Belföld

Tuzson Bence: A gyermekvédelem a legfontosabb

Szerinte a kormány sikerének titka, hogy az emberek véleményére alapozza a döntéseit

A gyermekvédelem az első és a legfontosabb Magyarországon, ha a gyermekek érdeke nem érvényesül megfelelően, akkor kell hozzányúlni a gyermekvédelmi törvényhez – mondta az igazságügyi miniszter szombaton Tihanyban, a Tranzit fesztiválon.

Tuzson Bence: A gyermekvédelem a legfontosabb
Tihany, 2023. augusztus 26. Tuzson Bence igazságügyi miniszter a Lopakodó lustitia című pódiumbeszélgetésen a Tranzit fesztiválon Tihanyban 2023. augusztus 26-án
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Tuzson Bence A nemzeti jogrend a brüsszeli terjeszkedés árnyékában címmel rendezett beszélgetésen hangsúlyozta, Magyarország nem hátrál meg akkor, ha az Európai Unió rá akarja kényszeríteni az országot a törvény megváltoztatására.

„Nem fogjuk ezt végrehajtani, és ez szét fogja verni az Európai Unió szövetét” – tette hozzá.

A kormány sikerének titka, hogy az emberek véleményére alapozza a döntéseit. „Szerencsére a magyar embereknek helyén van az értékrendjük, és nagy többségben kiállnak a gyerekek mellett. Ez azért van, mert egészséges módon gondolkodunk a családról és a gyerekekről” – fogalmazott.

Azt mondta, az Európai Uniónak azokkal a kérdésekkel kell foglalkoznia, amelyek sújtják az uniót, például azzal, hogy a versenyképesség terén az Egyesült Államok és Kína mögött kezd lemaradni. Arra kell törekedni, hogy a jog versenyképességéről beszéljünk, ebből a szempontból jelentős lesz Magyarország közelgő uniós elnöksége – mondta.

A miniszter beszélgetőpartnere, ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász megjegyezte: uniós tagállamokban is beszélnek arról a végrehajtó hatalom vezetői, hogy „a bíróságok elkezdtek politizálni, és szembe fordulnak a jogalkotóval”.

Tuzson Bence leszögezte: a jogszabályok érvényesülésének vizsgálata az igazságügyi miniszter hatásköre.

Utalt a Veszprémi Törvényszék júliusi ítéletére, amely alapján a Nők 40 nyugdíjprogramba „belekerült valaki, aki nem volt nő, de nőnek tartotta magát”. Ez a döntés teljesen szembement a jogalkotói szándékkal – szögezte le.

Azt mondta, tiszteletben tartva a bíróságok függetlenségét, figyelemmel fogják kísérni azt, hogy a jogalkotói szándék mennyire érvényesül a bírói ítéletekben. Ha azok nem felelnek meg a jogalkotó szándékának, meg kell nézni, hogy a jogszabályt helyesen alkották-e – fűzte hozzá.

Kifejtette: a bírósági igazgatás tulajdonképpen lényegtelen a bírói függetlenség szempontjából. Ausztriában és Németországban az igazságügyi miniszter gondoskodik a bíróságok igazgatásáról, egyes országokban a bírók kiválasztásában is nagy jelentőségük van a minisztereknek. A magyar igazságügyben Vastagh Pál óta nincs ilyen – húzta alá.

Kiemelte, az OBH a kormánytól független hivatal, „de ez nem volt elég az európai bürokratáknak, kritikát fogalmaztak meg Magyarországgal szemben, miszerint az OBH a bírói függetlenséget háttérbe szorítja”.

Mint mondta, Magyarország végrehajtotta a kért változtatásokat, de a követelések valójában politikaiak voltak. Hangsúlyozta: a jogállamisági eljárásban nem lehetett volna pénzügyi forrásokat olyan fogalmakhoz kötni, mint az európaiság, európai értékek. Pénzügyi érdeksérelmet nehéz megállapítani azzal kapcsolatban, hogy az OBT-nek milyen jogköre van a Kúria elnökének kiválasztásánál – jegyezte meg.

Beszélt arról is, hogy eredetileg az Európai Unió a kis országoknak is védelmet adott, de „a nagyok és erősek továbbra is nyomást akarnak gyakorolni a kicsikre”, többek között azért, hogy engedjék el a vétójogukat, vagy megpróbálják kijátszani az egyhangú döntés szabályát, és rákényszerítik „az ellenállókat”, hogy elfogadják a döntéseiket.

Ez az eljárás szétverheti az európai uniós jogrendet – jelentette ki.

Kapcsolódó írásaink