Belföld

Magyarország a konzervatív családpolitika zászlóshajója

Magyarország a konzervatív családpolitika zászlóshajója – olvasható az Alapjogokért Központ elemzésében.

Magyarország a konzervatív családpolitika zászlóshajója
Kezdődik a Demográfiai Csúcs
Fotó: MH archív/Papajcsik Péter

„Ismét Magyarországon a világ szeme, most a hazánk védjegyévé vált Budapesti Demográfiai Csúcs miatt. A hazai családtámogatási rendszer és a családbarát politika ugyanis világszerte pozitív példává vált, elsősorban azért, mert bebizonyította, hogy a liberálisok migrációpárti javaslataival ellentétben van más megoldás az európai demográfiai tél felszámolására” – írták.

„A család a biztonság záloga” – idézték a rendezvény mottóját, rámutatva arra, hogy „az új generációk felnevelése és munkaerőpiaci integrációja nélkül a nemzet nemcsak kulturális értelemben indul hanyatlásnak, hanem értelemszerűen gazdasága is fenntarthatatlanná válik”.

Éppen ezért a családok megerősítése és biztonságuk garantálása kiemelten fontos egy olyan nehéz időszakban, amikor a koronavírus veszélyeit és az általa okozott válságot a háború borzalmai és negatív hatásai követik – hangsúlyozták.

„Mint ismert, a nyugati világ már korábban is két, egymástól jelentősen eltérő választ adott a negatív demográfiai folyamatokra. A liberális mainstream a tömeges migrációval kívánja megoldani a problémát, a konzervatív oldal azonban a családok támogatásával, így a születések számának növelésével” – fogalmaztak.

Hozzátették, hogy a „nyakló nélküli” bevándorlás ösztönzése azonban nem megoldás, szószólói legfeljebb homokba dugják a fejüket, hiszen mára egyértelművé vált, hogy az Európába érkező tömegek nem alkalmasak a munkaerőhiány pótlására.

Egy 2021-es adat szerint az összes érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező bevándorló alig 18 százaléka érkezett munkavállalás céljából az Európai Unióba; 2018-ban négyből három Németországban élő migráns egyáltalán nem dolgozott a Szövetségi Munkaügyi Hivatal adatai szerint, ellátásuk azonban jelentős anyagi terhet rótt az államra. „Ez az álmegoldás tehát már rövid távon is éreztette káros hatásait” – írták.

Az Alapjogokért Központ elemzése szerint „a valódi megoldás modelljét Magyarország alakította ki, és az eredmények önmagukért beszélnek: 2011 és 2021 között a teljes termékenységi arányszám mintegy 29 százalékkal emelkedett, a házasságkötések száma 101 százalékkal nőtt, az abortuszok kapcsán pedig 46 százalékos visszaesés mutatható ki hazánkban”.

A pozitív irányba történt elmozdulás ebben az évtizedben Magyarországon volt a legjelentősebb az uniós tagállamokban – fűzték hozzá.

Sokatmondónak nevezték azt is, hogy az egymásra rakódó válságok hatásai ellenére még most is lényegesen jobban állunk, mint 2011-ben, sőt, az ezer főre jutó születési arány 2022-ben is meghaladta az uniós és régiós átlagot.

Azt írták, hogy a Budapesti Demográfiai Csúcs - amelyet ötödik alkalommal szervez meg a családbarát politikát államfőként is zászlajára tűző Novák Katalin – a jelenlegi krízisekkel sújtott időszakban nem csak arra alkalmas, hogy Magyarország jó hírnevét öregbítse.

A „diplomáciai nagyüzem” mellett – amelynek örvén a magyar konzervatív oldal elmélyítheti szövetségét mások mellett a Giorgia Meloni által vezetett olasz jobboldallal - olyan nagy hatású szakértők is a fővárosba érkeznek, mint a Nobel-díjas közgazdász, James Heckman vagy a világhírű kanadai klinikai szakpszichológus, Jordan B. Peterson – olvasható az elemzésben, amely szerint ez „nagyban segítheti azt a gondolkodást, amelynek fókuszpontjában olyan politikai eszközök kialakítása áll, amelyek a bizonytalanságok között is helyreállíthatják a családok biztonságérzetét, lehetőséget teremtve arra, hogy hazánk tovább haladhasson a népességcsökkenésből kifelé vezető úton”.

Kapcsolódó írásaink