Belföld

Varga Zs. András: A jogállamisági jelentés Kúriára vonatkozó része „minden ténybeli alapot nélkülöz”

A legfelsőbb bíróság elnöke az MTI-hez juttatta el közleményét

Az Európai Bizottság (EB) 2023. évi jogállamisági jelentésének Magyarországra vonatkozó fejezete a Kúriára vonatkozóan „sajnálatosan, ellenőrzés nélkül” átvette az Országos Bírói Tanács (OBT) „minden ténybeli alapot nélkülöző, többször adatokkal cáfolt, sok bíró személyes integritását sértő önkényes véleményét” – írta a legfelsőbb bíróság elnöke az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.

Varga Zs. András: A jogállamisági jelentés Kúriára vonatkozó része „minden ténybeli alapot nélkülöz”
Varga Zs. András, a Kúria elnöke
Fotó: MTI/Kovács Attila

Varga Zs. András kiemelte, hogy minden kúriai pályázat elbírálása az évtizedes gyakorlatot aprólékosan követő, a jogszabályokat minden részletre kiterjedő figyelemmel, pontosan betartó, a véleményező bírói testületek állásfoglalását kivétel nélkül elfogadó döntéssel történt.

„Éppen ezért egyetlen, a pályázatokon nem nyertes pályázó sem vitatta azt” – áll a közleményben.

A Kúria elnöke egyúttal úgy fogalmazott: „A megállapításokat mint a bírói tekintélyt minden alap nélkül megkérdőjelező politikai támadást ismételten, sokadszorra visszautasítom.”
„Azt pedig, hogy mindez az Országos Bírói Tanács néhány volt és jelenlegi tagjának öncélú törekvésein alapul, nagyon sajnálatosnak tartom. Ezektől a törekvésektől nemcsak a Kúria képviseletében, hanem minden tisztességes magyar bíró nevében elhatárolódom” – írta Varga Zs. András.

Kitért arra is, hogy ami az automatikus ügykiosztás minden bíróságra kiterjesztésének követelését illeti, tapasztalataik szerint OBT és az EB „egybehangzó törekvésének teljesítése a magyar igazságszolgáltatás megbénításához vezetne”.

„A Kúria – előre sejtve, hogy ez elvárás lesz - három év alatt előre létrehozta és mára működteti ezt a rendszert” – írta.

Varga Zs. András jelezte: tapasztalatai azt mutatják, hogy „az ügyelosztás bürokratikus adminisztrálása jelentős, indokolatlanul sok időt és erőforrást von el az ügyek tényleges elbírálásától”. Holott – jegyezte meg – az utóbbi a felek természetes érdeke.

„Az automatikus ügykiosztás kiterjesztése minden bíróságra megvalósíthatatlan” – írta, hozzátéve: ez akkor is így van, „ha az Országos Bírói Tanácsnak a bíróságok működésére vonatkozó ismeretek hiányában megfogalmazott javaslatain alapul”.

Kapcsolódó írásaink