Belföld
Niedermüller és a koalíciója elárulta a lakosságot
„Mindenki menjen el szavazni, és szavazzon igennel. Vessünk véget ennek a maszatolásnak” – ezt mondta a Szücs Balázs párbeszédes önkormányzati képviselő a helyi tévé Pirkadat című műsorában a 2018-as helyi népszavazás előtt, amelynek célja az éjféli záróra elrendelése volt Belső-Erzsébetváros bulinegyedében. Szücs 2019-ben egy kampányígéretben pedig már azt mondta: „Az idelátogató turisták zabolátlan és mértéktelen mulatozásait a helyi lakosság is megszenvedi. Az önkormányzat pedig tehetetlenül áll, csak menekül a problémák elől. Meg fogjuk védeni az itt lakókat, civilizált keretek közé fogjuk szorítani a mulatozást” – ígérte a párbeszédes politikus, akit napjainkra beszippantott a Gyurcsány-párt, vagyis Szücs átigazolt a Niedermüller Péter polgármester által vezetett DK-s frakcióba. Ezt alpolgármesteri tisztséggel is jutalmazták az ellenzéki vezetésű VII. kerületben.
Az éjféli záróráért akkoriban a párbeszédes Szücs Balázs oldalán harcolt a kerület DK-s országgyűlési képviselője, Oláh Lajos és az ő bizalmasa, a szintén DK-s Ujvári-Kövér Mónika, akik a kerületet akkor vezető fideszes polgármesterhez, Vattamány Zsolthoz fordultak, s rendkívüli testületi ülés összehívását kezdeményezték a bulinegyedben uralkodó tarthatatlan állapotok miatt. Ebben kifejtették, hogy a lakók évek óta vívják elkeseredett harcaikat az önkormányzattal, különféle szervekkel, többnyire sikertelenül: csak az elhúzódó pereket, a megválaszolatlan leveleket látják, a dübörgő zene, az éjszakai randalírozás, az utcai kosz, a drogárusítás és a nyíltszíni prostitúció árnyékában kell élniük.
Az ügy van olyan súlyos és tarthatatlan, hogy ne egy testületi ülés egyik napirendje legyen csupán – tették hozzá a baloldali politikusok, akiknek a 2019-es önkormányzati választási kampányban a legfőbb ígérte lett a bulinegyed ügyeinek rendbetétele és az éjféli záróra megvalósítása, miután a helyi népszavazáson a záróra ügye elbukott, mivel a részvétel nem érte el az eredményességhez szükséges törvényi mértéket. Tegyük mindjárt hozzá, hogy akkoriban Belső-Erzsébetvárosban a vendéglátóhelyeknél még nem volt korlátozás a nyitva tartást illetően.
Niedermüller Péter és politikustársai 2019-ben a bulinegyeddel kapcsolatos ígéreteikkel nyerték meg Budapest VII. kerületében az önkormányzati választást, ám mára a naponta ismétlődő botrányok kapcsán jól érzékelhető, hogy a gyakorlatban éppen az ellenkezőjét tették. A korábban az éjféli záróra egyik élharcosa, Ujvári-Kövér Mónika DK-s alpolgármesterként a vezetője lett annak a munkacsoportnak is, amely a bulinegyed működésének kritériumrendszerét kidolgozta – az eredmény az lett, hogy napjainkra csaknem kétszáz (!) vendéglátóhely kapott engedélyt, s a feltételek közül szinte semmi nem teljesült.
A helyzet annyira tarthatatlanná vált, hogy az Élhető Erzsébetváros Egyesület folyamatosan bombázta a polgármestert és az ellenzéki városvezetést, hogy az ígéretükhöz hűen tűzzék napirendre a bulinegyedben az éjféli záróra kérdését, „ám akárhányszor nyújtottam be előterjesztést, valamivel mindig elhárították" – mondta portálunknak Garai Dóra független önkormányzati képviselő, az Élhető Erzsébetvárosért Egyesület elnöke. „Először a veszélyhelyzetre hivatkoztak. Ekkor megszereztük a kormányhivatal állásfoglalását, amely egyértelműen rögzítette, hogy az előterjesztésnek semmiféle jogi akadálya nincs, ám ekkor pedig nem akarták napirendre venni a témát."
„Júliusban végre a képviselőtestület elé került a bulinegyedet érintő éjféli záróra rendelete – folytatta Garai Dóra. – Már a napirendre kerülés sem volt egyszerű, hiszen a polgármester az előző ülésen törvényellenesen nem volt hajlandó napirendre venni a javaslatot, ám a képviselőtestület egynegyede, négy fideszes képviselő és az én indítványommal sikerült rákényszeríteni, hogy júliusban tárgyalni lehessen róla. Így színt kellett vallaniuk, betartják-e végre, amit négy évvel ezelőtt a lakosságnak megígértek, azaz a szórakozóhelyek éjféli záróráját."
„Ezzel a nyitvatartási renddel felzárkóznánk a többi budapesti kerületben működő szabályozáshoz, hiszen éjfélkor Budapest valamennyi kerületében minden szórakozóhely bezár" – tette hozzá Garai Dóra. Hangsúlyozta, a bulinegyedben erre azért is szükség van, mert a covidjárvány elmúltával újra szintet lépett a bűnözés, a garázdaság, a tömeges utcai üvöltözések és rendbontások, a helyi lakosság életének megnyomorítása Belső-Erzsébetvárosban.
Novák Gergely, az egyesület egyik aktivistája pedig azt elevenítette fel, hogy miközben a júniusi testületi ülésen az azóta lemondott jegyző nem engedte tárgyalni a témát, egy másik, szintén a bulinegyeddel kapcsolatos előterjesztést viszont elfogadtak. Eszerint az egyik vendéglátó cég – amely ezernégyszáz vendéget fogadó diszkót üzemeltet a Kazinczy utca 21. szám alatt lévő Elektronikai Múzeum hátsó udvarában lévő helyiségekben – bérleti szerződését öt évvel, 2033-ig meghosszabbították.
Garai Dóra rámutatott, a történelmi zsidónegyedben – bár elméletileg ez lakóövezeti besorolású - mára lehetetlen élni, az itt működő, turistákra apelláló vendéglátóhelyek tönkreteszik a történelmi városrész épített és kulturális emlékeit. Ez nem az a kulturális negyed, amit 2019-ben a jelenlegi vezetés megígért. Mindezek ellenére és ennek tudatában Niedermüller Péter és a kerületet vezető MSZP–DK–Momentum koalíció, ígéretüket megszegve, ismét leszavazták a rendeletmódosítást. Az erzsébetvárosiak által látogatott legnagyobb online felületeken azóta is tucatszám jelennek meg olyan hozzászólások, amelyek kinyilvánítják, hogy akik nem támogatták a zárórát, beleértve az ülésről nyilvánvalóan szándékosan távol maradókat is, politikai és erkölcsi felelősséggel tartoznak, elárulták a lakosságot, ezért ezen képviselők és pártjaik többet nem számíthatnak szavazataikra. Kimondható, hogy a polgármester és koalíciója nem a VII. kerületi lakosságot, hanem a kocsmatulajdonosok érdekeit képviseli – fogalmazott az Élhető Erzsébetvárosért Egyesület elnöke.
