Belföld

Kövér László: A globális magánhatalmak túszul ejtették az Európai Unió vezetését

„A földrészünkön tomboló szellemi megszállottság előidézése Európa lelki kirablásának az eszköze"

Európa a támadások célkeresztjében áll, napjainkra a globális magánhatalmak politikai értelemben túszul ejtették az Európai Unió vezetését, amely nem az európai érdekeket képviseli a külvilágban, hanem magánhatalmak érdekeit az európai tagállamokkal és lakosságukkal szemben – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Magyar Református Egyház Közös Zsinatán pénteken, Budapesten.

Kövér László: A globális magánhatalmak túszul ejtették az Európai Unió vezetését
Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Magyar Református Egyház Közös zsinata alkalmából tartott istentiszteleten a Ráday Ház dísztermében
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Értékelése szerint ami Európában és Európával pénzügyi, gazdasági és energetikai területen történik, az nem más, mint Európa anyagi kirablásának, az európai emberi, természeti és gazdasági erőforrások Európán kívüli érdekek számára való becsatornázásának és kiszivattyúzásának előkészítése.

„A földrészünkön tomboló szellemi megszállottság” előidézése Európa lelki kirablásának az eszköze, ha ez a terv sikerül, akkor az európai demokráciát fenntartó európai középosztály pillanatok alatt összeomolhat, és vele együtt összeomlik a parlamentáris demokrácia európai rendszere is. A társadalmi anarchia és az erőszakos politikai szélsőségek mindenhol teret nyerhetnek, és valamikor a következő évtizedekben, a rend hamis ígéretével és jelszavaival megérkezhet gyerekeink és unokáink világába az a magánhatalmi technológiai diktatúra, amely minden értelemben az alávetett cseléd szerepét szánja Európának a nyugati világban - figyelmeztetett.

Ünnepi beszédében párhuzamot állított az 1943 augusztusában a magyar református diákok Soli Deo Gloria Szövetsége által szervezett szárszói találkozóval és úgy vélekedett: a két időszakot összekötik a kísértetiesen hasonló világpolitikai körülmények.

Ma ismét hatalmi átrendeződés előtt áll a világ, aminek eszköze ismét egy háború, amely Európa földjén, a szomszédságunkban dúl. Egy olyan háború, amely gazdasági értelemben már „esztelen világháborúvá” fajult, és bármelyik pillanatban világméretű nukleáris háborúvá is válhat - mondta.

Hozzátette: ma nem idegen megszállás, hanem másvalami veszélyeztet bennünket, valami, amit úgy nevezhetünk, hogy „idegen megszállottság”.

A nyugati világban napjainkban zajló „identitásterrorizmus ilyen megszállottság” - jelentette ki, hozzátéve: „a minapi hír egy európai szépségkirálynő-választáson győztes férfiről” ennek legriasztóbb példája.

Értékelése szerint a nemzetekkel és a nemzetállamokkal, a keresztény egyházakkal, a férfi és a nő szeretetközösségén alapuló családokkal szemben társadalomlélektani, gazdasági és politikai eszközökkel folytatott háború és merényletek is ilyen megszállottságot jeleznek. Ebbe a körbe sorolta a fehér és fekete bőrszínű embereknek a különféle mozgalmakkal való egymásnak uszítását, a keresztények és muszlimok tudatos és szervezett módon történő egymásnak uszítását, valamint „az Európa népességének felcserélésére irányuló illegális migrációnak álcázott módszeres betelepítési törekvéseket”. A házelnök európai háborúk szítása révén Európa végzetes eladósítását és kiuzsorázását, a hitelezői érdekeknek megfelelően végzetesen eladósított európai nemzeti államok felszámolását és egy hitelképesnek, azaz ismét kifoszthatónak remélt új entitás, az Európai Egyesült Államok létrehozására való törekvést szintén ilyen megszállottságnak ítélte.

Napjaink és az előttünk álló idők egyetemleges felelőssége, az egyházi és világi elöljárók közös teendője, hogy „ne engedjük, bármiféle világpolitikai árhullám elragadja a hazát és a nemzetet”.

Segítsük a magyarságot abban, hogy megőrizze önmagát, távol tarthassa magától „az idegen megszállottságot, és semmiképpen ne essen annak rabjává és áldozatává”! - fogalmazott.

Arra figyelmeztetett, hogy annak a világhatalmi átrendeződésnek, amelynek „a küszöbén állunk”, nem az a tétje, hogy a jövőben melyik keleti vagy nyugati állam vagy államcsoport fogja uralni a világot. Az igazi tét az, hogy a világ nyugati és keleti felén, az államok - mint a közjó és a közérdek szolgálatára hivatott közhatalmak - alulmaradnak-e az egyre nagyobb pénzügyi-gazdasági erőt képviselő, egyre nagyobb politikai befolyást szerző, mindenféle demokratikus ellenőrzésen - s lassan mindenféle joghatóságon is - kívül álló magánhatalmakkal szemben. Vagy képesek helyreállítani azt a közöttük korábban fennálló hatalmi erőegyensúlyt, ami az elmúlt három évtizedben a tőke, az információ és a technológiai koncentráció okán a magánhatalmak javára megbomlott - fejtette ki.

Kiemelte: a világhatalmi átrendeződés tétje, hogy a jövőben az emberek milliárdjai demokratikus közhatalmi keretek között élve, szavazataikkal beleszólhatnak-e még sorsuk alakulásába, vagy a magánhatalmak globális hálózata által kifejlesztett „uralmi rendszer technológiai diktatúrájának alattvalóivá válnak”.

Kitért arra is: a Kárpát-medencei magyar református nemzetstratégiában foglaltak szerint a magyar református egyház legfontosabb közös feladatának az egyház „belső szellemi, lelki védvonalainak megerősítését” tekinti. Ez a legfontosabb szolgálat templomban, iskolában családban, közéletben, az élet minden területén. „Az előttünk, reformátusok előtt” álló jövő megnyeréséhez pedig legfőképpen gyülekezetépítésre van szükség - hangsúlyozta.

Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a Magyar Református Egyház Közös zsinata alkalmából tartott istentiszteleten a Ráday Ház dísztermében
Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a Magyar Református Egyház Közös zsinata alkalmából tartott istentiszteleten a Ráday Ház dísztermében
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke kiemelte: egyenes beszédre van szükség, ami rendkívül ritka manapság. Az egyenes beszéd arról szól, hogy képesek vagyunk a valóságot, az igazságot a nevén nevezni. Az igazság nevén nevezése létkérdés, élet-halál kérdése - fogalmazott.

A református püspök közölte: az egyenes beszéddel a magyar reformátusok nem állnak rosszul, „bár állhatnának jobban”. Döntést kell hozni az igazság mellett, ami mindig a hamissággal szembeni döntés - hangsúlyozta. Kitért arra is: a keresztyén, a református élet fenyegetettségét újra és újra átélték és átélik, és aki ezt kétségbe vonná, annak elég csak átlépnie az ukrán határt.

Kapcsolódó írásaink