Belföld

Nem adható fel az energiabiztonság

A zöldcélok eléréséhez az ellátás és a megfizethetőség szempontjaira is fontos figyelni

Hiába jelennek meg az egyre takarékosabb eszközök, több villamosenergia-termelő kapacitásra lesz szükség, és a zöldátállás is az elektromosság segítségével valósul meg. Ennek időtartama azonban, mivel az országos és a házakon belüli hálózatot is fejleszteni kell, évtizedben mérhető a Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértő szerint. Az energiabiztonságból azonban nem lehet engedni.

Nem adható fel az energiabiztonság
Képünk illusztráció
Fotó: MH/Purger Tamás

Az ország villamosenergia-igénye, ahogy a világ más részein is, folyamatosan növekszik. Az IEA 2021-es tanulmányában azt valószínűsíti, hogy globális villamosenergia-igény 2040-ig évente 2,1 százalékkal növekszik, ezzel a villamos energia részaránya a teljes végső energiafogyasztásban 24, de akár 31 százalékra is emelkedhet – mondta el a Magyar Nemzet megkeresésére Litkei Máté, az MCC Klímapolitikai Intézet szakértője.

Ebből levonhatjuk azt a következtetést – emelte ki –, hogy hiába jelennek meg az egyre takarékosabb eszközök, mint a LED-es világítás, az energiahatékony ökoinverteres motorok, több villamosenergia-termelő kapacitásra lesz szükség. Így a Greenpeace gondolatmenetében, miszerint szükségtelen a Mátrai Erőmű földgázüzeművé fejlesztése, számos ellentmondás van – tette hozzá.

A zöldátállást ugyanis jórészt úgy tudjuk megvalósítani, hogy egyre több villamosenergiával működő eszközt használunk. Az épületállomány zöldszervezet által is javasolt szigetelésével valóban akár 70–80 százalék fűtési energiamegtakarítást el lehet érni, azonban ez önmagában nem csökkenti a villamosenergia-igényt. Sőt, egy mélyfelújítás akkor tekinthető teljesnek, ha a korszerűtlen fűtési berendezést is modernizálják. Ha pedig a gázfűtést a fenntartható energiát is felhasználó hőszivattyú váltja fel, tovább növeli a villamosenergia-felhasználást – magyarázta a szakértő. Az e-mobilitás terjedése egy, a kormányzat és a Greenpeace szerint is támogatott cél, ami szintén többlet-villamosenergiafogyasztást generál.

A fogyasztási görbéket tanulmányozva megállapítható, hogy különösképp a téli időszakban nő meg az energiaigény, vagyis a sötét, borús és hideg időszakban.

Magyarország legjelentősebb megújuló termelési potenciállal napenergiából rendelkezik, azonban a napelemek időjárásfüggő mivoltukból eredően nem a legenergiaigényesebb időszakokban termelnek energiát, ezért egyelőre lehetetlen a hazai igények ellátása földgáz és atomenergia nélkül.

Mivel a Mátrai Erőmű a teljes hazai kibocsátás 14 százalékáért felelős, a szenes blokkokat kiváltva egy 500 megawattos gázturbina alapú erőmű, egy 200 megawattnyi napelemes energiatermelési kapacitás, egy középtávon tervezett 50 megawattos energia-tárolási kapacitás épül. Az erőmű szén-dioxid-kibocsátása pedig a 14 százalékos részarányról három–öt százalék közé csökken – ismertette a szakértő.

Litkei Máté megjegyezte, bár a zöldszervezet következetesen foglal állást a fosszilis energiahordozók ellen, valamint a megújuló energiaforrások mellett, ezt könnyen teheti, hiszen zöldszervezetként javasolhat radikális megoldásokat. Olyanokat is, amelyek gazdasági vagy társadalmi következménye negatív, nekik viszont – szemben a kormányzattal – semmiféle felelősségük és elszámoltathatóságuk nem lenne.

Márpedig a zöldcélokat úgy kell teljesíteni, hogy az ellátásbiztonság és a megfizethetőség szempontjai is érvényesüljenek – hangsúlyozta Litkei Máté.

Ami a lakossági földgázfogyasztást illeti, ez az országos felhasználás mintegy negyven százalékát (négymilliárd köbméter évente) jelenti. A földgázkazán lecserélése hőszivattyúra manapság műszakilag nem jelent kihívást, emellett a kedvezményes H tarifa használatával a rezsököltséget sem növeli. Még ha feltételezzük is azt, hogy elegendő hőszivattyú, villanytűzhely és szakember áll rendelkezésre, akkor is azzal szembesülünk, hogy az eddigi lakossági áramigény hirtelen legalább a háromszorosára nőne. Ilyen mértékű többletigényt az elosztók nem tudnának kiszolgálni, a hálózatfejlesztés pedig évtizedben és ezermilliárdokban mérhető. A zöldítés pedig – emelte ki Litkei Máté – akkor tekinthető teljesnek, ha mind az energiatermelés mind pedig a felhasználás módozataiban megvalósul. Ha ez a kettő nincs összhangban, könnyen úgy járunk, mint a lengyel vagy német elektromosautó-tulajdonosok, akik a szénerőművekből előállított villamosenergiát használva esetenként szennyezőbb módon közlekednek, mint benzines vagy dízelautós társaik.

A megújulók részarányának növelésére is kínálkozik még megoldás: a jelenleginél sokkal nagyobb lehetne a geotermális energia szerepe a távfűtésben, a földgáz 10–15 százalékát biogázzal ki lehetne váltani, és a biomasszatüzelésben is vannak még kihasználatlan lehetőségek – ismertette Litkei Máté.

Hozzátette, a fosszilis tüzelőanyagokat sem kell feltétlen temetni, hiszen az egyre fejlettebb szénleválasztási technológiák megjelenésével például a gáztüzelésű erőművek is klímasemlegessé tehetők.

Kapcsolódó írásaink