Belföld

OGY – Rétvári Bence: Brüsszel átjárhatóvá tenné a határokat a migránsok előtt

A magyar kormány a veszélyhelyzet meghosszabbításán a déli határ védelmét, míg az unió ennek pont az ellenkezőjét, a határok átjárhatóvá tételét érti – erről Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára beszélt az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén csütörtökön.

OGY – Rétvári Bence: Brüsszel átjárhatóvá tenné a határokat a migránsok előtt
Országgyűlés – Rétvári Bence a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára
Fotó: MH/Török Péter

A politikus kiemelte: 2015-ben azért hirdettek Magyarországon veszélyhelyzetet, hogy megvédjék a déli határt, az unió veszélyhelyzeti szabályozása ezzel szemben egyfajta „migránsmágnesként” működne.

Kitért arra is, hogy az Európai Unió tagállamainak brüsszeli nagykövetei által jóváhagyott krízisrendelet azzal a veszéllyel jár, hogy könnyebben átjárhatóvá válnak a határok.

Megjegyezte: „kapuzárási pánik” van Brüsszelben, és a jelenlegi migrációpárti vezetés át akarja erőltetni az új szabályozást.

Rétvári Bence kijelentette: Magyarország számára ez elfogadhatatlan, a magyar Alaptörvénnyel ellentétes, hazánkba a parlament hozzájárulása nélkül idegen népességet betelepíteni nem lehet. Hozzátette: a magyar határokat továbbra is meg kívánják védeni, és illegális migránsokat nem fognak beengedni.

Kitért arra is, hogy Lampedusa szigetén „furcsa véletlen folytán” pont akkor nőtt meg ugrásszerűen az illegális migránsok száma, amikor a krízisrendeletet tárgyalták.

A parlamenti államtitkár szólt a Mórahalomnál szeptember 21-én történtekről is. Egy négytagú szerb–magyar közös járőrcsoportra adtak le illegális migránsok előbb egyes majd sorozatlövéseket. Erre eddig nem volt korábban példa – mutatott rá, hozzátéve: magyar oldalról lőfegyverrel való visszaélés bűntettének alapos gyanúja miatt eljárás indult.

Rétvári Bence a bizottság tagjainak lejátszott egy videofilmet is, amely az illegális migránsok erőszakos, agresszív fellépését mutatta be. Egyre több veszélyes fegyver van az illegális migránsoknál, amivel a határt védőket támadják már fényes nappal is – mondta.

Beszámolt arról, hogy az idén eddig 18 határt védő személy elleni támadás, 119 intézkedésre kiérkező rendőrautó elleni támadás történt, míg 37 esetben határzárat romboltak az illegális migránsok – közölte.

Szólt arról is, hogy idén 913 embercsempészt fogtak el, 147 ezer illegális határátlépési kísérletet regisztráltak. Az adatok már most magasabbak, mint 2021-ben – jelezte. Az is látható, hogy óriási jövedelmet söpörnek be az embercsempészek, ha a Frontex adataival – a tavalyi 330 ezer illegális migráns érkezésével – számolnak, akkor ez 1700 milliárd forintos összeget tesz ki.

Balogh János országos rendőrfőkapitány arról beszélt, hogy bár az adatokat tekintve a két évvel ezelőtti szintet meghaladták, de a tavalyit még egyelőre nem. Intő jel ugyanakkor, hogy bár az év első hét hónapjában az előző évhez képest az illegális migránsok elleni intézkedések száma 65-70 százalék volt, ez augusztus 1-től meredek pályára állt, és az elmúlt két hónapban már elérte a 75 százalékos arányt. Nő az intézkedések száma és a nyomás is a déli határon, és a migránsok erőszakosságát a felvételek jól mutatják. Kitért arra is, hogy míg néhány éve, ha rendőrautót láttak közeledni a migránsok, nagyon gyorsan eliszkoltak a kerítéstől, és visszaszaladtak szerb területre, ma már gyakorlatilag várják az összetűzés lehetőségét.

Kósa Lajos (Fidesz) a bizottság elnöke azt kérdezte, van-e regulációs feladatuk, hogyan tudják segíteni a rendőröket, járőröket. Látva a felvételeket, amit bemutattak, felvetődik, nincsenek kiszolgáltatva a rendőrök, a határőrök? Szerinte erősen korlátozott a fellépés lehetősége, és azt kérdezte: nem kellene újra végiggondolni, milyen eszközöket használhatnak a rendőrök?

Jelezte: tervek szerint a szerb féllel a helyzet áttekintésére közös bizottsági ülést tartanának a határon.

Harangozó Tamás (MSZP) azt mondta, abban teljes egyetértés van, hogy az erőszakos fellépés semmilyen módon nem tolerálható. Szavai szerint ugyanakkor szégyen, amit a kormány ezen a területen tesz. Szóvá tette, hogy az előzetesen tervezett négyezer fő helyett csak 1565 határvadászt vettek fel, majd 1385 embercsempészt egy tollvonással kiengedtek a börtönből. Ezek közül hányat kísértek el határig? – kérdezte. Azt is megkérdezte, mit csinálnak a szerbek, ha ilyen felvételek készülhetnek a határon. Egyúttal hangsúlyozta, hogy Európába csak rendezett és ellenőrzött módon lehessen belépni.

Novák Előd (Mi Hazánk) szerint a kormány csak félmegoldásokat alkalmaz a problémára, és gyakorlatilag „turnéztatja” a migránsokat, politikai haszonszerzésre használva őket. Szóvá tette, hogy a migránsok ruházatát nem vizsgálják át és nem is igazoltatják őket. Felvetette, hogy a honvédek legalább önvédelmi célból használhassák a lőfegyvereiket.

Lukács László György (Jobbik) ismét javasolta az önálló magyar határőrség felállítását, ezt az elmúlt időszak erőszakos cselekményei és a megnövekedett feladatok egyaránt indokolják.

Rétvári Bence elmondta, a magyar határvédelem Európában a legjobb példa arra, hogy a migrációt hogyan lehet kezelni. Ha mindenki a magyar példát követné, akkor ez a probléma már meg lenne oldva. Ezért a helyzetért az unió bevándorláspárti vezetői a felelősek – összegzett. Sikernek nevezte a határvadászok bevonását, ennyivel többen védik a határt ma, mint másfél éve. Megjegyezte: az eredeti cél nem négyezer, hanem kétezer fő volt, minden hónapban indul kiképzés, a számuk pedig folyamatosan bővül.

Mint mondta, a világ hetven országából őriztek embercsempészeket a magyar adófizetők pénzén. Aki magyar állampolgárságú embercsempész, továbbra is magyar börtönben van – közölte. Ha igazoltatnák a migránsokat, az regisztrációt és azt jelentené, hogy az illegális migránsokat hozzánk lehetne visszaküldeni – jelezte.

A bizottság hat igen és egy nem szavazattal támogatta a kormány vészhelyzet meghosszabbítására vonatkozó kérését.

Kapcsolódó írásaink