Belföld
Gulyás Gergely: Az idei év az infláció megfékezéséről szólt, a jövő év a gazdasági növekedésről fog szólni
Az idei évet a kormány értékelése alapján az infláció leküzdése határozta meg, amely komoly növekedési áldozatot követelt, az OECD adatok szerint Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a reálbér, de a kormány adatai szerint is a bérek emelkedése meghaladja az inflációt a jövő év elején várható emelésekkel. A garantált minimálbér és a reálbér növekedése is várható.
Az idei év az infláció megfékezéséről szólt, a jövő év a gazdasági növekedésről fog szólni.
„Tavaly év végén azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy idén év végére egy számjegyű kell, hogy legyen az infláció. Áttekintve a gazdasági helyzetet, örömmel számolok be arról, hogy ezt a vállalást a kormány teljesíteni tudja"
– jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Kifejtette:
már októberben sikerült elérni a tíz százalékhoz közeli inflációs célt. A novemberi előrejelzések nyolc százalék körüli inflációt valószínűsítenek, a decemberi pedig hét százalék körül lesz.
Hozzátette: ennek megfelelően értékelte a kormány az idei évet a gazdaság egésze szempontjából. Már az infláció leküzdése is komoly növekedési áldozatot követelt.
A héten megjelent OECD tanulmány szerint Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a reálbél 2023. második negyedévében
– tette hozzá.
Mint mondta, ez jelentős béremelést és garantált bérminimum-emelést jelent a jövő évtől. Hozzátette: a jövő év a gazdasági emelkedés és a béremelés éve lesz. A kormány továbbra is olyan intézkedéseket fog hozni, amelyek a gazdasági növekedést elősegítik – jelentette ki, olvasható a Magyar Nemzeten.
A kormány az EU-s csúcstalálkozóra készülve tárgyalt a legújabb brüsszeli javaslatról, a bővítési tárgyalási javaslatról. A miniszterelnök hétfőn Berlinben találkozik a német kancellárral is, úgy látják, hogy ugyanazt az álláspontot helyes képviselni, mint a korábbi bővítések esetén is képviseltek, vagyis hogy előbb a folyamatban lévő, korábbi bővítésekről szóló tárgyalásokat kell befejezni. „Már csak azért is, mert természetesen
szolidárisak vagyunk Ukrajnával, mindig is elítéltük az orosz agressziót, és komoly támogatást adtunk anyagiakban, és humanitárius támogatást is adtunk, de ez nem változtat a tényen, hogy Ukrajna nem teljesíti az EU-s tárgyalásokhoz szükséges feltételeket, nem teljesítette a háború előtt sem,
legyen szó a nemzetiségekkel kapcsolatos ígéretekről vagy a koppenhágai kritériumokról vagy a korrupció helyzetéről" – fogalmazott Gulyás Gergely.
„Junker korábbi nyilatkozatával egyet kell értenünk, hogy
Ukrajna totálisan korrupt, nem érett az EU-s tagságra.
Hazánk azt a álláspontot képviseli, hogy valamilyen megkülönböztetett partnerséget érdemes felajánlani, de más módra nincs lehetőség" – erősítette meg a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Úgy összegezte:
„Nem támogatjuk a közös hitelfelvételt, az integráció jelenlegi foka elegendő, és a közös eladósodás további integrációt jelent."
Volt egy stratégia, amely megbukott, egy stratégiai áttekintés szükséges, hogy mi az európai politika és hozzállás a jövőben. Ezt nem csak mi tartjuk indokoltnak, a tagállamok közül többen is ezt képviselik.
Mint ahogyan a miniszter mondta, azt látják, hogy egyre agresszívebben lépnek fel a migránsok a határon. A határvadászok gyakran életveszélyes helyzetekbe kerülnek. Egyre több, a józan ész irányába mutató hang hallatszik egyes európai politikusoktól, bár
az EU jogi és fizikai értelemben is el akarja lehetetleníteni a határvédelmet.
Erre jó példa, hogy
Brüsszel napi bírságot akar fizettetni Magyarországgal, mert a migránsokat megállítjuk a határon.
– Ez elfogadhatatlan – mondta Gulyás Gergely. Mint tájékoztatott, az idegenrendészeti törvény szigorítását is megtárgyalta a kormány. „Szigorúan szabályozzuk azt, hogy milyen jogcímeken lehet Magyarországon tartózkodni. Minden tartózkodás meghatározott időre szól. Aki a törvényeket nem tartja be, azt azonnal ki kell toloncolni az országból” – jelentette ki. Mint mondta,
a magyar munkahelyeken, amíg magyar munkaerő van, addig a magyar munkaerőnek kell ezeket a pozíciókat betölteni. Nem lehet több vendégmunkás Magyarországon, mint ahány betöltetlen álláshely van
– jelentette ki. A miniszter elárulta, a kormány tárgyalt a digitális állampolgárságról is, ennek az a célja, hogy az ügyintézés mobiltelefonon is megtörténhessen. A közműszámlákat is el tudják intézni itt a magyar állampolgárok.
Szentkirályi Alexandra elmondta, a posta hamarosan elkezdi kiküldeni a kiegészítő nyugdíjemelést, amely pénteken érkezik. Akinek a postás hozza, az tizedike után számíthat rá. A kiegészítést januárig visszamenőleg fizetik ki.
„A kifizetés 2,5 millió embert érint. Erre 190 milliárd forintot fordít a kormány. Ez 6500 forintot jelent havi szinten, éves szinten pedig a tizenharmadik havi nyugdíjjal együtt 85 ezer forintot jelent átlagosan” – fogalmazott. Mint mondta, januárban újra emelni fogják a nyugdíjakat, ezúttal hat százalékkal illetve a tizenharmadik havi megemelt nyugdíjjal is számolhatnak az idősek.
Azt lehet látni, hogy a covid ideje alatt erősödött fel az online térben az adathalászat-bűnözés: az idei év januárjában 9515 ilyen bűncselekmény volt és 8 milliárdos kár, komoly ágazattá nőtte ki magát. A leggyakoribb elkövetés az adathalász-módszer, a telefonon tárolt adatok felhasználása, hogy hozzájussanak a bankszámlaadatokhoz.
Hogy minél jobban fel lehessen lépni ez ellen, a belügyminisztérium 300 fős kibernyomozói hálózatot hoz létre, a szervezetfejlesztés és kibernyomozói hálózat létrejött 293 fővel, a nemzeti védelmi szervezet pedig 15 fővel biztosítja majd, hogy a jövőben az ezzel kapcsolatos bűncselekmények elkerülhetőek legyenek. Országos lefedettséggel dolgoznak majd, valamennyi vármegyei kapitányságon létrejöttek 4-9 fős csoportok, hogy megelőzzék ezeket az eseteket. A bankok együttműködését is várják, nézzék át a jelenlegi protokollokat, hogyan tudnak ők segíteni, és a lakosságot is kérik, hogy fokozott figyelemmel kezeljék ezeket a helyzeteket.
