Orbán Viktor: Érdemes megbarátkozni a gazdasági semlegesség fogalmával + VIDEÓ

A miniszterelnök megállapította: amikor ki akarunk maradni valami rosszból, általában semlegességre hivatkoztunk, de nem nagyon alkalmaztuk a gazdaságra. Érdemes megbarátkozni a gazdasági semlegesség fogalmával.

Mario Draghi minapi jelentése szerint nagy baj van az európai gazdasággal, emlékeztetett a kormányfő, hozzátéve: amit mi Magyarországon világrendszerváltásnak nevezünk, Ázsia felemelkedése, a vele való verseny kihívása Draghi szerint is létezik. „Erre a helyzetre kétfajta módon lehet reagálni: vagy benevezünk erre a versenyre, vagy diszkvalifikáljuk az ellenfelet. Ez utóbbi blokkosodást jelent, azt, hogy lezárjuk a határokat, nem engedjük be a riválist. Az EU a blokkosodás felé hajlik a védővámokkal, Magyarország számára viszont ez tragédia lenne. A blokkosodással a perifériára szorulnánk, ezért Magyarországnak versenyeznie kell. Magyarországnak az a jó, ha a világgazdaság egységes, ha versenyezünk, ha feljavítjuk a teljesítményünket. Ezt mondja a Draghi-jelentés is” – szögezte le a kormányfő.

Nem szabad, hogy bezárjanak bennünket Keletre vagy Nyugatra, fenn kell tartani a nyitottságot, a versenyt mindkét fél felé – mutatott rá Orbán, aki szerint ideje a semlegesség fogalmának felmelegítésének, hiszen csak azt kell nézni, mi szolgálja a magyar emberek érdekét, ez pedig a semlegesség.

„Szövetségeseket kell gyűjteni, a hasonló gondolkodású országokkal kell szövetkezni” – mondta a kormányfő, megemlítve: minden európai autógyártó vezetőjével tárgyalt az elmúlt hónapokban, kérdezte őket a kínai európai elektromos autókra kivetett uniós védővámokról. „Ezek a gyártók ellenzik a védővámokat, nem akarják, hogy megvédjék őket” – mutatott rá Orbán.

A kormányfő az árstoppal kapcsolatos uniós bírósági döntésre reagálva kijelentette: ezek rossz gondolatok, az Európai Bizottság gazdasági tévedései, ezért a bizottságot rá kell venni, hogy változtasson álláspontján.

„Sok rosszat is hallok a magyar gazdaságról, emögött részben ferdítés, részben tudatlanság van. A magyar gazdaság a fellendülés kapujában áll, az uniós átlagot meghaladja, az infláció lassan három százalék alá szorul, ez is jó. A magyar beruházási mutató jobb, mint az uniós átlag, az előbbi 23, az utóbbi 20 százalék. A fogyasztásról az embereknek kell dönteniük, nem a közgazdászoknak. Az óvatosabb majd megtakarít, a bátrabb fogyaszt. De négy százalék körüli a fogyasztás, tehát ez is növekszik – emelte ki Orbán Viktor, aki arra is emlékeztetett: ennyit magyarok nem nyaraltak külföldön, mint idén, ez is azt bizonyítja, hogy a magyarok költenek.

Magyarország egy gazdasági nekilendülés küszöbén áll – emelte ki Orbán Viktor, aki szerint ezt a tervet, ezt az állapotot csak a háború veszélyezteti.

„Mindenki szeretné, ha többet keresne, a bérnövekedés kívánatos dolog, de ha nem észszerűen történik, akkor kiderülhet, hogy ezt a megemelt bért a vállalkozók nem tudják kitermelni. Ezért az a legjobb, ha a bérekről azok döntenek, akik csinálják: a munkavállalók és amunkaadók megállapodására van szükség. A jó az, ha megállapodnak, néha ez nem sikerül. A legjobb, ha előre két-három évre is megállapodnak. Ilyenkor a kormány dolga a megállapodás kihirdetése, de a kitárgyalást a feleknek kell intézni” – mondta el Orbán Viktor, aki szerint aki a két fél igényeit nem veszi figyelembe, az komolytalan. A kormányfő szerint a következő években fennmaradhat az érzékelhető béremelés.

Az orosz–ukrán háborúról szólva a kormányfő elmondta: a világban sosem volt baj, mert a világ normális gondolkodású része mindig is békepárti volt. „Vannak béketervek is az asztalon. Nekünk a békemisszióval azt kellett elindítani, hogy végre Nyugat-Európa is elkezdjen gondolkodni a békéről. Az európai vezetőket ki kell mozdítani a háborúpárti álláspontról, ki kell őket mozdítani a lövészárkokból, mert ennek a háborúnak nincs harctéri megoldása. Ezért kell fegyverszüneti megoldásokat keresni. A békemisszió nélkül ez a vita el sem indult volna. Most egyre több országról derül ki, hogy szívesen csatlakozna a béketáborhoz. Ilyen például a német kancellár. Van még a tarsolyomban meglepő lépés a békemisszióval kapcsolatban” – mondta Orbán Viktor.

A német határellenőrzés visszaállításáról a kormányfő elmondta: a migránsinvázió 2015-ös kezdete óta ugyanazt mondja, nevezetesen, hogy meg kell állítani a migrációt. Ennek érdekében építette fel Magyarország a kerítést és nem vált bevándorlóország. „A nyugati országok bevándorlóországokká váltak, Magyarország nem. Mára már szitokszóvá vált a határvédelem. Németország viszont végre felébredt, úgyhogy üdvözlöm a klubban Scholz kancellárt. Már csak azt kell elérni, hogy az EU-ban ne büntessék azt, aki megvédi a határait” – tette hozzá Orbán Viktor, aki szerint az egész európai bizottság, európai jogszabály „egy kupleráj, egy káosz”. „Ki kell fizetni nekünk azt, amibe a határvédelem kerül, nem büntetni, hanem jutalmazni kell bennünket” – emelte ki a kormányfő.

Ha mi egyszer valamit megfogunk, azt nem engedjük. Ez idő kérdése. A határvédelemért nekünk tartoznak és ezt ki kell majd fizetniük – hangsúlyozta Orbán Viktor a hazánkat ért büntetőítélet kapcsán.

Olaf Scholz nem magától jött rá, hogy a migráció rossz, hanem a késelések, a bűnözés gyakoribbá válása miatt meg kellett változtatnia az álláspontját a német nép nyomására, mutatott rá a kormányfő. „Nem kell azon gondolkodni, hogy jó-e vagy rossz a migráció, hanem meg kell kérdezni erről az embereket. Magyarország kérdezte meg elsőként erről a népet, amely világosan megmondta a véleményét. Most már Nyugaton is rájöttek, hogy egyszerűbb, ha meghallgatják az emberek véleményét, ahelyett, hogy az okoskodók döntsenek ebben a kérdésben” – emelte ki a kormányfő.