Belföld

Kövér László: Vannak olyan nemzeti érdekek, amelyek megkövetelik az ideológiai megosztottságon való felülemelkedést

„Isten, haza, család”

Vannak olyan nemzeti érdekek, amelyek egyenesen megkövetelik az ideológiai megosztottságokon való felülemelkedést és azt, hogy együtt védjük a szuverenitásunkat az európai embereket eláruló brüsszeli bürokrácia arroganciájával szemben – közölte Kövér László a Sieci című lengyel hetilapnak adott interjúban.

Kövér László: Vannak olyan nemzeti érdekek, amelyek megkövetelik az ideológiai megosztottságon való felülemelkedést
Kövér László
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

Az Országgyűlés elnöke rámutatott: ez ma már nem pusztán Közép-Európában evidens, hanem az Ibériai félszigettől a Baltikumig egyre világosabban mutatkozik meg.

Kövér László felidézte a Visegrádi Együttműködés közelmúltját, amikor az ECR-hez tartozó PiS, a szociáldemokratákhoz tartozó szlovák Smer, a liberális cseh Ano és a néppárti Fidesz miniszterelnökeinek együttműködése mutatta fel a V4 eddigi legproduktívabb időszakát.

Szólt arról, hogy a PiS-t igen, a román AUR-t nem tekintik szövetségesüknek, utóbbinak az erdélyi magyar kisebbséggel szembeni soviniszta megközelítése nagyon zavaró. Megjegyezte azt is: hiba volt hagyni, hogy orosz-ukrán konfliktust a kommunikációban a PiS és a Fidesz, Lengyelország és Magyarország viszonyának vízválasztó kérdésévé tegyék, kizárva az eltérő nézőpontokból, eltérő nemzeti érdekek alapján tett megközelítések elfogadásának, összeegyeztethetőségének lehetőségét.

A nemzetek közötti különbségek ugyanakkor természetesek, de az ebből esetlegesen fakadó konfliktusokat az –„élni és élni hagyni” elv jegyében fel lehet oldani, aminek a módszere az Európai Unióban a szubszidiaritás – állapította meg. Felidézte, hogy az Európai Unió eredendően erre épült, amit briliáns gondolatként jellemzett.

Megjegyezte: a közelmúltban a gyakorlatban látta, hogyan működik a demokrácia Svájcban, ahol a rendszer nyolcszáz éve fejlődik. A problémákat akkor oldják meg magasabb szinten, ha alacsonyabb szinten nem lehet kezelni őket, és csak akkor.

Kövér László a lengyel PiS választási vereségéről azt mondta: hibát követne el, ha kívülről ő akarná levonni a tanulságokat, de megítélése szerint a PiS nem azért veszítette el a választásokat, mert hibákat követett el, „minden kormány hibázik, beleértve a miénket is”. Sokkal inkább a lengyelországi médiahelyzetről és arról a képről van szó, amelyet a balliberális média alakított ki – vélte. Megjegyezte: amikor 2002-ben elvesztette a Fidesz a választásokat, azt javasolták, hogy a különböző politikai irányzatok is kapják meg a részüket a közmédiában. Az akkori szocialista miniszterelnök azt válaszolta: aki médiát akar, az vegyen magának. Megfogadták a tanácsát és a nemzeti érzelmű tőkével együttműködve létrehoztak egy jobboldali televíziót, amely fontos szerepet játszott például a szocialista-liberális koalíció 2006 utáni piszkos politikájának leleplezésében. Többek között ennek köszönhető, hogy csúnyán kikaptak 2010-ben, és a mai napig nem heverték ezt ki – jegyezte meg.

Kövér László a magyar modellt egyedülállónak nevezte Európában. Kiemelte, hogy a hagyományos médiafelületeket tekintve, a baloldali ellenzékkel összevetve azonos eséllyel juttathatják el az üzeneteiket a választókhoz. A közösségi média a techóriások kezében más kérdés, mivel cenzúrázzák és korlátozzák azokat a tartalmakat, amelyeket politikailag inkorrektnek tartanak. Ezzel az új kihívással kell szembenéznie az olyan konzervatív pártoknak, mint a PiS és a Fidesz – közölte.

Kitért arra is: a Fidesz 1988 óta aktív, organikusan fejlődik, voltak kisebb-nagyobb bukásai, de végső soron egy olyan bajtársi közösség, amely a tekintéllyel és karizmatikus készséggel bíró Orbán Viktor köré szerveződve Közép-Európa legsikeresebb pártja lett. Lengyelországban viszont a jobboldal mindig is kevésbé volt stabil, pártok alakultak, oszlottak meg, tűntek el; itt más alapokkal és tapasztalatokkal rendelkeznek – fűzte hozzá.

Az Országgyűlés elnöke úgy látta, a baloldali pártoknak könnyebb az együttműködés, mert a semmi, az üresség, eszmék hiánya homogenizálja őket, valódi értékek nélkül nem különbözhetnek egymástól.

Magyarországon a jobboldali politika az „Isten, haza, család” hármas jelszavának jegyében zajlik a két világháború közötti időszak óta. Ma is ezek azok az alapvető értékek, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy megértsük egymást, és közös megoldásokat találjunk a demográfiai vagy kulturális problémákra, amelyek éppen ezen eszmék elhagyásából erednek – hangsúlyozta.

Kövér László arra a felvetésre, hogy a fiatalok őrült módon liberalizálódnak, azt mondta: fiatalok mellőzik a politikában való részvételt, nem érdekli őket, nem feltétlenül látják a pozitív összefüggést a politikai döntések és a saját sorsuk alakulása között, viszont hajlamosak az éppen fennállóval szembeni lázadásra, radikális elutasításra. Van, ahol ez a minden kötöttségtől való szabadság illúzióját kínáló liberalizmus irányába löki őket, van, ahol pedig éppen a baloldalból ábrándulnak ki, és a radikális jobboldal felé tájékozódnak – mutatott rá.

Kifejtette: nálunk még mindig a Fidesznek van a legnagyobb szavazói aránya a fiatal szavazók körében, és a Momentum nevű párt, amely önmagát a Fidesz utáni fiatal generációk szószólójának kikiáltva robbant be, most bajban van – a mostani választáson kevesebb mint 4 százalékos támogatottságot szerzett, és kiesett az Európai Parlamentből.

Kérdésre kitért arra is, hogy ma a katolikusokat és a protestánsokat sokkal több dolog köti össze, mint ami elválasztja. Sajnálatos módon ezek között a legfontosabb az a keresztényellenes lelki terror, ami egyre inkább uralja az európai nyilvánosságot, s ami már néhol átlép az egzisztenciális fenyegetés határain is – mondta. Kiemelte: közös értékek vannak, amelyeket együtt kell ápolnunk, és Szent II. János Pál törekvéseit folytatva ebbe be kellene vonni az ortodoxokat is.

Kapcsolódó írásaink