Munkában az Országgyűlés

KDNP: a gazdasági semlegesség előfeltétele a szuverenitás megőrzése

Hollik István (KDNP) emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió békeprojektnek indult, a világ ma mégis veszélyesebb hely, mint volt. Ennek okai Brüsszel elhibázott bevándorláspolitikája és a háború – jegyezte meg.

A Fidesz-KDNP minden eddigi globális válságnál megmutatta, hogy nemzeti hatáskörben is lehet jó válaszokat adni – hangsúlyozta, hozzáfűzve: a miniszterelnök ezért meghirdette a gazdasági semlegesség programját.

Elmondása szerint a gazdasági semlegesség eléréséhez a legfontosabb előfeltétel az ország szuverenitásának megőrzése. Ezért sajnálatos és aggályos, hogy Magyar Péterék a szuverenitásról való lemondás mellett érvelnek – közölte.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában úgy értékelt, Hollik István pontosan bemutatta Magyarország és a világ helyzetét. A brüsszeli válasz a blokkosodás, gazdasági hidegháború, ami gazdasági nehézségekhez vezetett, fontos ezért, hogy Magyarország ragaszkodjon a gazdasági semlegességéhez – szögezte le.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány gazdasági akciótervről döntött, amelynek három alappillére a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás, valamint a kis- és közepes vállalkozások támogatása. A 21 pontos akcióterv hozzájárul ahhoz, hogy jövőre elérhető legyen a három-hat százalékos gazdasági növekedés – jelezte, hozzátéve: a javaslatok súlyára tekintettel nemzeti konzultációt indítanak.

Fidesz: Brüsszelben versenytársat látnak a magyar egyetemekben

Pósán László (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy Brüsszelnek csak az alapítványi fenntartásba került, modellváltó egyetemekkel van gondja Magyarországon, éppen azokkal az intézményekkel, amelyek a nyugati egyetemek komoly versenytársaivá kezdenek válni.

Emlékeztetett: az elmúlt 10 évben megduplázódott a magyarországi egyetemeken tanuló külföldi diákok száma, a magyar hallgatók kétharmada pedig olyan egyetemeken tanulhat, amelyek a világ elitjébe tartoznak.

Brüsszelben nem kívánnak maguknak versenytársat, ezért sújtják represszióval a magyar egyetemeket és diákokat – összegzett.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter válaszában kiemelte: a magyar egyetemek előrelépnek. Van olyan egyetemünk, amely a régióban a legelső, a Debreceni Egyetem például 400 helyet javult a világ felsőoktatási intézményeinek minősége és teljesítménye alapján felállított úgynevezett QS-rangsor szerinti versenyben – közölte.

Ezzel szemben Brüsszel szándékosan gáncsoskodik, fiataljainkon keresztül zsarol bennünket – nehezményezte, jelezve: ez minden jogalapot nélkülöz, a felsőoktatás nemzeti hatáskör. Azon egyetemek újultak meg, amelyek szenátusa támogatta a modellváltást, Brüsszelnek tehát nem a magyar kormánnyal, hanem az egyetemekkel van vitája – mutatott rá.

Hozzátette azonban: a kormány nem késlekedik, hanem elindította a Pannónia-programot, amely 10 milliárd forintból a legkiválóbb fiatalokat a világ legjobb egyetemeire juttatja el, valamint 8 milliárd forintból a magyar kutatóknak szóló Horizon programot.

Önkormányzati törvény módosítása Navracsics Tibor – aki KDNP-s képviselőként a javaslat egyik előterjesztője – expozéjában elmondta, arra tesznek indítványt, hogy az október 1-től újonnan megválasztott polgármesterek, vármegyei közgyűlési vezetők és főpolgármester javadalmazását megemeljék. Ezzel biztosítsák számukra azt az anyagi megbecsülést, amely az általuk viselt felelősség, a közjó szolgálata alapján megilleti őket.

A javaslat alapján nem fix összegben állapítanák meg a főpolgármester, a polgármesterek és a vármegyei közgyűlés elnökeinek juttatását, hanem arányosítva, oly módon, hogy azok lépést tartsanak a kereseti viszonyok alakulásával. Így nem válik szükségszerűvé minden alkalommal a törvény módosítása, hanem a nemzetgazdaság gyarapodásával egyidejűleg nő az ő javadalmazásuk is.

Navracsics Tibor kiemelte: az önkormányzatok világa rendkívül sokszínű. A 3100 önkormányzatot különböző pártállású, világnézetű emberek irányítják, de van egy alap, amely összeköti őket és ennek mentén a minisztériummal is együtt tudnak működni, ez a közjó szolgálata. Ez azt is jelenti: mindannyian arra szövetkeztek, hogy Magyarország polgárai évről évre jobb körülmények között éljenek, megfelelő szolgáltatásokat vehessenek igénybe. Ehhez a települések vezetői elengedhetetlenül szükségesek, ugyanakkor az utóbbi időszakban az egyes ágazatokban és a magánszférában megvalósult béremelések azt eredményezték, hogy a polgármesterek, közgyűlési vezetők korántsem tartoznak a legjobban kereső tisztviselők közé. Az idő elhaladt a polgármesteri javadalmazás mellett – fogalmazott.