Bódis László: Magyarország 2030-ra a globális és az európai innovációs indexben is előre akar lépni

Bódis László a Startup Factory konferencián hozzátette: ezekkel a mérőszámokkal azért érdemes foglalkozni, mert jól megragadják egyebek mellett, hogy egy-egy ország innovációs ökoszisztémájába mennyi forrást tesz bele az állam, a vállalatok, ennek milyen az eredménye. Ezen felül például megmutatja, hogy a vizsgált országoknak mennyi nemzetközileg értelmezhető és mennyi exportképes vállalatuk van.

A helyettes államtitkár közölte: a magyar innovációs ökoszisztéma három pilléren áll, amelyekkel foglalkoznia kell az államnak.

Elsőként az egyetemeket és a kutatóintézeteket említette, ahol a tudás termelődik. Itt az a cél, hogy ezeket az intézményeket a gazdasági hasznosítás irányába tolják el a tudományos eredmények felől. Ugyanis a jól teljesítő országokban az egyetemek nagyon komoly szerepet vállalnak a gazdasági életben. Magyarországon is ezt szeretnék elérni.

Második pillérként említette az állam égisze alatt működő támogató szervezeteket, amelyek arra szolgálnak, hogy a jó, innovatív projekteket segítsék a piacra eljutni. Példaként a Nemzeti Innovációs Ügynökséget, amelynek a felépítésén most dolgoznak és a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatalt (NKFIH) említette.

Harmadik pillérként a piaci szereplőket emelte ki, akik köré ez az egész szerveződik.

Bódis László arra is kitért, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztémába 2021-ben és 2022-ben is körülbelül 900 milliárd forint áramlott be, az összeg egyharmadát az állam, kétharmadát a piaci szereplők adták.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy az egyetemekkel, piaci szereplőkkel egyeztetve a startup ökoszisztéma dinamizálása érdekében kilenc intézkedést határoztak meg. Ezek közül kiemelte egyebek mellett az adó- és jogi környezet optimalizálását, az innováció kultúrájának elterjesztését, a magyarországi startupok nemzetközi piacra lépésének támogatását, valamint a kutatói szféra bekapcsolását a hazai startup és innovációs ökoszisztémába.

Bódis László jelezte, hogy az idén is meghirdették az NKFIH alap program stratégiáját 80 milliárd forint összegben. Ebből 5 milliárd forintot dedikáltak a Startup Factory 2020-2023-as programra, amely arra szolgál, hogy inkubátoroknak adjanak támogatást, amit ők saját tőkéjük felhasználásával együtt fektetnek be magyarországi startupokba. Ebben a programban az inkubátorok a tőke mellett tanácsadással és más szolgáltatásokkal is segítik a kezdődő vállalkozásokat.

Inkubátorprogram ezzel a mechanizmussal már az elmúlt 8 évben is működött Magyarországon. A programba eddig az államtól 9,2 milliárd forint befektetés érkezett, amely a piac oldaláról több mint 15 milliárd forintnyi befektetést vonzott – mondta Korányi László, a KIM főtanácsadója.

Hozzátette, hogy az inkubátorprogramban már több mint 160 startup vett részt.