Belföld

Nagy János: gróf Tisza István néhai miniszterelnök harcos, keresztyén és magyar volt

A Miniszterelnöki Irodát Vezető államtitkár szerint a Tiszához hasonló, nagy formátumú államférfiakat lehet szeretni, lehet gyűlölni, de soha nem lehet őket figyelmen kívül hagyni

Gróf Tisza István harcos, keresztyén és magyar volt - mondta Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár kedden Budapesten, a Kossuth téren, a 105 éve meggyilkolt néhai miniszterelnök szobránál tartott megemlékezésen.

Nagy János: gróf Tisza István néhai miniszterelnök harcos, keresztyén és magyar volt
Gróf Tisza István harcos, keresztyén és magyar volt - mondta Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár kedden Budapesten, a Kossuth téren, a 105 éve meggyilkolt néhai miniszterelnök szobránál
Fotó: Facebook/Nagy János

Tisza István széles látókörű, rendkívüli vezetői képességekkel rendelkező politikus volt, aki gyűlölte a szélsőségeket, a demagógiát, az olcsó politikai frázisokat - hangsúlyozta.

Nagy János felidézte: bár Tisza István eleinte az Osztrák-Magyar Monarchiában látta Magyarország megmaradásának biztosítékát, később úgy vélekedett, hogy hazánk tragédiáját nem az elveszített háború, hanem a kommunizmus terjedése és szimpatizánsaik erőszakossága, rémuralma idézte elő.

Az államtitkár kiemelte: az akkor szellemi kór rányomja a bélyegét a mai magyar valóságra is, ma is küzdenünk kell ellene. Ezek a körök igyekeztek és igyekeznek Tisza Istvánt egyedüli felelősnek beállítani az I. világháború és Magyarország területei többségének elvesztéséért.

Nagy János felidézete Tisza István azon gondolatát, amelyet egy korábbi, ellene elkövetett merényletkísérlet után mondott a barátainak: "Bátran, ahogyan éltem, úgy akarok meghalni."

Mohácsy István, a Fidelitas alelnöke beszédében emlékeztetett rá, hogy az I. világháború egy pisztolylövéssel kezdődött Szarajevóban, majd Magyarország számára egy újabb pisztolylövéssel ért véget 105 esztendeje Tisza István zuglói lakásában.

A politikus elmondta, hogy a néhai miniszterelnököt sokan ma is megosztó politikai szereplőnek tartják, azt ugyanakkor a legtöbben elismerik, hogy vitatható döntései mellett is egész életében a magyar nemzet javát szolgálta.

A megemlékezésen felidézték, hogy Tisza István szobrát először 1934. április 22-én avatták fel, amelyet 1945 tavaszán ismeretlenek leromboltak.

Az emlékművet másodszor 2014-ben, Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében avatták újjá. Az akkori események kapcsán elhangzott: a kormányfő reményét fejezte ki, hogy az emlékmű újraállítása egy új, nemzetépítő korszak elindulásának szimbóluma lehet. A miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy egy-egy köztéri szobor lerombolása jelentheti egy korszak végét, de egy újabb felállítása lehet egy jobb korszak kezdete is - hangzott el a volt miniszterelnök szobránál.

A rendezvényen számos szervezet és Tisza István dédunokái jelenlétében megkoszorúzták a néhai kormányfő szobrát. A megemlékezés védnöke Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke volt, akit Bellavics István, az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési igazgatója képviselt az eseményen.

Kapcsolódó írásaink