Belföld

Bóka János: Gondolkodási időszakra és stratégiai vitára van szükség az uniós Ukrajna-politikával kapcsolatban

A magyar kormány álláspontja az, hogy gondolkodási időszakra és egy stratégiai vitára van szükség az Európai Unió Ukrajna-politikájáról

A magyar kormány álláspontja az, hogy gondolkodási időszakra és egy stratégiai vitára van szükség az Európai Unió Ukrajna-politikájáról, aminek be kell épülnie az Európai Tanács döntéseibe – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter szerdán Brüsszelben.

Bóka János: Gondolkodási időszakra és stratégiai vitára van szükség az uniós Ukrajna-politikával kapcsolatban
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter
Fotó: MH/Török Péter

Az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozására érkezve Bóka János hangsúlyozta: „E stratégiai vita előtt nem vagyunk abban a helyzetben, hogy Ukrajna csatlakozási folyamatának további lépéseiről vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatáról döntéseket hozzunk.”

Mint mondta, a stratégiai vita keretében, azt szeretné látni, hogy az Európai Unió támogatási politikája Ukrajnában hogyan hasznosult: mennyi forrást biztosítottak, ezeket mire fordították, mik a felhasználás tapasztalatai, a nehézségeket hogyan küzdötték le.

Felhívta a figyelmet: arról is tanácskozni kell, hogy mennyire fenntartható az a stratégia, amely arra épült, hogy Ukrajna katonai győzelmet arat, Moszkva katonai vereséget szenved, és ez politikai változásokat indít el Oroszországban. Amennyiben ez nem tartható fenn – tette hozzá –, meg kell tudni, hogy az EU-nak van-e egy másik stratégiája, amely sikerre vezethet, és egy működő biztonsági rendszert hozhat létre Európában.

A miniszter szerint az Európai Bizottság országjelentése is megállapítja, hogy Ukrajna nem teljesítette valamennyi csatlakozási feltételt. „Ezek a feltételek ráadásul a tagjelölti státusz megadásához kapcsolódó utólagos feltételek voltak, nem pedig a csatlakozási tárgyalások megkezdésének a feltételei” – mutatott rá. Véleménye szerint az uniós tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács következtetéseihez kell ragaszkodni, amelyekben leszögezték, hogy a bővítési folyamat akkor haladhat előre, ha ezek a feltételek maradéktalanul teljesültek.

Bóka János üdvözölte, hogy az Európai Bizottság tagjelölti státuszt javasolt Georgiának, hozzátéve, hogy a georgiai kormány sokat tett a tagjelölti státuszhoz szükséges feltételek teljesítéséért. A miniszter szerint két bővítési folyamat létezik: egy régi, amely a Nyugat-Balkánon zajlik, és egy új a keleti fronton.

„Mi húsz évvel ezelőtt ígéretet tettünk a nyugat-balkáni országoknak az európai csatlakozásra. Úgy gondoljuk, hogy ezt a bővítési folyamatot fel kell gyorsítani. Ami a keleti fronton történő bővítést illeti, azt alaposan át kell gondolni” – jelentette ki.

A hetes cikkely szerinti eljárással kapcsolatos újságírói kérdésre Bóka János azt válaszolta: a szerdai tanácsülésen tájékoztatni fogja kollégáit arról, hogy Magyarország milyen lépéseket tett az ügy megoldása érdekében. „A mai tanácskozástól áttörést nem várok. Úgy gondolom, hogy ez az eljárás olyan lesz, mint annak idején a sorozat: még unokáink is látni fogják” – fogalmazott Bóka János miniszter.

Kapcsolódó írásaink