ét idézte fel.

Úgy fogalmazott: az ország dolgozni, élni akart, megmutatni, hogy képes a romokból a hazát újjáépíteni. Ez a szellemiség dühítette igazán a kommunistákat, amikor a magyar társadalom nem parancsra, terrorra, hanem önszántából és önmagáért kezdett el dolgozni. A demokratikus fordulatra azonban már nem volt esély, többszörös árulás áldozatává váltak. A két nagyhatalom – az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország – megegyezett, a belső árulás pedig végleg megpecsételte az ország sorsát – mutatott rá.

Azt mondta, ma is fel kell tenni a kérdést, kinek az örökségét visszük tovább, a forradalmárokét vagy az őket elárulókét? Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint az árulók vérbe fojtották a forradalmat, de nem tudták vérbe fojtani a magyar szabadság és szuverenitás eszméjét.

Akkor is voltak olyanok, akik a magyar érdekek helyett a külföldi érdekeket helyezték előtérbe, és szolgai módon kiszolgálták a kommunistákat. Akkor is voltak és ma is vannak olyanok, akik kiállnak a magyar szuverenitás mellett – hangsúlyozta, hozzátéve: akkor Moszkva, ma Brüsszel érdekeit szolgálják ki az árulók. Mi a pesti srácok örökségét visszük tovább – fogalmazott az államtitkár, kiemelve: az '56-os hősök függetlenségi harca ma is aktuális, Brüsszel nagyon sok területen próbálja korlátozni a magyar szuverenitást. '56-ban tankokkal történt a szuverenitás megtámadása, ma finomabb eszközökkel, bírósági eljárással, jogállami álcába csomagolják a támadásokat.

Barcza Attila (Fidesz) arról beszélt: Brüsszel új gazdasági hidegháborút akar Magyarországra kényszeríteni, elő akarja írni, kivel kereskedhetünk és kivel nem. Ez káros Magyarország számára, hazánknak a saját útját kell járnia, mind a Nyugat, mind a Kelet felé nyitva kell tartani a gazdasági kapcsolatokat.

Kitért arra is, hogy Magyarország az egyetlen ország az unióban, ahol a sorskérdésekről megkérdezik az embereket, és rendre figyelembe veszik a véleményüket.

Ezen elvek mentén hirdették meg a gazdasági konzultációt, amelyen megkérdezik a magyarok véleményét az új gazdaságpolitika elemeiről. Szólt egyebek között arról: a következő években az a cél, hogy a magyar gazdaság három-hatszázalékos növekedést érjen el, amely nagyon jó hatással bír a fizetésekre és a költségvetési bevételekre egyaránt.

Hangsúlyozta azt is, hogy a gazdasági semlegességnek a 2025-ös költségvetésben is meg kell jelennie.

Rámutatott: Brüsszel magasabb adókat szeretne, azt sürgeti, hogy vonják vissza a rezsicsökkentést, és nyugdíjreformot követel, amely a 13. havi nyugdíj elvételét eredményezné.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: ahhoz, hogy Magyarország továbbra is sikeres legyen, új megoldásokra és új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség.

A kormány célja, hogy a társadalom és a gazdaság egyaránt részesüljön a gazdasági konjunktúra eredményeiből. Célként fogalmazta meg, hogy 2025-ben a gazdaság három százalék felett bővüljön, amelynek alapját a gazdasági semlegesség teremti meg.

Kitért a kormány által kidolgozott, 21 pontos gazdasági akciótervre, amely jelentős forrást juttat a magyar gazdaságba.

Az akciótervnek köszönhetően a magyar gazdaság dinamikus ütemben fog bővülni, és a várakozások szerint jelentős növekedés köszönt be 2025 harmadik negyedévében.

A magyar tudomány éve lesz 2025 és 2026. A magyar tudomány évének nyilvánította a 2025-ös és a 2026-os évet az Országgyűlés, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és könyvtára fennállásának 200. évfordulója tiszteletére. A kormány erről szóló határozati javaslatát egyhangúlag, 159 igen szavazattal fogadták el a képviselők.

A határozatban az Országgyűlés felkéri a kormányt és az MTA-t a bicentenáriumi megemlékezés és eseménysorozat megszervezésére, koordinálására. Elfogadták a 2023-as zárszámadást Az Országgyűlés 113 igen, 50 nem szavazattal elfogadta a 2023-es központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára zárszámadás vitájában úgy értékelt: a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok hatására a GDP felfelé ívelő trendje ugyan átmenetileg lendületet vesztett, azonban a magyar gazdaság ellenálló maradt tavaly.

Közölte: a 2022-es 4,3 százalékos GDP-bővülést tavaly mérséklődés követte, 2023-ban a magyar GDP volumene 0,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Jelezte: a 2023-as uniós módszertan szerinti hiány a GDP 6,7 százaléka volt, ennek ellenére az államadósság a GDP 73,5 százaléka lett, ami 2022-hez képest 0,6 százalékponttal csökkent.

Az internetszolgáltatóknak lehetővé kell tenniük a pornográf tartalmak ingyenes szűrését. Az Országgyűlés 164 igen szavazattal, egyhangúlag gyermekvédelmi törvénycsomagot fogadott el fideszes és KDNP-s képviselők javaslatára.

Az új szabályok szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke a Magyarországról leggyakrabban látogatott pornográf honlapokról listát állít össze 2025 májusáig, a Magyarországon letelepedett internetszolgáltatók pedig kötelesek lesznek ingyenesen lehetővé tenni, hogy a listán szereplő honlapokhoz kiskorúak ne férhessenek hozzá.

A lehetőségről az előfizetőt tájékoztatni kell, és az ő nyilatkozata alapján történik meg a pornográf tartalmak szűrése, ugyanakkor a szolgáltatónak azt is lehetővé kell tennie, hogy ugyanazon az előfizetői hozzáférési ponton az előfizető egyidejűleg külön-külön is hozzáférjen a kiskorúak számára biztonságos szolgáltatáshoz és a nem szűrt internetszolgáltatáshoz.

Emellett jövő január elsejétől tilos lesz alkoholtartalmú ital reklámját közzétenni újságok első borítólapjának külső oldalán, illetve – honlap esetén – a nyitóoldalon, színházban vagy moziban húsz óra előtt, valamint gyermek- és fiatalkorúak számára készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, annak teljes időtartama alatt és közvetlenül azt követően is.

Szintén tilos lesz alkoholos italt reklámozni egyértelműen játék céljára szánt terméken és annak csomagolásán, valamint köznevelési és egészségügyi intézményben, és az ilyen intézmények bejáratától számított kétszáz méteren belül szabadtéri reklámhordozón, kirakatban vagy közterületről látható helyen.

Módosították az EU és Moldova közötti közös légteret érintő megállapodást. Az Országgyűlés 164 igen szavazattal elfogadta az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti, a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodással létrehozott, vegyes bizottság határozatának kihirdetését.

Nagy Bálint, az építési és közlekedési tárca államtitkárának a javaslat általános vitájában elhangzott expozéja szerint az indítvánnyal olyan uniós jogszabály-módosításokat integrálnak a megállapodás szövegébe, amelyeket Moldovának be kell építenie a saját jogrendjébe.

Magyar–osztrák mentőszolgálati megállapodásról döntött a Ház. Az Országgyűlés 165 igen szavazattal kihirdette a Magyarország és Ausztria közötti, határon átnyúló mentőszolgálati együttműködésről szóló keretmegállapodást.

A keretmegállapodás az együttműködés jogi kereteit határozza meg, célja, hogy a határ menti övezetben a lehető legjobb mentőszolgálati ellátást lehessen biztosítani. A jogszabály szabályozza a mentőszolgálatok közötti együttműködés feltételeit, beleértve a személyzet, a felszerelés, a határátlépés, a járművek és a légi közlekedés használatának részleteit.

Foglalkozik továbbá az adatvédelem, a költségek és a vitarendezés kérdésével is. Módosították a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényt Az Országgyűlés 113 igen, 31 nem szavazattal és 21 tartózkodás mellett elfogadta a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosítását.

A módosítás értelmében a gördülő fejlesztési tervezés rendszerének megújítása részeként, a nagyobb tervezési egységek kialakítása érdekében víziközműszolgáltatónként és ágazatonként egy gördülő fejlesztési terv készül és kerül benyújtásra a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz. A módosítással új, egységes működési engedélyt vezetnek be, ami csökkenti a szolgáltatók adminisztrációs terheit.

Az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos törvényeket módosítottak. A szakértői pálya vonzóbbá tétele a célja az egyes törvényeknek az igazságügyi szakértőkkel és a szakértői bizonyítással összefüggő módosításának.

A törvényt 121 igen, 13 nem szavazattal és 31 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. Egyszerűsödik a szabályozás, így a jövőben azok, akik az egyes ágazati szakértői jegyzékbe szakértőként vannak bejegyezve, kérelemre, vizsgálat nélkül az igazságügyi szakértői névjegyzékbe is bejegyezhetők.

Eseti szakértőként rendelhető ki ezentúl a költségvetési szervként működő tudományos kutatási tevékenységet végző kutatóintézet, valamint a Magyarországon államilag elfogadott képesítést adó egyetem, doktori iskola.

Igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet a jövőben a Magyar Mérnöki Kamara, valamint a Magyar Építész Kamara is. A törvény alapján a kötelező gyakorlati idő ötről két évre csökken, negyedéves helyett éves adatszolgáltatást vezetnek, valamint kötelezővé válik a szakértők esetében is elektronikus kapcsolattartás. Közigazgatási tárgyú törvényeket módosított a parlament Az Országgyűlés 113 igen, nem szavazattal 52 tartózkodás mellett elfogadta az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosítását.

A törvényhez több módosító indítványt is benyújtott a törvényalkotási bizottság az élelmiszerlánc hatósági felügyeletével összefüggésben, így ezentúl a kereskedelemért felelős miniszter feladatai között is szerepel az élelmiszerlánc-felügyelet.

A minisztert ezen feladata ellátásában az általa irányított élelmiszerlánc-felügyeleti szerv segíti. A felügyeleti díj a jövőben nem az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv bevétele lesz, hanem a központi költségvetésbe folyik be. Ugyanakkor rögzítették ezt a bevételt az élelmiszerlánc-hatósági felügyeleti tevékenységre kell fordítani.

A felügyeleti díjat az adóhatóság szedi be. A módosítással – az Alkotmánybíróság döntésének végrehajtása érdekében – 2026-tól létrejön a Gazdasági Versenyhivatal, a fogyasztóvédelmi hatóság, a Magyar Nemzeti Bank, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság hozzáférését biztosító, belső ügyintézési felület, amelyen keresztül az eljáró hatóság haladéktalanul értesítené a többi hatóságot a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatti eljárás megindításáról és lezárásáról.

A jövőben az a vállalkozás köteles fogyasztóvédelmi referenst alkalmazni, amelynek az éves nettó árbevétele meghaladja az ötmilliárd forintot.