Belföld

Tavasszal a parlament elé kerül a gyermekvédelmi törvény szigorítása

A magyar kormány az elmúlt 14 évben kiemelt hangsúlyt fektetett a családok támogatására, egyetlen kabinet sem biztosított még ennyi kedvezményt, juttatást – jelentette ki Gulyás Gergely. Hozzátette: a pedofil bűncselekmények tekintetében bevezették Európa legszigorúbb szabályozását. Ami a jövőt illeti, Alaptörvény módosítása után a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekményekért nem lesz kegyelem, továbbá szigorodhatnak a gyermekvédelmi rendszerre vonatkozó szabályok is.

Tavasszal a parlament elé kerül a gyermekvédelmi törvény szigorítása
Gulyás Gergely
Fotó: MH/Balogh Dávid

A tárcavezető hangsúlyozta: a kormány számára a legfontosabb, hogy a jövőbe tekintsen. A miniszterelnök benyújtott egy Alaptörvény-módosítást, amely világossá teszi, hogy a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén nincs kegyelem.

Fontos az is, hogy a gyermekvédelmi intézmények vezetőinél még szigorúbb alkalmassági vizsgálatot kell lefolytatni. Az előírásokat egyszer már szigorították, de most újabb lépéseket tesznek, hogy a rendszer tökéletesebb legyen.

Kérdésre válaszul Gulyás Gergely elmondta, heteken belül jelölhetnek új köztársasági elnököt, akit harminc napon belül kell megválasztani.

Fekete-György elítélését illetően azt mondta: ez is egy bizonyíték arra, hogy a jobboldalon a tévedéseknek, hibáknak is van következményük, a baloldalon viszont a bűncselekményeknek sincs, hiszen a Momentum volt elnökétől senki nem határolódott el, és nem is vonult vissza a közélettől.

Arról szólva, hogy a Klubrádió oldalán megjelent egy cikk, amelyben Novák Katalint és Varga Juditot lényegében lek*rvázta Arató András, a tárcavezető úgy fogalmazott: a véleménye szerint az elnök-vezérigazgatónak le kellene mondania, és úgy vélte, amíg ezt nem teszi meg, jóérzésű ember nem fog elmenni a rádióba.

A kegyelmi ügy kapcsán felvetődött, hogy az Alaptörvény-módosításon túl nincs-e szükség a Btk szigorítására. Gulyás Gergely szerint a Fidesz–KDNP már szigorított a Büntető törvénykönyvön, de nyitott az ilyen irányú felvetésekre.

A kormányinfón szóba került Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálása is. Erről – mint Gulyás Gergely elárulta – reménykeltő tárgyalások folynak a két kormány között.

A tárcavezető kitért arra is, hogy a tavalyi megállapodás óta folyamatosan érkeznek az uniós pénzek, amelyeket a korábban elfogadott menetrend szerint költ el a kormány az operatív programokra.

A LIBE bizottság már elfogadta a migrációs paktumot, és hamarosan az EP elé kerül. Gulyás Gergely szerint azért sietnek az új szabályozás elfogadtatásával Brüsszelben, mert a soron következő választáson megerősödhetnek a migrációt elutasító és szuverenista pártok.

A Magyar Hírlap kérdésére Gulyás Gergely leszögezte: a migrációs paktummal kapcsolatban nem az időzítés a legnagyobb baj, bár az is lehetne elegánsabb, hanem az, hogy olyan kötelezettséget ró a tagállamokra, amelyeket a csatlakozási szerződés szerint nem lehetne. Hozzátette: az EP működését sok tekintetben antidemokratikusnak és veszélyesnek tartja a tagállamokra nézve. A gyeremkvédelmi törvényt illető kérdésünkre válaszul emlékeztetett: a baloldal eddig támadta a jogszabályt Brüsszelben, reméli, ezen változtatni fognak.

Kapcsolódó írásaink