Belföld
Nézőpont: A kegyelmi ügy hatására sem erősödtek a baloldali pártok
A baloldali pártok támogatottsága nem növekedett az előző hónaphoz képest

Az ezer ember telefonos megkérdezésével január elején, valamint február végén készült reprezentatív felmérés szerint a Fidesz–KDNP listája a szavazatok 47 százalékát szerezné meg egy most vasárnapi európai parlamenti választáson, amely hibahatáron belüli eltérést jelent januári 50 százalékos támogatottsághoz képest. Ez az eredmény azt jelentené, hogy a kormánypártok meg tudnák őrizni a 2019-ben szerzett tizenhárom képviselői helyüket az Európai Parlamentben.
A baloldali pártok támogatottsága nem növekedett az előző hónaphoz képest, a 2022-ben közös országgyűlési választási listán induló (és akkor 36 százalékos listás eredményt elérő) pártok összesen 29 százalékos támogatói bázissal rendelkeznek, ami csaknem azonos a januári 30 százalékos eredménnyel – olvasható a közleményben.
Mint írták, a Demokratikus Koalíció 14 százalékos eredményével nem mutat elmozdulást januári támogatottságához képest. Ez azonban már nem lenne elegendő a 2019-ben szerzett négy mandátuma megőrzéséhez a többi, európai parlamenti mandátumot elérő ellenzéki párt támogatottsága miatt.
A Momentum hétszázalékos támogatottsága (januárban nyolc százalék) azt mutatja, hogy nem tudott előnyt kovácsolni az elmúlt egy hónap történéseiből, az öt évvel ezelőtt megszerzett kettő mandátumából pedig már csak egyet tudna elnyerni ezzel az eredménnyel – tették hozzá.
Közölték azt is, hogy újonnan bekerülő párt lehetne a Mi Hazánk Mozgalom (nyolc százalék), valamint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (nyolc százalék), amelyek kettő-kettő mandátumot szerezhetnének, ugyanakkor bizonyosan brüsszeli képviselet nélkül maradna az MSZP (két százalék) és a Jobbik (két százalék).
Mindez nem jelent változást a januári erőviszonyokhoz képest, valamennyi párt csaknem azonos eredményt érne el, mint év elején – mutattak rá a közleményben.
Kitértek ara is, hogy az öt évvel ezelőtt még nem létező pártok közül a Mindenki Magyarországa Néppárt (négy százalék) és a Második Reformkor (négy százalék) került az európai parlamenti küszöb közelébe, míg A Nép Pártján továbbra is egy százalékon áll.