Belföld

A hazatért települések

A mai globális világban különösen fontos, hogy belső békénk és biztonságunk megőrzése érdekében ne adjuk fel se az értékeinket, se az összetartozás érzését – mondta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szombaton Somoskőújfalun.

A hazatért települések
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a hazatérés napja 100. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a somoskőújfalui Petőfi Sándor Művelődési Házban 2024. február 17-én. A Nógrád vármegyei település a szomszédos Somoskővel együtt csaknem négy évig volt része Csehszlovákiának, mígnem a határmegállapítási bizottság javaslata alapján 1924. február 15-én visszacsatolták Magyarországhoz
Fotó: MTI/Komka Péter

Szili Katalin a Somoskő és Somoskőújfalu Magyarországhoz való visszacsatolásának centenáriumi ünnepségén úgy fogalmazott: a Csehszlovákiától száz éve visszacsatolt, Nógrád vármegyei települések azért méltók a Hazatért falu címre, mert őrzik a közösséget, annak értékeiket, megtartották a hűséget a hazához, és felmutatták, hogy magyarságuk mindennél fontosabb.

Felidézte, hogy Somoskőújfalu és Somoskő a trianoni döntés következtében négy évig volt a szomszéd állam része. Hozzátette, az elcsatolt települések lakosainak meg kellett tanulniuk egy másik ország részeként élni.

Szili Katalin beszédében kiemelte: Somoskő és Somoskőújfalu szerencsések voltak, mert voltak olyan emberek, akik hittek abban, hogy lehet változtatni, még akkor is, amikor Európa elfelejtette a „békekötés művészetét”.

A Népszövetségi Tanács 1924. február 15-i hatállyal csatolta vissza Magyarországhoz a községeket többéves tárgyalássorozat eredményeként, Krepuska Géza orvosprofesszor, Liptay B. Jenő, a Rimamurányi Vasmű Rt. igazgatója és Auer Pál jogi szakértő közbenjárására.

Szili Katalin közölte: a trianoni békediktátumot 1920. június 4-én, a népszövetségi határozatot, amelynek alapján a Csehszlovákiának biztosított 61 ezer 631 négyzetkilométerből 15 négyzetkilométert visszakapott Magyarország, 1924. február 15-én írták alá, mindkettőt 16 óra 30-kor.

A főtanácsadó köszönetet mondott a haza iránti hűségért, a közösség szolgálatáért az akkori közbenjáróknak, az egykori Határmegállapító Bizottság visszacsatolást segítő három tagjának: Wilfrid Carey brit alezredesnek, Andó Rikicsi japán őrnagynak és Tánczos Gábornak. Ugyancsak köszönetet mondott a Somosi Kultúráért Egyesületnek és a Somoskői Váralja Egyesületnek, mert a civil szervezeteknek köszönhető a Hazatérés napi ünnepségek megrendezése.

A szombati program szentmisével kezdődött a templomban, majd a Petőfi Sándor Művelődési Házban folytatódott az ünnepi műsorral.

Tábori Anita Katalin polgármester úgy fogalmazott: „amikor száz éve hazatértünk, az nemcsak a falunknak volt óriási öröm, hanem minden elszakított településnek jelzés volt, hogy Trianon nem örök”.

Skuczi Nándor, a Nógrád Vármegyei Közgyűlés elnöke azt emelte ki, hogy az elszakított területek közül egyedül Sopronban volt mód népszavazásra; a nógrádi falvak visszatérése sikerének összetevői között említette a civil diplomáciai tevékenységet és a határkijelölő bizottság három tagjának döntését.

Becsó Zsolt, a választókerület fideszes országgyűlési képviselője azt mondta: Trianonnal a magyarság a Kárpát-medencei története során a legnagyobb veszteségeket szenvedte el, a korabeli nemzetközi politika Magyarországot életképtelenségre, a nemzetet szétszakítottságra ítélte.

„Évszázados áldozatos helytállás eredménye, hogy államunk újra életképes, nemzetünk lelkileg újra összeforrott, és ezt az állampolgárság köteléke közjogilag is megerősítette” – tette hozzá.

Posztumusz díszpolgári címet kapott Andó Rikicsi japán őrnagy, az elismerést a japán nagykövetség munkatársa vette át.

Az ünnepséget követően koszorúzást tartottak a Hazatérés Házánál hagyományőrző honvédek díszőrségének részvételével, ágyúszó kíséretében.

A „hazatérés” 100. évfordulójára egyedi képeslap készült, és erre az alkalomra megsütötték a Hazatérés tortáját is.

Az Országgyűlés 2017-ben Becsó Zsolt és Balla Mihály fideszes képviselők indítványára adományozta a Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) címet Somoskőnek és Somoskőújfalunak. A visszacsatolást 1999 óta ünneplik a hazatérés napjaként.

Tábori Anita Katalin, Somoskőújfalu polgármestere a 100. évforduló februári programjait ismertetve arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a múlt szombaton a somoskőújfalui vasútállomásra érkezett a Krepuska Emlékexpressz, a vonatot zászlókkal fogadták a falu lakói.

Csütörtökön egy dombormű leleplezésével emlékeztek a Hazatérés Házánál a Határmegállapító Bizottság visszacsatolást segítő három tagjára, és centenáriumi képzőművészeti kiállítást nyitottak meg. Aznap 16.30-kor, abban az időpontban, amikor 100 évvel ezelőtt lezárultak a határviták és aláírták az átadási iratokat, megszólalt a falu templomának harangja, majd levetítették a Hazatért falu című filmet.

Kapcsolódó írásaink