Belföld

Novák Katalin: A következő generáció számára vonzóvá kell tennünk a családalapítást

A Petőfi Népében megjelent, Bács-Kiskun vármegyei látogatását értékelő beszélgetésben a köztársasági elnök elmondta: a népességcsökkenés folyamata megfordítható

A következő generáció számára vonzóvá kell tennünk a családalapítást, és rajtunk múlik, hogy a demográfiai télből demográfiai tavaszt varázsolunk-e – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök a Bács-Kiskun vármegyei napilapnak adott keddi interjúban.

Novák Katalin: A következő generáció számára vonzóvá kell tennünk a családalapítást
A köztársasági elnök a múlt héten Bács-Kiskun megyében tett látogatást
Fotó: Facebook/Novák Katalin

Bács-Kiskun vármegyében „lépten-nyomon a családok erejével találkoztam” – fogalmazott az államfő.

Tiszaalpáron egy ötgyermekes családot látogatott meg, hogy köszöntse őket legkisebb gyermekük születése alkalmából. Mint mondta: példájuk is bizonyíték, hogy a szűkösségben is lehet sokat adni. Ha a felelősségteljes nevelés, a tanulásra, munkára ösztönzés általános, a nehéz helyzetből is van kiút – mondta. De ott van Bácsszentgyörgy is, ahol tíz éven át nem született egyetlen gyermek sem, ma pedig tizenkét 18 év alatti van a faluban – tette hozzá.

A köztársasági elnök szerint Bács-Kiskun vármegye legkisebb települése is példa arra, hogy van remény arra, hogy a fiatalok újra mernek családot, nagycsaládot alapítani. Ez biztató perspektíva – fogalmazott.

A köztársasági elnök hangsúlyozta: a határon túli magyar közösségek közül talán a kárpátaljai magyarság van a legnehezebb helyzetben. Egy olyan országban élnek, ahol háború dúl, és ahol az elmúlt években jelentősen romlott a nemzeti kisebbségek jogainak helyzete – mondta.

Novák Katalin szerint azonban „most halványan felcsillant a remény”, mert mint kifejtette: az alkotmányossági, emberi jogi kérdésekben nagy jelentőséggel bíró Velencei Bizottság is világosan leírta ugyanis, hogy feladata van az ukrán vezetésnek a kisebbségi jogok, így a magyarság jogainak javítása tekintetében. A köztársasági elnök elmondta: „Ukrajna háborúban áll, az uniós tagság távoli kérdés”, de a Nyugat-Balkán csatlakozását gyorsítani kellene, ami Magyarország és Európa érdeke is – tette hozzá.

Bács-Kiskun vármegyében tett három napos látogatása kapcsán az államfő megállapította: „egy kicsit haza is jött”. Egyrészt azért, mert nagyszülei Ágasegyházán éltek és a nagyapja ott volt évtizedekig iskolaigazgató, nagymamája pedig tanítónő, másrészt mert édesanyja kecskeméti, édesapja pedig bajai születésű. „De nemcsak ezért éreztem otthon magamat Bács-Kiskunban, hanem az itt élők kedvességének és vendégszeretetének köszönhetően is” – tette hozzá.

Mint felidézte: „sűrű volt a program”. Prágából egyenesen a kecskeméti repülőtérre érkezett, este már a Katona József színházban élvezte Szente Vajk új darabját, másnap a kecskeméti városházára ment, majd az Univer-gyárat, a Katona József Gimnáziumot és a Kecskeméti Filmstúdiót látogatta meg, este Kiskunhalasra, onnan pedig Tiszaalpárra utazott. Harmadnap kosárlabda edzéssel kezdett Kecskeméten az Ivkovics házaspár vezetésével, majd következett Kiskőrös, Baja és Bácsszentgyörgy.

Az egyre fokozódó déli nyomás és a határvédelem kapcsán elmondta: Bácsszentgyörgyön a határon szolgálatot teljesítőknél is járt, mert „a magyar családok biztonságban hajthatják álomra a fejüket, és ez azoknak is köszönhető, akik megvédik a magyar határt”.

Novák Katalin szerint a fizikai határvédelmi rendszer, amelyet a migrációs válságot követően épített ki Magyarország, egyértelmű üzenet: ide nem jöhet az, aki nem egyenes úton érkezik. Mint megjegyezte: ezt Bács-Kiskunban különösen értik, hiszen a magyar–szerb határ leghosszabb szakasza a vármegyéhez tartozik. Az itt élők testközelből tapasztalták meg a migrációs válságot, miközben sokan még most is kétségbe vonják annak létezését - mondta.

„Azért is tartottam határszemlét, hogy megköszönjem a határ védelmében szolgálatot teljesítők folyamatos embert próbáló és bátor helytállását, amellyel nemcsak Magyarország, de Európa biztonságát is védik” – fogalmazott.

Kiskunhalason részt vett 99 kadét fogadalomtételén, akiket „a honvédség programjában honvédelemre, hazaszeretetre, becsületre, bátorságra, tartásra, rendre nevelnek”. Ennek kapcsán megjegyezte: „jó látni, hogy egyre több a haza védelmére elhivatott fiatal”.

A változóban lévő nemi szerepekről, a nők társadalmi érvényesüléséről kifejtette: az, hogy Magyarországnak most először női köztársasági elnöke van, azt az üzenetet is hordozza, hogy a legmagasabb közjogi tisztség is nyitott a nők számára is.
Hangsúlyozta: azt szeretné, ha Magyarországon minden feltétel adott lenne ahhoz, hogy a nőknek ne kelljen választaniuk a család és a karrier között. A valódi döntési szabadság az, ha a lehető legkevesebb anyagi akadálya van annak, hogy a családot és a karriert együtt lehessen választani. Magyarország ebben sokat lépett előre, de nagyon sok még a teendő – tette hozzá Novák Katalin.

Mi, magyarok, ott vagyunk a világ szinte minden pontján: van, akit a kényszer, az országcsonkítás vagy a kommunista diktatúra üldözött el, van, akit az álmok vagy az elhivatottság vitt külföldre – fogalmazott a köztársasági elnök. Az, hogy mindenhol jelen vannak a magyarok a világban, erőforrás a magyarság számára. „Államfőként keresem a találkozást a diaszpórában élőkkel, hiszen honfitársaink sok jó ügyért tettek a világban” – fogalmazott.

Novák Katalin felidézte azt is, hogy idén két magyar Nobel-díjas nevét ismerhette meg a világ, és az emiatt érzett „büszkeségben az egész nemzet együtt lehet” – tette hozzá.

Kapcsolódó írásaink