Belföld

„2006 óta a magyarok, a háború kitörése óta a béke ellen is harcolnak Gyurcsány Ferencék”

A 2006-ban második kormányát megalakító Gyurcsány Ferenc által vezetett baloldal ma is szembe megy a választók elvárásaival, amikor a háborús eszkaláció oldalára áll – állapította meg az Alapjogokért Központ elemzője az Origo.hu-n megjelent írásában.

„2006 óta a magyarok, a háború kitörése óta a béke ellen is harcolnak Gyurcsány Ferencék”
Gyurcsány Ferenc a DK kongresszusán
Fotó: MH/Purger Tamás

Zila János emlékeztetett arra, hogy 17 éve ezen a napon alakult meg Gyurcsány Ferenc második kormánya, majd az azóta megbukott kormányfő rá egy napra be is jelentette „brutális megszorításokat tartalmazó csomagját, szemben minden korábbi ígéretével, és azzal, amit a becsapott magyar emberek vártak volna az ország akkori vezetésétől”.

A választók akaratával szembeni politizálás gyakorlata azóta is ismérve maradt a Gyurcsány Ferenc által uralt oldalnak: a 2010-es kormányváltás után ellenezték a rezsicsökkentést, utat nyitottak volna az illegális migrációnak, támadták a gyermekvédelmi intézkedéseket, most pedig a túlnyomó többség béke iránti vágya ellenében is háborús eszkalációt akarnak és – ahogy korábban már megtették – átadnák hazánk fegyver- és lőszerkészletét az egyik harcoló félnek – fejtette ki az elemző.

Felidézte, hogy 2006-ban az adócsökkentések és jóléti intézkedések ígéretével hatalmat szerző Gyurcsány zárt körben, Balatonőszödön egy májusi frakcióülésen bevallotta, hogy „hazudtak reggel, éjjel, meg este”, amivel június 10-én az emberek is kénytelenek voltak szembesülni. Jelentősen növekedtek a rezsiköltségek, számtalan adót és járulékot nagymértékben emeltek, majd a jelentős részben maguk által teremtett válság kezelése tömeges munkanélküliséget hozott, és a csőd szélére sodorta hazánkat – részletezte Zila János.

Hozzáfűzte, a Gyurcsány-kormány tevékenysége hatalmas elégedetlenséget szült, amit a nyilvánosság által is megismert őszödi beszéd lángra lobbantott. A kormányváltó hangulat folytán az utcákon soha nem látott tömeg jelent meg, és a feszültséget csak növelte, hogy az akkori miniszterelnök utasításának megfelelően „brutális terror volt a válasz” – írta az elemző.

Kitért arra, hogy a Gyurcsány-kormány Európában is példátlan „böszmesége” nyomán Magyarország „az IMF karjaiba ájult”, ezt megpróbálták megmagyarázni „a szakértelem kommunista trükkjével, ahogy megtették ezt az ukrajnai háború kitörését követően is, amikor arról voltak kénytelenek magyarázkodni, hogy miért küldenének fegyvereket és katonákat Ukrajnába”.

A baloldal tavalyi választáson indított miniszterelnök-jelöltje már a kampány során elmondta, hogy olyan amerikai baloldali szakértőkre támaszkodik, akikről utóbb kiderült, a külföldi kampánytámogatást hazánkba juttató Action for Democracy „tanácsadói” – mutatott rá az elemző.

Felidézte az őszödi beszédet, amelyben Gyurcsány Ferenc azt mondta, „az a csapat, akire rábíztátok ennek az oldalnak a vezetését, az a csapat képes nagyjából erre a teljesítményre. (…) Nem tudunk, nem tudunk ennél többet és ennél jobbat”. Azóta sem változott ilyen téren semmi az elemző véleménye szerint.

Zila János megjegyezte ugyanakkor, hogy a magyar emberek 2010-ben megválasztották a nemzeti „csapatot”, és értékelik, hogy a jobboldali kormány egyetértési pontokat keres velük a legfontosabb kérdésekben, a járvány és a háború okozta válságokra pedig nem megszorításokkal válaszol, hanem igyekszik csökkenteni azok társadalomra háruló hatásait.

Kapcsolódó írásaink