Belföld
Tisza István halála a történelmi Magyarország bukásának jelképe
„Uralni kell a percepciót is”
Az egykori miniszterelnök halála után 1920-ban és 1947-ben a nagyhatalmak pontosan kijelölték a Magyarország helyét a világban – hangoztatta az építési és közlekedési miniszter a megemlékezésen, amelyet abban a villában rendeztek, ahol Tisza Istvánt meggyilkolták 1918. október 31-én és jelenleg a Magyar Corvin-lánc Testület székhelye. Mint elmondta: ettől az időszaktól fogva kétfajta politikus létezik. Az egyik tudomásul veszi ezt a döntést és akár relatíve sikeres is lehet, de ezzel örökre feladja, hogy Magyarország a Kárpát-medence meghatározó kulcsállama legyen.
A másik politikus viszont demokratikus legitim eszközökkel, a magyarok tudásával megpróbálja a nagyhatalmak által számunkra kijelölt mozgásteret tágítani – tette hozzá. „Én egy olyan kormányt képviselek, amely immár 14 éve azon dolgozik, hogy a nagyhatalmak által számunkra kijelölt mozgásteret megpróbáljuk tágítani, annak érdekében, hogy a munkánkkal, tehetségünkkel, tudásunkkal képesek legyünk visszaállítani azt a nekünk járó vezető szerepet, amelyet Tisza István halálának napján veszítettünk el” – fogalmazott a politikus.
Úgy vélekedett, hogy Mohács óta három magyar politikus volt képes hatást gyakorolni Európára, az európai emberek sorsának befolyásolására. Az egyik Andrássy Gyula magyar miniszterelnök, majd az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere volt, aki lehetővé tette, hogy Magyarország európai hatalommá válhasson.
A második Tisza István, akiről Londontól Szentpétervárig mindenki tudta, hogy ő vezeti a Monarchiát, a harmadik politikusnak a nevét, aki képes befolyásolni a világ szellemi áramlatait – mint mondta – mindenkinek a fantáziájára bízza. Közlése szerint: miközben Tisza István tudatában volt annak, hogy elkerülhetetlen egy európai háború, az egymásnak feszülő politikai csoportok, a polarizált politikai elit lehetetlenné tették, hogy Magyarország felkészüljön az elkerülhetetlenre, az első világháborúra.
Amikor pedig Magyarország belesodródott a háborúba, Tisza István volt az egyetlen vezetője a Monarchiának, aki annak ellenére, hogy ellenezte a háborút, később mindent megtett, hogy Magyarország pozícióját optimalizálja. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy Tisza István meggyilkolása volt az első olyan alkalom a magyar politikában, amikor a „percepció” győzedelmeskedett a valóság felett és politikai gyilkosságot eredményezett.
Ez annak a következménye, hogy a korabeli magyar sajtó, a média a háborúért egyszemélyi felelőssé tette Tisza Istvánt. Ez az az időszak, amikor a média először képes arra, hogy egy embert szimbólummá, bűnbakká tegyen a valóságtól teljesen eltérően.
Ennek az az örök tanúsága minden közéleti vezető számára, hogy nem elég a valóságot megnyerni, „uralni kell a percepciót is” – mondta Lázár János.
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke úgy vélekedett: napjaink feladata a magyar történelmi folytonosság visszaállítása. Ezt szolgája a mostani megemlékezés is, továbbá ilyen a Lázár János miniszter által képviselt Kastély program is, hiszen a múltban megteremtett építészeti örökségünk helyreállítása is a történelmi folytonosság helyreállítását szolgálja.
Úgy fogalmazott, hogy a történelmi múlt objektív megítélésén alapuló emlékezetpolitika nélkül nincs egységes nemzettudat és nincs nemzeti közösség. Ezért különösen nagy a felelőssége azoknak, akik döntési helyzetben vannak.
Végül hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy Tisza Istvánt az utókort ne csak élete munkássága és miniszterelnöksége alapján ítélje meg, hanem az alapján is, hogy képes volt a hazáért, a nemzeti érdekért akár életét is kockáztatni.
Az ünnepség résztvevői megkoszorúzták Tisza István emléktábláját a zuglói Hermina úti villa falán.
Ezt követően az emléknap keretében megnyitották a Gróf Tisza István élete képekben című kiállítást, majd bemutatták Andrássy Attila író rendező, Tisza István meggyilkolását, az ahhoz vezető eseményeket feldolgozó Tizennyolc című színművét.