Súlyos fegyházbüntetések az évszázad tőkecsalási ügyében

Tarsoly Csabát, a Quaestor Értékpapír Zrt. vezetőjét és társait 242 rendbeli társtettesként, bűnszervezetben, részben folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével vádolta az ügyészség. A több mint nyolc éve tartó tárgyalássorozat végén a törvényszék tíz vádlott vonatkozásában hirdetett ítéletet. A bíróság hét rendbeli sikkasztás és 396 rendbeli (így egyes esetben bűnszervezetben, társtettesként, vagy részben folytatólagosan elkövetett) csalás bűntette miatt halmazati büntetésül – 13 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint végleges hatállyal eltiltotta őt a gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői foglalkozástól.

A harmadrendű vádlottat – halmazati büntetésül – 16 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra, valamint őt is végleges hatállyal eltiltotta a törvényszék a gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői foglalkozástól.

Rajtuk kívül további vádlottak kaptak a bűnszervezeti elkövetési mód miatt öt évet meghaladó fegyházbüntetést, a cég könyvelőjét pedig mellékbüntetésként nyolc év könyvelői foglalkozástól eltiltásra ítélték. A cégnél ugyanis lényegében kettős könyvelést folytattak, a fiktíven eladott kötvények befizetései, illetve a vele kapcsolatos kifizetések, legyen az tőke vagy kamat, nem a hivatalos könyvelésbe kerültek. A fegyházbüntetésben részesülőket a közügyek gyakorlásától is eltiltották. Ugyanakkor két vádlottat, Tarsoly Csaba feleségét, a másodrendű vádlottat, illetve a negyedrendű terheltet a bíróság felmentette a vád alól. Többen a számviteli fegyelem megsértése miatt kaptak két év börtönbüntetést, amelyet a bíróság öt év próbaidőre felfüggesztett. A vádlottak feltételes szabadságra nem bocsáthatók.

A büntetőeljárás során eddig felmerült összesen 247 millió forint bűnügyi költséget a bűnösnek kimondott vádlottak különböző mértékben kötelesek az állam javára megfizetni. A Fővárosi Törvényszék az első- és harmadrendű vádlott őrizetbe vételét az ítélethirdetés kezdetén elrendelte, letartóztatásukról – az indítványokat követően – még a mai napon döntés születik.

A bíró az ítélet indoklásában úgy fogalmazott, világszínvonalú munkát végzett a nyomozó ügyészség, amely egy év alatt felderítette a szövevényes csalási ügyet, amelynek több mint harmincezer sértettje van. Elmondta, az ügy felderítésében és a bizonyítási eljárásban nagy szerepet játszott, hogy két gyanúsítottal az ügyészség egyezséget kötött, így ez a két személy tanúként nagy mértékben segítette a felderítést és a bizonyítást is. Felidézte, a nyomozás időszaka a 2007 és 2015 közötti időszakra terjedt ki azt követően, hogy a pénzügyi felügyelet ellenőrzése súlyos hiányosságokat tárt fel.

A bíró felidézte, hogy az Quaestor utólag lefoglalt belső levelezéséből az is kiderült, hogy a dolgozók bizonyos köre tudott a bűncselekményekről, egyikük úgy fogalmazott, „hogyha borul a cég, itt gyilkosságok tömegei lesznek”, a tulajdonos vezetés húsz év börtönt kap – írta az egyik dolgozó kollégájának.

A quaestoros pilótajáték valójában jogosulatlan betétgyűjtés volt, amely a legsúlyosabb bűncselekménynek számít a tőkepiacon. Mit jelent a jogosulatlan betétgyűjtés? Azt, hogy Quaestornál az emberektől elkérték a pénzüket úgy, hogy semmilyen engedélyük, a tevékenységre feljogosító alapjuk nem volt erre, mivel betétgyűjtéssel kizárólag a bankok és az erre teljes vagy részleges engedéllyel rendelkező pénzintézetek jogosultak.

A Ouaestornál a hivatalosan a felügyelet által engedélyezett kötvényeken kívül legalább százmilliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsátottak ki, bár a bizonyítás során ebből hetvenhétmilliárd forint elkövetési érték kapcsán nyújtottak be vádiratot.

A Quaestor esetében nyilvános kibocsátásról volt szó, amihez a korábbi PSZÁF, illetve most az MNB engedélyére volt szükség. Az engedélyezés során alapvetően formai követelmények sokaságát, millió dolgot be kell mutatni, kockázatokra felhívni a figyelmet, meghatározni, mire használják fel a pénzt. A Quaestornak volt engedélye ötven-hetven milliárd forint kötvény értékben, de ennek az értéknek többszörösét adták el kötvényként, úgy hogy csupán egy nyugtát adtak róla a vásárlóknak. Arról a száz-százötvenmilliárd forintos részről, amire nem volt engedély, elmondható, hogy fiktív kötvénynek minősül, ami nem jogi fogalom, csak a szakmai zsargon fogalmaz így. Valójában jogosulatlan betétgyűjtés folyt, ami már jogi fogalomként az egyik legnagyobb tőkepiaci csalásnak minősül.
Az ítélet nem jogerős, a vádlottaknak, illetve a vádnak három napja van a fellebbezés bejelentésére.