A szennyvíziszap lehetne a műtrágya egyik biztonságos alternatívája

Azt írják, hogy Európa különösen kitett az orosz és marokkói importnak, az ukrajnai háború miatti áremelkedés pedig durván kihatott a műtrágyaárakra is, így a kérdés ellátásbiztonsági szempontból is jelentős. A szennyvíziszap, amiből Magyarországon is évi 250 ezer tonna keletkezik, részben helyettesíthetné a műtrágyákat, azonban európai viszonylatban is nagy a szórás, hogy a helyi szabályozások milyen felhasználást engedélyeznek. A jelenlegi magyar szabályozás szerint a szennyvíziszap használata a mezőgazdaságban csak olyan növény esetén engedélyezett, amelynek termése az iszappal nem érintkezik. A szennyvíziszapban felhalmozódó nehézfémek, antibiotikum- és gyógyszermaradványok jelentik a legnagyobb kockázatot, ami miatt nem lehet felhasználni a benne található többi értékes nyersanyagot. Megoldást jelentene, ha a nehézfémeket az iszapkezelés során eltávolítanák a szennyvíziszapból, de az EU is célul tűzte ki, hogy 2030-ra 50 százalékkal csökkenti a mezőgazdaságban használt vegyszerek mennyiségét.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) jelentése szerint a globális talajerózió mértéke évente átlagosan mintegy 1 cm. Ha figyelembe vesszük, hogy egy 25 cm vastagságú termékeny talajréteg a vizsgálatok szerint 200–1000 év alatt képződik, akkor megállapíthatjuk, hogy a gyors ütemű eróziót a természetes talajképződés nem képes ellensúlyozni. A világ talajainak egyharmada közepesen vagy erősen erodálódott – írják.

A portál szerint nemcsak a talaj vastagsága, hanem a szerkezetének romlása, a vízmegtartó képességének csökkenése, a tápanyag-egyensúly felborulása, a humusztartalom csökkenése, valamint a felsoroltakból következő termőképesség-csökkenés is általános probléma.

A műtrágyák helyett alternatívát jelenthet a szennyvíziszap kijuttatása a talajra, amely segíti a humusz megőrzését, véd az eróziós hatások ellen, javítja a talaj szerkezetét, vízgazdálkodását, valamint biztosítja, hogy a tápanyagok fokozatosan váljanak hozzáférhetővé a növények számára. Korábban hulladékként kezelték, valójában értékes nyersanyag is lehet – írják.